Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-13 / 6. szám
6. széna* Msflyvsnbatsáik évfolyam. KlÉb 19$!' immár |t. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Elilzitésl ár eMh-Kttováb értékbe» i üsfybn ét vMékrs 'utal izétklláésssl: i$&s érre 80 K, félévre 40 K, »ezredévre 90 HMflUdfe ISO KC. Egy** maim ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SxerkeixtAxég éi kiadóhivatal: Nádor-« 28 , — hová agy a lap xxeUemi réxxét illető köaleményok, a hirdetések, előfisetéii é* hirdetéxi dijak xtb- küldené#;; Kéziratokat nem adank Tixxxa, ligjilHik betiBkiit kársnszor: kiáá»i csltirtikii is mohéi Az adózás. Komirom, —fan. 19. Ezeken a hasábokon számtalan alkalommal fejeztük ki azt, hogy az adózás mai rendszere teljesen tarthatatlan. Tarthatatlan azért, mert az adózó alanyt teljesen tönkreteszi és vagyonát, megélhetését ássa alá. Tipikus példája ennek a házbirtok esete. A háznak jövedelmét béremeléssel fokozni nem szabad, mert a lakók védelméről szóló immár egy évtized óta érvényben levő törvények szabnak annak gátat. Sőt a házbirtokot sújtja a külöoféle törvények egész sora, a katonai célokra való igénybevételtől egészen az állami alkalmazottak részére lefoglalt lakásokból valóságos állami hitbizományok képeséig, mely a tulajdon jogának a legsúlyosabb korlátozását jelenti. Ennek ellenére a házbirtok terhe egyre növekszik. Szomorú vigasztalás az, hogy az adóterhek emelkedését, a ház tatarozásának terheit át lehet hárítani a lakóra. Ez mindenfé.e Ízetlenségnek és egyenetlenségnek hinti el a magvát a háziúr és lakó közt és a végeredménye az, hogy a háztulajdonos annyi adóterhet visel, hogy a házát képtelen megcsináltatni. A házába akarva nem akarva állami alkalmazottakat kénytelen befogadni, akik oly csekély házbért fizetnek, hogy az kilencven százalékban az adóra megy rá. De hát a földbirtok terhe sem sokkal külömb. A földbirtok földadója után két száz százalékos háborús adópótlék disztelenkédik a béke hetedik évében is. Éppen igy a vagyon és jövedelmi adóknál is szintén háborús pótlékok növelik ezeket nagyra. Mikor már nem is szeretünk a háborúra emlékezni. Azután ez a városban is elviselhetetlenül magas, mert az állami adónak négyötszáz százalékos pótlékai vannak község, járás, megye részére, ámde igen sok faluban ezer százalékos községi pótlékokkal is találkozunk. Mert ha a tanfelügyelőnek eszébe jut, hogy nyolcvanegy gyerek jár egy osztályba, nosza ráir a községre, hogy azonnal építsen uj tantermet egyet vagy kettőt, amelynek száz-százhuszezer koronányi kiadását csak adóba lehet kivetni. És haladékot sem igen tűr ez az ügy, mert az állami tanfelügyelő a tanítói államsegélyek elvonásával fenyegetődzik. Ne vizsgáljuk azt, hogy van e erre törvényes joga vagy nincsen, de számoljunk a tényekkel, hogy ez igy van. J így készül az ezer százalékos községi pótadó, amelyet egy vagy két év alatt kell kiizzadni, akár akarja a község lakossága, akár nem.- Valami hihetetlen rendszer ez, amt lelketlen paragrafusokon, kíméletlen adórendeleteken és emberietlen, belátás nélküli közigazgatáson épül íöl. Hova vezet ? Megjövendölhetjük: a gazdasági összeroppanáshoz, aminek előbb vagy utóbb, be kell következnie. Ezért felelősek ^kormány és közegei; ez utóbbiak azért viselik a felelősséget, mert a kormányt nem tájékoztatják híven arról, amit már mi régen tudunk: hogy az adóhelyzet tarthatatlan. II Miliői vfÉjtó rcadelete. Mait év decemberének végéo jelent meg ft hadikölc-ön beváltásáról szóló 1924 évi 210. száma törvény végrehajtó rendeleté. Eunek figyelembe vét'lóvei az alábbiakban közöljük a magánszemélyek hadikölcsőnénet beváltására vonatkozó főbb rendelkezéseket (1920. évi 417. sz. és 1924 évi 216. sz. törvény, valamint végrehajtási utasitas). A becserélést azok kérhetik, akik a törvény általános és különös feltételeinek megfelelnek. Ezek a feltételek a kővetkezők: Kell, hogy a kérelmező csehszlovák állampolgár legyen; hogy 1924 január 1-e óta Csehszlovákia területén lakjék ; igazolnia kel), hogy badikölcsöueit összeírásra szabályszerűen bejelentette és hogy a hadikőlcsön legalább 1918. október 28 ika Őta megszakítás nélkül a kérelmező tulajdona. A hidikö csőn beváltására jogoeulaktnak két csoportjuk van: az elsőbe tartoznak mindazok, akiknek vagyondézsma alá eső és vagyondézsma alá nem eső vagyona együttesen Sem haladja meg a 15 ezer koronát és pedig a vele közös háztartásban élő csáládiagok vagyonának hozzászátnításával sem; beváltandó hadikölcsöneinek névértéke pedig nem haladja meg a 125000 koronát. A második főcsoportba azok tartoznak, akiknek vagyona az említettnél nagyobb. A hadikölcsönt a vagyon számbavevésekor 30 százalékkal kell értékelni. A 25000 koronán aluli vagyonnal bírók minden 100 korona névértékű hadikö’csöukötvény helyébe 75 korona névértékű, három százalékkal kamatozó kártalaniiási kötvényt kaphatnak. Ezeket a kártalanítási kötvényeket az állam névértékb«n beváltja évenkénti sorsolás után, mely 1935 beu kezdődik. A sorsolás 90 év múlva, 2014 ben fejeződik be; addig a ki nem sorsolt kötvények tulajdonosai c-upán a kamatokat kapják. Első kamatfizetés 1924. julius 1 én. A 25 000 koronánál nagyobb vagyonnal bírók úgy, amint az 1920. évi 417. sz. törvény is előirts, minden 100 korona névértékű hadikő'csön becserélésével egyidejűén 75 korona névértékű három és fél százalékos ki nem sorsolható és nem zálogosítható kölciönkötvényt; a készpénzben befizetett összegért pedig öt és fél százalékos, 1935-iől 1979 ig kisorsolandó és elzálogosítható IV. államköicsönkötvényt kapnak, m-lynek kamatozását 1935 jnlius 1-én öt százalékra szállítják le. Akik előbb cserélték be hadiköleaöneiket és kimutatják, hogy az uj törvény általános és különös feltételeinek megfelelnek: három és fél százalékos, ki nem sorsolható és el nem zálogosítható kötvényeikért három százalékos kisorsolandó és elzálogosítható kötvényeket kaphatnak. A lombardadósoknak két csoportját kell megkülönböztetnünk. Az első csoportba tartoznak, akiknek hadikölcsöne a 30000 korona névértéket meg nem haladja és akiknek az 1923. jogerősen megállapított adóköteles vagyona sem haladja meg a 30 000 koronát. A második c.oportba tartozóknál a hadikö csönök névértéke, valamint az 1923. évi adóköt- 1-s vagyon nem haladhatja meg » 16 000 —15 000 K át. A 30.000 koronán felüliekre a törvény nem tartalmaz kü önös rendelkezéseket. Ha az első csoportba tartozó 'adós átengedi az elzálogosított hadikölesöcök ellenében kapott kö!csönkötvény»ket a hadikölcsönt lom* bardzálogb n tartó pénzintézetnek, ezzel megszűnik az intézettel szemben fennállott lombard tartozása és az intézet elfogadni köteles az aj kötvényeket követelésének kiegyenlítését!. Akin k had kölcsöne és vagyona a 15.000—15.000 koronát sem haladja meg és a hadikölcsöne becserélése ellenében kapott kötvényeket átengedi a lombardhitelezőnek, attól az intézet kamattartozásának és egyéb járulékoknak megfizetését sem követelheti, hanem az uj kötvényeket a lombardszámla ö szegére való tekintet nélkül köteles teljes kiegyenlítésül elfogadni. A hadikölcsönt csak azoknak érdemes becserélni, kinek vagyona a 25000 koronát, hsdikßiesönei a 1250000 korona névértéket meg nem haladja, akik tehát nem kötelesek készpénzfizetés ellenében IV. államk öle-önkötvéoyt is vásárolni. Mieden más esetben a mai magasabb bt-tétk-matl&b ellensúlyozza ezt a csekély — minden 100 koronánál öt koronát kitevő — tőkenyereséget, amely az alacsony kamatozású kétféle államkölcsön tőzsdei árfolyamában mutatkozik. A három és fél százalékos kölcsönkötvényék miad n 100 korona névértéke után a tőzsdén mintegy 42 koronát; az öt és félszázalékos IV. államkölcsönkötvény*-k mind n 100 korona névértéke mán mintegy 65 koronát, a 42 koronához hozzáadva a 75 korma befizetés ellenében kapható é* 75 korona névértéknek megfelelő IV. államkölcsönnek aránylagos tőzsdei ellenértékét, kaptunk volna 80 korona 25 fillér értékű alacsony kamatozó u értékpapirost 75 korona készpénzfizetés ellenében. A bejelentésnek kérvény utján abban az adóhivatalban kell történnie, amelynek területén a kérelmező 1925 április hó 15-én álUndó lakással bír. A kérvényt 1925 április 15 étöl juniu3 30 áig kell beadni: az erre a célra szolgáló kérvényminták az adóhivatalokban kaphatók. A kérvényező jogosultságának fennforgása mellékletként csatolt okiratokkal, szükség esetén azonban tanukkal és esküvel is bizonyítható. Csatolni kell a hadikölcsöokötvéüyeket is eredetiben, esetleg a lombardzálogban tartó pénzintézet által, amely hivatalos elismervényt kap helyébe. Az 1925 ju'ius hó 30-áig cserére be nem jelentett hadikölcsönök értéküket vesztik és megsemmisítés végett beszolgáltatandók az adóhivatalnak. A lombardkőlcsönnel terhelt h&dikölcsön esetében, ha a fél Dem akar élni a becserélés jogával, ngy a hitelező intézet jogosult a kölcsönt kamataival együtt azonnal esedékessé tenni, a hadikölcsönt legfelj-bb 75 százalékos árfolyamon átvenni és a jegyzési jogot saját javára gyakorolni. A fennmaradó követelésre a fél személyes adósként perelhető. Az adóhivatal elutasító határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül felebbezésnek van helye.
