Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-04 / 66-67. szám

1925. junius 4. Komáromi Lapok 5. oldal. Leida, a hírneves természettudós, a tu dománynak ez az érdekes alakja, ki egész életét a föltétien zéró keresésének szentelte, s azt a zéró alatti 273 ik hő­fokot igyekezett megkapni, mely minden anyagot megsemmisít, tulajdon labora­tóriumát rendelkezésére bocsátotta a norvég tudósnak s vele együtt hosszas, buzgó kísérletezés után a folyékony hidrogén segítségével szilárd halmaz­­állapotban is e öállitotta a nitrogént. Miután pedig ezt a katód sugaraknak alávetették, a nitrogén ugyanazt a zöl­des fényt bocsátotta ki, melyet a sark­fénynél észleltek. — Amikor a rajzoló egyedül marad. Rychlik Károly állami földmérő mérnök, akinek az Árpád-uccában van az iro­dája, elmúlt hétfőn hivatalos ügyben vidékre utazott. Távolléte alatt irodáját és lakását S^dlacek Károly rajzolóra bízta, aki csak néhány nappal előbb lépett szolgálatába. Amikor szerdán visszaérkezett Érsekújvárba s a lakásába igyekezett, nagy megdöbbenéssel látta, hogy lakásán a szekrények fel voltak törve s a szekrényekből minden ruhája, cipője, fehérneműje, az egyik fiókból 1000 korona értékű ezüstpénz, irodájá­ból értékes rajzeszközök, toalettcikkek s uj, kitűnő biciklije hiányzik, összesen 4700 korona értékben. Sedlacek rajzoló pedig szintén nyomtalanul eltűnt. Az azonnal megindított rendőri nyomozás megállapította, hogy Sed aőek a kerék­párt Mayer János órásnak adta el, aki­nél a kerékpárt lefoglalták s tulajdono­sának visszaszolgáltatták. Sedlacek ellen körözőlevelet adtak ki és elfogatására minden intézkedést megtettek. A rend­őrségnek az a gyanúja, hogy Sedlacek néhány Érsekújváron s a vidéken elkö­veted sorsjegycsalásnak is tettese. SORSJEGYEKET *»* mindenki csak GASPIERIK & TÁRSA bankházában, a csszl. osztálysorsjáték főelárusitó helyén vásárol, Bratislava, Városház-u. Telefonok 1920 és 2366 Képviselők kedvező feltételek mellett felvétetnek. Irodalom-Jókai Emlékkönyv. íSzerkesztették: Alopy Gyula dr. és fillöp Zsigniond, Komárom, 1925. 164 lap, nagy 8°, 6 miimellék Uttel, 25 ki­sebb képpel és hasonmással.) A pünkösdi könyvpiac szenzációja a Jókai Egyesület kiadásában Komárom­ban megjelent Jókai Emlékkönyv testes kötete, melyben a magyar irodalom rep­rezentánsai jelentek meg legjobb dol­­dozataikkai. Ezek közül a legtöbb Jókai Mórral foglalkozik esztétikai, kultúrtör­téneti, lélektani, kritikai nézőpontokból, de van benne irodalom is és Szlo­­venszkó íróinak is erős gárdája vonult tel a könyvben. Rákosi Jenő bevezető méltatása e fényes elmének igazi és találó rajzát nyújtja, Herczeg Ferenc emlékbeszéde a legszebb és Iegköltőibb iiynemü alkotás, melyet az iskolák könyveiben szeretnénk látni, Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár mély gondola­tokban gazdag essay je Jókai irói egyé­niségének művészi képét nyújtja, Ber­­zeviczy Albert Jókait az orátorl, Ravasz László ref. püspök költői írása a .mintha emberét“ rajzolja elénk, Takáts Sándor, a hires hisioríkus Jókairól, a jó ker­tészről emlékezik, Császár Elemér egye­temi tanár Jókai világnézetéről, Komá­romi Kacz Endre festőművész Jókairól a festőről ir kedves sorokat. Pap Fe­renc. a Kisfaludy Társaság tagja Jókai és Gyulai viszonyát tisztázza, Sikabonyi Antal dolgozata: Jókai és szülővárosa csupa szin és szikrázó hangulat. Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár dolgo­zata: Jókai lélekrajza méltó feltűnésre tarthat számot logikus következtetéseinél fogva. Sziklai Ferenc Jókait, mint a nemzet pedagógusát méltatja, Tichy Kálmán azzal a problémával foglalkozik, miért nem lehet Jókai müveit illusztrálni? A szépirodalmi részben Bartóky József, jankovics Marczel, Madame sans Gine, Marek Antal, Molnár Ferenc, Szijj Fe­renc, Fülöp Zsigmond és Alapy Gyula elbeszéléseit és emlékezéseit olvashatjuk, ezek közül Jankovics elbeszélése a könyv egyik legszebb és legértékesebb darabja. Az Emlékkönyv közli a Jókai Egyesület ódapályázatának pályadijat nyert költeményeit: Borka Géza, Ölvedi László és Tamás Lajos tollából. Verse­ket olvashatunk Sajó Sándor, Jankovics Marcel, Páll Miklós, Szabolcska Mihály, Vály Nagy Géza, Szabó S. Zsigmond stb íróktól. Az illusztrációk közt Jókai­nak képe Barabás Miklós rajza és Ho­­rovitz Lipót festménye után, Laborfalvi Rózáé Barabás rajza után készült és Jókainak két pompás kézirat hason­mása, valamint első olvasókönyvének címlapja, a komáromi Jókai muzeum drága emléke díszíti a kötetet, sok ko­máromi és budapesti tárgyú képpel, Jókai rajzaival és nagy' emberek hozzá irt leveleivel. A könyv ára 15 K, aján­lott küldéssel 18 K Megrendelhető a Jókai Egyesületnél Komáromban, vagy a pénz beküldésével a komáromi Népbanknál. Iljia aegjEleoik a „Magyar iiók tide ts ■kai." A Magyar Nemzeti Muzeum könyv­tára pótsorozatot rendez sajtó alá a Szinnyei féle „Magyar írók élete és munkái“ című műből és a munka ösz­­szeállitásával dr. Gulyás Pált, egyetemi tanárt, a Nemzeti Muzeum főkönyvtá­rosát bízta meg. Dr. Gulyás Pál most felhívással fordul a magyar írókhoz, melyben felszólítja azokat, hogy követ­kező adataikat juttassák el hozzá: 1. Vezeték és kereszt név. (Névmagyaro­sítás vagy felvett irói név használata esetén az eredeti családi és keresztnév is közlendő). 2. Születés helye, éve, hónapja és napja. 3. Vallása. 4. Szülők neve és foglalkozása. 5 Mikor, hol és milyen iskolát végzett. 6. Mikor, hol és milyen minőségben hivatalnokoskodott vagy mily szabad pályán működött. 7. Hivatalos és társadalmi kitüntetései. 8. Mely folyóiratokban és hírlapokban, mely években és minő tárgykörből vett dolgozatai jelentek meg akár magyar, akár más nyelven. 9. Könyv vagy füzet alakjában megjelent eredeti és fordított műveinek címjegyzéke a megjelenés he­lyének és évének feltüntetésével. 10, Mily időszaki vagy egyéb kiadványokat szer­kesztett és mikor. 11. Lapokban és önálló müvein használt betüjegyei, ál­nevei és egyéb jegyei. A fenti adatok dr. Gulyás Páí főkönyvtáros, egyetemi tanár, Budapest, Vili, a Magyar Nem­zeti Muzeum könyvtára címre küldendők. T Cím! Felhívom figyelmét a fent közölt hírre, saját érdekében is legyen szives a kért adatokat a megadott címre beküldeni, kérem egyúttal, hogy a be­küldött adatok másolatát nyilvántartás és felhasználás céljából címemre is meg­küldeni szíveskedjék. Kassa-Kosice, Ederu. 9.1925. március hó. Dr. Sziklay Ferenc s. k. Kulturreferens. Közgazdaság, A nfliiltsläk tüielező tisztítása. (Hernyózás) Ha jól tudom, van egy magyar ren­delet, mely elrendeli, hogy minden kert­tulajdonos a gyümölcsfákat tavasszal hernyoza le, — az annyit jelent, hogy a gyümölcsfákon, pókhálószerü szövet­tel bevont, összesodrot leveleket, ame­lyek a fa ágain oda vannak erősítve, szedesse le Ezekben az összesodort levelekben telelnek át a kártékony lepkék petéi Ha ez a tisztítás elmaradt, a tavasszal ki­kelő hernyók megtámadják a fiatal haj­tásokat é3 az egész gyümölcstermést tönkre teszik. Ezen kötelező tisztítás bizony sajnos, most nincs ellenőrizve, mert csak végig kell sétálni a szigeten, iátni lehet hernyó fészkeket, elég szép számmal. Ezen hernyók kifejlődésük után be­­bábozzák magukat és a bábból kikelő lepkék, nem csak annak a kerttulajdo­nosnak a fáit lepik el, hanem sajnos az én gyümölcsösömet is, pedig én minden évben megtisztítom a gyümölcs­fákat. A lepkék a rajzás után ezrével rakják le petéiket az én fáimra és jövő tavasz­­szal, kezdhetem újra a tisztítást, persze nagyobb költséggel és sokkal nagyobb fáradsággal. Nem lehetne ebben a do­logban hatóságilag valamit tenni? Ha már valaki tavasszal a kötelező hernyozást elmulasztotta, most kell a még csomóban lévő hernyókat lesze delni, ami igen egyszerű, mert ezekben a fészkekben még együtt vannak száz­számra a hernyók, tehát ha egy gályát levág, amelyen a hernyó fészek van, egyszerre több száz kernyót emel le a fáról. Későbben ezen hernyók széjjel másznak, azoknak egyenkinti leszedese lehetetlen. Mindenki a saját és a köz érdekében vizsgálja meg a fáit és ahol ilyen her­nyó fészket lát, azokat azonnal pusz­­titsa el. Most még nem késő! Egy kerttulajdonos. Sport, Postás S. E—KFC 3.1 (3:1). Vasárnap, bird: Forgács. A szimpatikus budapesti csapat ven­dégjátéka elé a közönség a legnagyobb várakozással tekintett, és nem is csa­lódott benne, mert amit vártak tőlük, azt mind nemcsak, hogy teljesítették, hanem játékukkal minden várakozási felülmúltak. Minden tekintetben leg­alább egy klasszissal jobbak voliak ellenfelüknél és különösen az első na­pon valóságos iskolajátékot mutattak be. A csapat főereje a kitünően kom­bináló csatársor, amelynek minden egyes tagja jó technikájú és kitünően lövő játékos, de a hatfsor sem igen marad a csatársor mögött, tagjai jói szereinek és elsőrangúan támogatják a csatársort, kár, hogy a válogatott Bobrikot nélkü­löznünk kellett. A hátvédek jó rugó technikával rendelkeznek, a szerelésben már egy kissé gyengébbek, a kapusuk­nak nem volt alkalma bemutatni tudá­sát. Az egyes játékosok méltatására rátérve a következőket jegyezzük meg: Schönfelder kapus, a KFC csatárok jó­voltából alig kapott labdát, a golt nem vádhetie. Jelen különösen felszabadító rúgásaival imponált a közönségnek, amely sokszor meg is tapsolta, Tre­­sáiiszky megbizható társa volt. A haif­­sor nemcsak a KFC csatárokat tartotta sakkban, hanem hathatósan támogatta a csatársort is, legjobb volt Kupfer­­schidt centerhalf, de az oldaihalfok is megfeleltek. A csatársor legjobb embere a válogatott Kalas volt, aki ellen a KFC halfok teljesen tehetetlenek voltak, de kitünően megértették őt összekötői is, akik mindenben jó segítőtársai vol­tak a szélsők közül, Hegyi volt a jobbik. A KFC-ről nem sok jót mondhatunk. Szigeti 11, a kapuban elég megbízha­tóan védett ugyan, de a harmadik golt védeni kellett volna neki. A hátvédek közepesen játszottak, a halfsor rossz volt, különösen Dobis, aki teljesen for­mán kívül van, Molnár volt talán a legjobb közöttük, Stűcs elfogultan ját­szott és semmi sem sikerült neki, a második félidőben a helyei te játszó Varga már lényegesebben jobb volt. A csatársor sem állott feladata magasla­tán. Szigethy 1. amióta Losoncon le­rúgták, nem tud formába jönni, volt ugyan néhány szép akciója, de többet vártunk tőle, a legjobb ember a csatár­sorban Lengyel volt, Messinger a neki meg nem felelő balösszekötő helyén nem tudott érvényesülni, a balszélen sem az első félidőben játszó Varga sem a másodikban beugrott Berza, nem fe­leltek meg, Baráth 1. a kapott labdákat jól megjátszotta a belsők hibájául ro­vandó fel, hogy nem játszottak rá. Forgács birö egy-két hibától elte­kintve jó volt. A csapatok a következő felállításban játszottak: Postás S. E.: Schönfelder, Tresánszky, Jelen, Jelen II, Kupferschiedt, Ladányi, Illés, Kristóf, Kalas, Dobos, Hegyi. KFC: Szigethy II, Molnár, Dobis, Szűcs, (Varga), Baráth I, Lengyel, Szigethy I, Messinger, Varga (Berza). Postás S. E.— Voj. XI. 5:2 (2: 1). Biró: Forgács, Hétfő. Szépszámú közönség nézte végig a budapestiek pünkösd hétfői mérkőzését, amely ismét a budapestiek győzelmével végződött. Mezőnyjáték után, körülbe­lül a 15-ik percben egy szép lefutás­ból a jobbszélső, ahelyett, hogy cen­személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra Mközi kereskedelmit. Bratislava, Stefánik-u. 1. sí. Teletem 26 -86. tere2ne, váratlan erős lövést küld a kapura, amely a bal sarokba ulat is talál. A játék erős iramot vesz és hol az egyik, hol a másik fél támad, de ismét a Postások érnek el gólt, a szé­pen játszó Dobos révén. A komáromiak erősen ostromolják a Postások kapuját és Jelen hibájából Szigethy átadásából Heymann, aki a katonák legjobb em­bere volt, védhetetlen golt lő a jobb felső sarokba. Változatos mezőnyjáték után nemsokára véget ér a félidő. A második félidő ismét Postás támadá­sokkal kezdődik. Egy, a tizenhatoson kívüli büntető rúgásból, Kalas rendkí­vüli éles lövéssel csapatának a harma­dik golt szerzi meg. A válogatottak azonban nem csüggednek és folyton támadnak. Egy támadásuk sikerrel is jár és ismét Heymann az, aki a Pos­tások kapujába a második golt lövi. Már úgy látszik, hogy az eredmény nem változik, amikor a védelem hibá­jából Dobos, az üres kapuba a negye­dik golt lövi. A katonák támadásait nem kiséri szerencse és a félidő vége felé, ismét büntetőrugásból Kalas, a jobb felső sarokba, az ötödik goit rúgja. A játék nem mozgott valami magas nivón, a Postások az előző napi mér­kőzéstől kissé fáradtan álltak ki, ami I természetesen meg is látszott játéku­kon. A második napon is a csatárok­nak volt a legjobb, azonban korántsem olyan veszélyes, mint vasárnap és csak I a válogatott védelmének gyengesége \ miatt tudlak annyi golt elérni. Egyéni- I leg Kalas, Dobos és Kufferschmiedt | tűntek ki a csapatból. A válogatottak í legjobb embere Heymann balösszekötő I volt, da nem voit rossz a másik két j belső csatár sem. A halfsor és a hát- I védek kissé gyengébbek voltak. A ka­­] pus jól védeit, de a harmadik és ne­­í gyedik gólt védheUe volna. Forgács ‘ bíró nem állt feladata magaslatán és ; ítélkezéseiben bizonytalan volt. Sem a I faultokat, sem az offside-okát nem j vette észre, hogy a mérkőzés el nem ] fajult, nem rajta múlott. KFC7b,—Iparos- és Kereskedőtanonc- 1 iskola 4: 0 (2 : 0) Bíró: Balogh, rossz. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. ? | Zsoldos Mígístmfolyab j Budapest, VII., Dohány-utca 84. _______Telefon i J. 124-47._______ I Az ország legrégibb és legismertebb előkészítő intézete. » I fi A legjobb sikerrel készít elő \ jg középiskolai magánvizsgákra, j tg érettségire vidékieket is. Részletfizetési kedvezmény! — Teljes anyagi felelősség! Weil Miklós dr. a becsi orthopédklinika(Loronz tanár) volt orthopédoperatőrje I tuteijHúuti itt Bratislava, ttlp-iit 51. n. alatt. Rendelés: lábelgörbiilések, Ó- és X lábak, veleszüle­tett csipofícamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartási!, valamint egészséges gyermekek számára is, indivi­dualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villa­mos kezelés, diatermia, kvarcfény (mes­terséges magaslati napfény), bőlég és arsonval kezelés. 503 Rendelő órák: d.e.10-12-ig,d.u 3-5-ig Telefoni 25—96-

Next

/
Thumbnails
Contents