Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-04 / 66-67. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. junius 4. jutányosán szállít Hermann és Weisz vaskereskedés 2 8KITISLIU llll-l a magában igazolja a jubiláns egyesület példátlan népszerűségét, melyet gyönyörű kullurális munkásságával szerzett. Érsekújvár városából az ottani Katolikus Kör vett részt Hangos István dr. főtitkárral az élén és megjelentek a lévai Katolikus Kör kiküldöttei is, ezenkívül a vidék is igen szép számmal volt képviselve. A jubiláris ünnep rendezésére már régóta készült az egyesület ifjúsága és fáradozásait a legszebb siker koronázta. A felvonulás. Reggel 8 órakor kezdett gyülekezni az egyesület Eötvös-utcai székházában a közönség, az egyesület tagjai és a város egyesületeinek küldöttségei, csaknem mindannyian zászlóik alatt. Ott láttuk a Dalegyesület küldöttségét dr. Horváth Cézár elnök, az Ipartestület küldöttei Boldoghy Gyula, az Iparoskör küldöttségét Dosztál Jakab, a Tűzoltó Testületét Hölczl Gyula járási tüzfelügyelő, a Katolikus Énekkar tagjait Molecz Tivadar karnagy vezetése alatt. Zászlók alatt jelent meg a Mária Kongregáció, a Szent Szív társulat, a fiú és leány szivgárdisták csapata, akik hosszú menetben felállva indultak el a a Szent András főtemplomba. Hozzájuk csatlakoztak az Érsekujvári Katolikus Körnek ebben az időben megérkezett tagjai is zászlójuk alatt. Rengeteg közönség nézte a felvonulást és a Szent András templomban legalább háromezer ember szorongott. A hdlaadó istenitisztelet. Dr. Majer Imre apátplebános, az egyesület elnöke tartotta az ünnepi hálaadó istenitiszteletet fényes papi segédlettel, mely alatt az egyházi énekkar Aempter D dur miséjét adta elő. Az istenitisztelet végeztével Király József segédielkész, az egyesület másodelnöke mondott megrázó erejű szentbeszédet, mely a nagyszámú hallgatóságot a könynyekig megindította. Az ünnepi közgyűlés. Az istenitisztelet után hatalmas menetben vonult vissza az ünneplő közönség a Legényegylet Eötvös-utcai házába, amelynek dísztermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők serege. A menetben résztvett egyesületeken kívül a díszközgyűlésen résztvett a komáromi ref. egyház presbitériuma Zsemlye Lajos h. lelkész és P. Nagy Sándor gondnok vezetésével, a Komáromi Jótékony Nőegylet küldöttsége Csepy Daniné elnök, a szent Erzsébet Nőegylet Petrovich Demeterné elnök vezetésével, a Jókai Egyesület, a Komáromi Kaszinó, a Komáromi Dalegyesület müködőkara zászló alatt testületileg, a Zsidó Egyházi Énekkar Weisz Miksa dr. elnök és a Kath. Egyházi Énekkar Molecz Tivadar karnagy vezetésével, a főgimnázium tanári kara, a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület Galambos Zoltán h. másodelnök vezetésével, az Érsekujvári Kát. Kör dalárdája, a Komáromi Iparoskör és ezenkívül az összes kath. egyházi egyesületek. A közönség soraiban ott láttuk Alapy Gyula dr., a r. kath. hitközség világi elnökét, Gidró Bonifác főgimn. igazgatót, Bognár Cecil dr., a Jókai egyesület osztályelnökét, Bálint István műszaki tanácsost, Papp Elemér, Csepy Dani, Bartha János, Czike Dénes, Mészáros Károly, Igó Endre ref. presbitereket, Kállay Endre dr.-t, Nagy Jánost, Zsidek Mihályt, Vaskó Imrét s a komáromi társadalmi életnek több más vezető egyéniségét. Majer Imre dr. pápai titkos kamarás, apátplebános nyitotta meg az ünnepi közgyűlést magasan szárnyaló beszéd del, melyben visszapillantást vetett az egyesület három évtizedes múltjára, vázolta a Legényegylet alapítása, fejlesztése és felvirágoztatása körül érdemeket szerzett vezetőknek és tagoknak eredményes munkásságát. Rámutatott az egyesületnek egyháztársadalmi és kulturális téren elért sikereire és teljes elismeréssel adózott mindazoknak, akik az egvletért fáradoztak. A szép beszéd után Királz József II. elnök emelkedett szólásra és az egyesület tiszteletteljes ragaszkodását tolmácsolva Majer Imre dr. elnök iránt, bejelentette a diszkőzgyülésnek, hogy az egyesület lelkes tagjai soha el nem múló hálájuk kifejezéseképen elkészíttették a szeretett elnök arcképét a színházterem számára, amelyet ünnepélyesen leleplez. A kitörő lelkes éljenzés lecsillapultával Majer dr. apátplebános mélyen megindultan, szeretetteljes szavakban mondott köszönetét a nem várt kedves meglepetésért és a római történelemből vett példával illusztrálta az ő atyai ragaszkodását és szeretetét az egyesület tagjaihoz. Majd a 30 éves tagokat tüntették ki jubileumi díszoklevéllel, akiket közvetlen szavakkal üdvözöli az elnök. A kitüntetett tagok között van Nagy János tekintélyes iparos, a Legényegylet legelső helyettes elnöke, Zsidek Mihály az egylet legelső jegyzője Ders Valentin, Bencsáth Flóris és mások, akik az alapítás körül nagy érdemeket szereztek. Szily Manci szavalta el Bukovszky László alkalmi versét hatásosan, amelyet az egyesületek és képviseletek üdvözlete, illetve a zászlók megkoszorúzása követett. Ez alkalommal Schneider Lajos az Érsekujvári Kath. Kör, Horváth Cézár dr. a Komáromi Dalegyesü'et, Hölczl Gyula a Városi Tűzoltó Testület, Tamasek Lajos a Katolikus Egyh. Énekkar, Boldoghy Gyula az Iparíestület, Dosztái Jakab az Iparoskör, Galambos Zoltán a Ref. Ifjúsági Egyesület és a Ref. Egyházi Énekkarok, Weisz Miksa dr. a Zsidó Egyházi Énekkar, Nieg-i Mária a Mária Kongregáció, Prágai Erzsébet a Szent Szív Társulat nevében tűztek szalagot a jubiláló egyesület zászlójára. Felszalagozták a zászlót még a fiú és leány szivgárdisták is, a Legényegylet nevében pedig az egylet leánytagjai kedves szavak kíséretében viszonozták a társegyesületek figyelmét. A zászlók megkoszorúzása alkalmával a jelenvolt dalárdák jeligéjükkel üdvözölték a jubiláló egyesületet. A református egyház tanácsának élén Zsemlye Lajos h. lelkész üdvözölte a Legényegyletet. Gyönyörűen megkonstruált beszédében rámutatott a felekezeti béke szükségességére és a keresztyén ifjúság egységes frontjának kiépítését hangoztatta a mai kor destrukciójával szemben. Az ifjúságnak vallásos nevelése emelheti csak fel az emberiséget Istenéhez, akitől messze eltávolodott, de akit újra fel kell keresni, hogyha a jövőt biztosítani kívánjuk. A kitűnő szónok gyönyörű beszéde valósággal megragadta a sziveket és a közönség percekig éljenezte a ref. egyház szóGyőződjék meg az ANITA 766 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. nokát Weisz Miksa dr. a Zsidó Egyházi Énekkar nevében hangsúlyozta a nagyar kultúra közösségét és az egyesületek azonos célját. Alopy Gyula dr. vil. elnök pedig a katolikus autonóm hitközség nevében hangoztatta a felekezetek között való megértés és a magyar lélek egységének, a magyar összetartásnak szükségességét. A kath hitközség nevében üdvözölte a Legényegyesületet és annak derék tagjait, akiknek további munkásságára Isten áldását kérte. A nagyszerű beszéd nagy hatást váltott ki a közönség részéről. A Jókai Egyesület üdvözletét Bognár Cecil dr. egyet, magántanár, irodalmi osztályelnök tolmácsolta meleg és közvetlen szavakkal, kiemelve, hogy az egyesület a magyar kultúra nem remélt magaslataira emelkedett. Majd üdvözlő sürgönyöket és iratokat olvastak föl. Átiratban üdvözölték a jubiláló egyesületet a komáromi evangélikus egyház elnöksége, Majláth Gusztáv gróf, erdélyi püspök, a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet, táviratban a Budapesti Kath. Legényegyletek központja, a nagyszombati, a székesfehérvári, az esztergomi Legényegyletek, Gosztonyi Nándor, Babies József volt másodelnökök és még számosán. Az ünnepi beszédet Hangos István dr. érsekujvári ügyvéd, az Érsekujvári Kath. Kör érdemes főtitkára mondotta, aki költői szárnyalásu beszédében a Kath. Legényegylet nagy jelentőségéről és hivatásáról emlékezett meg. A Komárom Kath. Legényegylet harmicéves eredményes munkássága előtt elismeréssel adózva, kiemelte, hogy az a tevékenység, melyet a Legényegylet a hitélet és a magyar kultúra érdekében kifejtett, a mai jubileummal olyan határkőhöz ért, amelynél az egész kato likus íársadalom a szív igaz ünnepi érzésével fog testvéri kezet és koszoruzza meg a Legényegyletet. Bízó hittel tekint a derék egyesület jövője elé és gyújtó szavakkal lelkesíti őket, hogy a szép múlthoz méltó jövendőt harcoljanak ki a keresztény és a magyar kultúra szolgálatában. A lelkes tapsokkal fogadott ünnepi beszédet Bukovszky László szavalata követte, aki „A szeretet diadala“ cimű költeményét adta elő. Ezután Pataky József egyleti dékán leplezte le az egyesület fáradhatatlan másodelnökének Király Józsefnek sikerült arcképét. A kitüntetett másodelnök meghatva köszönte meg az ifjúság szeretedről tanúskodó figyelmet és ígéretet tett, hogy ezentúl is ifjú lelkesedésének minden lángjával fogja szolgálni továbbra is a Legényegyletet. A meleg tapsokkal kisért beszéd után a Legényegylet férfikara egy indulót adott elő, mely után a közgyűlés véget ért. Bankett és előadás. Délben 1 órakor az egyleti helyiségben sikerül bankett volt, amelyen meleg ünneplésben részesítették a jelenvoltak az ünnepély hőseit. Este 8 órakor a szinházteremben díszelőadás fejezte be a sikerült jubileumi ünnepséget. Egy liiDiia Ilii a laiyirokrúl. (Thierry Amadé a hős magyar nemzetről. — A sokat szenvedett magyarok. — Európa keleti őrei. — Európa szerencséjére él a magyar nemzet) A francia tudományos világ egyik kiválósága, Thierry Amadé, a szittya-, hun , avar-magyar rokonság erős vitatója, egyik hatalmas müvében (Attila történelme) sokszor megemlékezik a magysrokról, akiket a legszimpatikusabb nemzetnek tart. Vannak könyvének egyes oldalai, amelyek olvasásakor azt hisszük, hogy a szerzőjük valamelyik magyar történetírónk, aki rajongásig szereti a magyarokat, a saját ( nemzetét. A valóság pedig az, hogy' mindezeket egy teljesen idegen nemzet fia, egy francia történész irta, akire bizonyára nem lehet ráfogni, hogy a magyarok javára elfogult volt. Attila története cimü munkájának első kiadása 1856 ban jelent meg, amikor a magyarok fölött Ausztria zsarnok uralma önkénykedett. E jeles törnénetiró a legteljesebb rokonszemmel szemlélte az elnyomott magyar nemzet kétségbeejtő vergődését. E műve 1865 ben jelent meg magyar nyelven Szabó Károly fordításában. A francia történetíró könyve első ki+ Séivbes siiovel + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített mgénéhtill sérvkötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitö. „raiurtüiürtj! iraiitrajw-n.il Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. i A vidéki fehk még az nap eliutéztetneL adásának előszavában (13. lap) igy ir a magyarokról: Miután Magyarországról szólva az újkori viszonyokat is érintettem, szabad legyen míg néhány szót szólnom a mai időről (1856). Ez a nemes magyar nép, bármily ievertnek látszik, még te e van élettel és erővel, szerencséjére Európa népének. Ő az, aki Európa és Ázsia kapuján őrködik; legyen is annak hű őrei Rossz és balvégzetű politika volna egy polgáriasuk és katholikus német hatalmasság részéről elnyomni akarni oly nemzetiséget, mely védőre aztn oldalról, hol a hódítás telhetetlen szenvedélye forrong, a barbárságra támaszkodva. De bármi történjék is, Magyarország élni fog azon rendeltetésekért, melyeknek edényét a gondviselés nem akarta összetörni. Egy nép sem ment keresztül keserűbb viszontságokon; a tatárok által elfoglalva, a törökök által feldúlva, belmeghasonlás által számtalanszor elnyomva, s nem egyszer saját fejedelmei által is megrontva, minden romlásából erősen és önbizalommal emelkedett föl. Ez az elevenfajta életerő, mely a hűn fajta népeket tizenöt század óta, annyi ellenük esküdt törekvések dacára, a Tisza és Duna partjain főntartja, a magyarnak lelke mélyében fekszik és még megtört büszkeségében is kitörik. SzenJ István, Nagy Lajos és a Hunyadiak nemzete bebizonyította, hogy tud tűrni, hogy bevárja a dicsőség napjait. Simonyi óbester. * (Martos Ferenc történeti vigjátéka. — Előadták a Kath Legényegyletben 1925 máj. 31. és jún. 1 én. — Meghatva néztem körül vasárnap este a Kath. Legényegyesület színháztermében. A faiakon mindenütt régi fotográfiák, szinlapok, plakátok, a harmincéves múlt szép, színes emlékei. Ha úgy nem volna tér és idő, ha esnek a sok színházi estének, délutánnak lelkes közönsége eljöhetne erre a jubileumra és most újra felhangzana a harminc év minden tapsa, felharsanna a szívből jövő meleg kacagás és kicsordulna a sok könny, az volna csak a jubileum! Tavasz van. A Legényegylet kis kertje már virágba borult. És mintha ez a ragyogó május beszökött volna a színpadra és onnan is szerelem, szépség, kacagott reánk, és költészet szólt hozzánk. Martos Ferenc történeti vigjátéka a „Simonyi óbester“ került színre. Martos nevéhez sok forró színházi siker fűződik. Egyike a legkiválóbb operette librettistáknak. Ő irta a Bob herceg, Gül baba, Arany virág, A kis gróf, Leányvásár és a Szibill operettek szövegét. A darab 1805-ben játszódik. A vértől mámoros francia forradalom hadat üzent a fél világnak. Egy-két év múlva fegyverben állt egész Európa. A füstből vérből mindinkább egy heroszi alak emelkedett a küzdő tömegek fölé. Bonaparte Napóleon 26 éves korában tábornok, majd első consul és császár. O még tovább folytatta a harcot, egész Európa ura akart Utievélvizumot leggyorsabban (24 óra alatt) lepegbizliíitiiaD is legBlcsöbtai (10 cd. koronáért) szerez: Svojpomoc studenstva Stef. koleje Stef. kollégium Diákönsegélyző Egyesülete. PRAHA VII. postafiók 27. Támogassák ily módon a szegénysorsÉ diákokat I
