Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-19 / 60. szám

2. oldal.

Ko nfiromi Lapok

1925. május 19.

szolgálta. Általános helyeslés közben mutatott rá arra, hogy a Dilegyesület a városunkban működő hasonló célt szolgáló egyesületek között kifejlődött verseny dacára alapszabályaiban lefektetett föladatától: a magyar dal és a magyar kultúra komoly művelésétől hajszálnyira sem téri el, becsületes mu’tjához, szent hagyományaihoz minden időben hü maradt és a mai dekadens kor bomlasztó szellemének nem kíván hódolni, mert tisztában kell lenni azzal, hogy a mai helyzetben csak a komoly, hagyományokon felépített, céltudatos munka biztosíthatja a magyar kultúra fejlődését. A mu'tba kell tekintenünk, ha élni akarunk és a múlt példáiból kell kitartó erőt meríteni, ha eredményesen akarunk működni. A Komáromi Dalegyesület teljes tudatában van a reá háramló feladatoknak és azokat a ma gyár kultúra érdekében a magyar társadalom javára kész híven teljesíteni, de ehhez a munkához a magyar testvérek összességének odaadó támogatását kéri

Majd felsorolja a jelentés az egye sülét működését, melyből kiemeli a március 1-én tartott farsangi dalestélyt, a julius 6 án rendezett nagyszabású és művészi programmal egybekötött kerti mulatságot, az augusztus 24-án tartott Gyermekdélutánt és az egyesület kitűnő műkedvelőgárdájának október 1, 4 és 5 én tartott fényes sikerű szinielöadását. A december 31 én rendezett szilveszter estélyről is lelkes szavakban számol be a jelentés és az estélyeken és az előadásokon közreműködött szereplőknek legnagyobb elismerését fejezi ki. Az egyesület a folyó évben, január 11 én a Kultúrpalotában, a Ko máromi Róm. Kath Egyházi Énekkarral együttesen a Jókai centennárium javára hangversenyt tartott és közreműködött a február 22 én, a helybeli ref templomban végbement országos Jókai ünnepélyen.

Elismeréssel emlékezik meg a mű ködőkarnak minden alkalommal való sikeres és szép közreműködéséről és hálás köszönettel adózik a karnagy képzettségű vezérének Molecz Ti vadar karnagynak, akinek a sikerek megteremtéseben a múlt évben i3 oroszlánrésze volt. A kar 11 uj müvet tanult be az 1924 évben, több szerzeményt pedig felújított, ami a müködőkar nagy haladásáról tesz tanúságot. Az egyesület vonós zenekara szintén a fejlődés utján halad előre, tagjainak buzgalma elismerést érdemel.

Az egyesü et tagjai létszámának föl említése után a jelentés meleg elismerő szavakkal emlékezik meg Kamrás Jó zsef dr-nak az egyesület volt és általános tisztelettel övezett elnökének elévülhetetlen érdemeiről, akinek a nevéhez fűződik az egyesületnek a háború utáni időben történt újjászületése. Az egyesület kénytelen volt az ismert viszonyokból eredő indokok előtt meghajolni és az elnöki tisztségből való visszalépését fajdalommal tudomásul venni. Ä jelentés bensőséges szavakkal tolmácsolja az egész Dalegyesület háláját önzetlen és áldozatra kész műkő dóséért, amely mindenkorra tiszteletet biztosit Kamarás dr. iránt.

A közgyűlés a magvas jelentést dörgő éljenzéssel fogadta és egyhangúan tu domásul vette. Az 1924. évi zárószámadásokat és mérleget Argay Lajos pénz táros terjesztette elő, amelyeket a közgyűlés tudomásul vett és azokra nézve a felmentvényt a szokásos óvások föntartása mellett egyhangúan megadta, Az 1925. évi rendes tagsági dijat a választmány javaslatára 20 koronában állapította meg a közgyűlés, mely azután az 1925. évi költségvetést intézte el.

Ezután a választásokra került a sor. Weisz Miksa dr. hivatkozással az alap szabályok 24. § ára kérte a titkos szavazás elrendelését és a szavazatszedő bizottság megválasztását. A bizottság elnökéül Peredi Géza dr.-t, jegyzőnek Király Károlyt és Vaskó Imrét válasz- 1 tották meg, mely bizottság azonnal megkezdte működését. A választás eredményét Peredi dr. biz. elnök a következőkben jelentette:

A tisztikar tagjaiul három évre megválasztatíak: elnök Horváth Cézár dr., társelnök Weisz Miksa dr., ügyvezető elnök Fülöp Zsigmond, titkár Borka Géza dr., segédtitkár Szathmáry Lőrinc, jegyzők: ifj. Rózsa Pál és Derzs Béla, karnagy Molecz Tivadar, pénztáros Argay Lajos, ellenőrök: Pathó Fióris és Zsidek Béla, háznagy Kálnay Jenő, ügyész Kállay Endre dr. A választmány tagjai ugyancsak három évre, rendes tagok: Aprily Miklós, Bartha János, Bárdos Jenő, Czike Dénes, Cdke Zsigmond, Gold Benő, Goldring Srmu, Hodossy Károly, Ipovitz Endre, Ivánfy G*za, Kathona Sándor (nyug. jbiró), K'ug Lajos, Mészáros Károly, M Ich Dezső, Mohácsy János dr., ifj. Nagy János, Nagy Vilmos dr. Peredi Géza dr., Polony Béla dr., S?.ijj Ferenc dr, Szily László, Tóth József (festő), Utereczky Gáza,Vaskó Imre, Zechmeister Sándor; póttagok: Vörös Béla (számtiszt), Beck Ferenc, Langschád! Lajos, Pongrátz Sándor és Stern Endre.

Az egyhangú választás eredményét éljenzéssel fogadták és a közgyűlés a megválasztott uj elnököt küldöttség utján hívta meg. Az uj elnököt a terembe történt lépésekor a müködőkar tagjai Molecz karnagy vezetésével dallal, a megjelentek pedig felállással, majd zugó éljennel'köszöntöttek.

Az éljenzés lecsillapultával Horváth Cézár di. elnököt Weisz Miksa dr, a közgyűlés elnöke üdvözölte igen meleg szavakban. A közgyűlés örömét fejezte ki a választás fölött, annyival is inkább, mert a D .legyesület ezúttal ismét annak a tiszteletnek örvendő tanári rendnek tagjai sorából nyert elnököt, amely há rom nagynevű vezetőt adott már eddig is az egyesületnek. A szent Benedekrend érdemes tanári karával felújított ezen ritka értékű kapcsolat a D .legye

Utlevélvizumot

leggyorsabban (24 óra alatt)

legmegirizhatsliiian és legUlai

(10 c .1. koronáért) szerez : Svojpomoc studenstva Stef. koleje

Stef. kollégium Diákönsegélyző Egyesülete.

PRAHA VII. postafiók 27.

Támogassák ily módon a szegéoysorsú diákokat!

Győződjék meg az

768

ANITA

pipere- és borotva szappan jóságáról.

Gyártja:

PGCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE.

sülét legszebb reményeit kelti föl és kéri az uj elnököt, hogy a közgyűlés egyhangú bizalmából töriént megválasztását fogadja el. Biztosítja az elnököt arról, hogy úgy ő, mint a tisztikar és választmány mindenkor a legnagyobb készséggel fogja támogatni működésében, melyhez Isten áldását kéri.

A szép beszédre Horváth Cézár dr. elnök magvas beszédben válaszolva, hálás köszönetét fejezte ki a megvá lasztásárt és kijelentette, hogy azt elfogadja. A kötelességeket, a nelyek reá háramlanak, épűgy érzi, mint a meg tiszteltetést, amely a választásban rejlik; legyen a közgyűlés meggyőződve, hogy amilyen komoly törekvése lesz a kötelességek teljesítése, épen olyan őszinte a hála is, amellyel a megválasztásért tartozik.

Örömmel vállalom — úgymond — a Dalegyesület elnökségét, mert, mint a kultúra szerény munkása, olyan egyesület élére kerültem, amely a dalnak társadalmi és kulturális célból való művelését tűzte ki célul. A dal volt a magyarnak minden időben Istentől kapott egyik legnagyobb kincse. A dal volt az, amellyel szomorú időkben a csüggedt lelkekben sikeresen lehetett ébrentartani a nemzeti érzést, a dal volt az, mely a sebekre gyógyító balzsamot csepegtetett, a dal volt a nemzeti öszszetartás érzésének, a magyar kultúra terjesztésének egyik fontos tényezője

A Komáromi Dilegyesület a maga kulturális munkájával az elsők között áll és megfutott pályáján sok sikerre tekinthet vissza. A D legyesület 62 esztendeje egyúttal fényes tanúság arra nézve, hogyan lehet egy egyesületnek á’iandóan nívón maradni, a társadalom részéről tiszteletet, becslést szerezni. Kitartó, lelkes munka, a kitűzött célnak állandó szem előtt tartása, az egyesü let alapszabályainak pontos betartása s egyedül a nemes ideálokra törekvő szellem tette lehetővé, hogy a Komáromi Dilegyesület ma a magyar kul túra vezető munkása, a komaromi társadalomnak valósággal nélkülözhetetlen szerve lett. Áldott legyen azok emléke, akik megalapi'ották, hála azoknak, akik továbbfejlesztették és odaadással munkálkodtak felvirágoztatásán 1

Ezek a feledhetetlen emlékek, de maga a sikerekben gazdag muh is azt

+ Men síméi +

Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített lugónél ü i sérvkötőnk, mely éjjel is- hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és meümelegitő.

JUT lilotiUi llTISUll. Duna-o. Sí

Rendelő orvos: dr. KOCh K. F. egy. m.t.

Árjegyzék ingyen. i A vidéki fel i még az nap elintéztetek.

a kötelezettséget rójak rá a Dalegyesületre hogy nemes hivatását, t. i. a dal mű/elésével a szebb és nemesebb mű Ízlés terjesztését, a társas érintkezés ápolását, tagjainak, alkalomadtán pedig a város közönségének szórakoztatását, lelkesedéssel töltse be. Ezen kulturális nemes cél elérésében egyesült erőre van szükség.

Arra kérem tehát a Dilegyesület minden tagját, hogy nyújtsanak egymásnak kezet ezen magasztos munkában és lebegjen állandóan előttük az alapító elnök jeligéje :

S dvből jöjjön dalod s legyen nemes, Testvért ö:elj vele s hazát szeress! A közgyűlés az elnök ielkekeí megragadó beszédét kitörő é jenzéssel fogadta, mely után Horváth Cézár dr. elfoglalván az elnöki széket, a közgyűlés vezetését átvette.

Az uj e nők első ténykedése előde tevékenységének méltatása volt és kedves kötelességet vélt azzal teljesíteni, hogy indítványt terjesztett a közgyűlés ele, amelyben kérte, hogy Kamrás József dr.-t, nagy érdemei elismeréskép ;n válassza meg a közgyűlés tiszteletbeli elnöknek. Az indítványt egyhangúan határozattá emelte a közgyűlés.

Fülöp Z igmond ügyv. elnök javaslatára Kollár Lajosnak, az egyesületnek 18 éven át volt buzgó jegyzőjének, Kovách Tihamér . volt háznagynak, Ipovitz Endre volt ellenőrnek és Zsidek Béla titkárnak hasznos munkásságuk elismeréseképen a közgyűlés jegyzőkönyvileg is hálás köszönetét szavazott.

Mivel más indi vány nem volt, a közgyűlés az új elnök lelkes éljenzésével veget ért. ____

o «áron. é. ridéke leg enemrk pe.ebb ánihíxa

Komárom, Nádor-utca 19- Koronabankkal szemben.

„Oroszlán„ és „Erco“ védj. férfi fehérnemű és gallérok gyári raktára.

JllÍQ ‘ sport gyermekkocsi, „Tetra“ baba-UUd 1 UiklílA . kelengye, Gy. sokkerli, matróz ing, női és férfi harisnya, Nappa és cérnakeztyű, esőernyő, boternyő, szabókellék, selyem kazak, gyapjú mellény, zsebkendő, női és férfi öv, női fehérnemű, bőr retikül, Vulkán koffer, stb.

Kisérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat.

Jókai és a mai

Irta: dr. Hajdú Lukács.

(Folytatás.)

Mennyi véres küzdelem és mind bukással végződik. Annyi lelkesedés, annyi áldozat, oly szent akarás mind hiába való. Átoksuly van a nemzeten. A magyar nemzet egész története viszszatükröződik Jókai regényében, de a lelkét mégis ez a tragikus sors s ez a szentelt fájdalom kapja meg leg inkább. Legszebb történeti regényeiben a Rákóczi kort és a szabadságharcot rajzolja. Bocsássanak meg mélyen tisztelt Hallgatóim, részletesen csak ezek rői és a reformkorszakról szólhatok, bármennyire is szeretnék kiterjeszkedni: egy felolvasás keretét szét feszítené.

Jókai egész a magyar ősidőkig megy vissza a Regék a magyar előidőkből és a Varchoniták cimü müveiben, meg az ebből átdolgozott Dalmában. Énekel Csaba királyfiról. Megilleti őt Salamon sorsa, Kálmán királyról ir színdarabot. A székelyek közt játszódik a Bálványos vár regéje (Jókai magyar mithologiának nevezi.) Kevés adata volt hozzá. Maga mondja, két összetalálkozó rimből ki kell találni az egész verset. II. Endre

idejében játszódik. Akkor még Erdély egy részében élt a régi pogányság az Opurok oltalma alatt. Opur Szilamér és Mike Sára szerelme köré fűzi az ősmagyarság életének minden megmaradt emlékét. A magyar keresztes hadjáratot mondja el a Minden poklokon keresztül cimü müvében. Julián barát legendája a Misik haza cimü elbeszélés. Ez az egyszerű szerzetes elment vissza ős Ázsiába, rettenetes nélkülözések és szenvedések után megtalálta a magyarság elszakadt testvéreit a Volga partján. A tatárjárás rémségeit mondja el a Szásszorszépek és a Fulkó lovag cimü novellája, 0 is dalol Rozgonyi Cicelíé férfias bátorságáról. Tragédiát ir Dózsa Györgyről, a parasztkirályról. A Jagellók korának testvérharcait mondja el a Zsidó fiú cimü drámájában; Fráter Györgyről is irt regényt, erről a nagylélekről, aki a mohácsi vész után egyedül tartotta föl az összeomló magyar államot. Megénekelte Erdély aranykorát és a Törökvilágot Magyarországon. Regényt ir a magyar Sasfiókról Rákóczy fiáról. A hétéves háborúról beszél a Trenk Frigyesben. A Rab Rábyban a XVIII. század utolsó évtizedeiről ir. A névtelen várban leírja az insurrectiot. A rendiség hanyatlását mondja el a Kis királyokban.