Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-05-16 / 59. szám
■egyvenhatodik évfolyam. 59 szám. Szombat, 1925. május 16 LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K. negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára ; 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkeszlő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A földosztók Komárom, — május 15. A kormány igen jól tudja azt, hogy a földmives tömegekre, amelyek Szlovákiában a választók többségét alkotják, mivel jehet és kell hatni. Ezek közül a csalétkek közül leghatásosabbnak bizonyult a föld. És éppen a földdel komprom mitálták magukat legjobban. Mert amennyire örülne mindenki a földreform becsületes és politikamentes végrehajtásának, amelynek kizárólagos és egyetlen célja lenne a földdel nem bíróknak és a törpebirtokosoknak földhöz juttatása, de éppen oly mértékben kelti fel a magyar nemzeti kisebbségnek jogos felháborodását a reform nacionalista végrehajtása és a mód. ahogyan azt végrehajtják a tulajdon elvének a legnagyobb. sérelmére. A földtulajdonosokra először kivetették a horribilis, nagyobb birtoktesteknél milliókra rúgó vagyondézsmát, a'melyet 1921. óta nagy erővel hajtottak is be a birtokosoktól. Mikor pedig a vagvondézsma jórészét a birtokos befizette, akkor a birtokát lefoglalják és felosztják. A kisajátításkor a földért fizetnek kataszteri holdanként 6—700 K-t (de ezt is olyan állampapírokban, amelyek százkoronás névértékeért a tőzsdei forgalomban 35—40 koronát fizetnek) a kisembernek pedig eladják négyszer annyiért. Azt kell kérdeznünk, hogy ez az eljárás olyan államban, amely a tulajdon elvét elismeri, megegyezik-e a hirdetett szociális elvekkel. Másrészről, mig a földet a kisembernek három-négyezer koronás árban adogatják el, addig most már egyre nagyobb mértékben adogatják ki a maradékbirtokokat, mondanunk se kell, hogy nem magyar embereknek. Azoktól csak elveszik a földet és új cseh gentryt tenyésztenek ki az elszocializáit magyar birtokokon. Ebben az úgynevezett reform ügyében majd a hágai nemzetközi bíróság mondja ki az utolsó szót, hogy jogszerűen lehet-e valakitől elvenni a vagyona négyötödrészét, ha az történetesen földből áll? A földosztás legsúlyosabb Bérelme, hogy abból magyarok eddig nem részesültek. Láthatjuk a Csallóközben a gadóci, rakottyási, milléniumi, megy ercsi és a többi telepítéseknél. Aztán a földet kívánókat igényükkel elutasítva, a felosztásra kerülő birtokot maradékbirtokoknak osztották ki. Ekecsen a felosztásra kerülő Túzok pusztából három maradékbirtokot csináltak cseh urak részére, Bálványszakállason morva uraság ült a nagybirtokba, Szemerén egy magasrangu katonatiszt kapott földbirtokot, a Csallóköz szivében a volt trencséni zsupán, a mostani pozsonyi főjegyző helyezkedett el esekély, kétezer hold földön, igaz, hogy háromszázötven holdnál na gyobb birtok a törvény szerint nem megengedett dulog, de hát a törvény rugalmas és azt lehet magyarázni úgy is, hogy itt a főjegyző úr, a kedves felesége, fiacskája, leányai, még talán a veje is egy-egy maradékbirtokot kapott, ami kütön-külön elosztva csakugyan nem lépi túl a törvényes mértéket. Hát ez a csehszlovák földreform a valóságban: ebből magyar földmi vésnék nem jut föld. Tehát az, aki itt magyar embernek Ígér földet, az csaló, mert olyasmit igér, amit teljesíteni nem tud, mivel a földhivatal a magyaroknak itt nem szándékozik földet adni. Tehát, ha Komáromban magyar földmi vésnék, vagy más földigénylőnek földre van szüksége, az a földhivatal, és Hodzsa úr, a köztársasági földmivespárt fővédője akaratából itt nem jut földhöz; ha talán Árvamegyében a sziklákat parcellázni fogják, ott talán ezeknek is juttatnak belőle. Nyilvánvalóan megállapítható ebből ez a szándék, amellyel a bennünket gyűlölő Kramár elég világosan kifejtett. Itt a magyar nemzeti kisebbséget a cseh és szlovák telepitésekkel nemcsak ellensúlyozni akarják, de ugyancsak nemzetiségétől is megfosztani. Ennek a kétségtelen bizonyítéka az, hogy a magyar földbirtokot, tehát a magyar kisebbség nemzeti vagyonát értékével arányban nem álló áron kisajátítják, a közigazgatásban a kisebbség nyelvét teljesen mellőzik, (a járáshivatal, bíróságok, posta, vasút csak az államnyelven érintkeznek a magyarsággal) és kényszerítik az államnyelv használatára, gyermekeinket az itt létesített szlováknyelvű iskolákba kényszerítik (magyar tisztviselőkét és alkalmazottakéit, a magyar nyelvű és nemzetiségű elhagyott gyermekeket). Ez az alkotmánytörvénybe ütközik, amelynek utolsó szakasza ekképpen szól: Az erőszakos elnemzetlenités semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elvnek be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek halja. Jól jegyezzük meg az utolsó szót: nem nyilvánítja, imperative, parancsoló módon, hanem csak nyilváníthatja, ha az az uralkodó nemzetiségnek jól esik. Ez az alkotmányszakasz jellemző a kisebbségek védelmére, mely itt, úgy látszik és ezt a földbirtokreform végrehajtása mindennél klaszikusabban bizonyítja, ki van szolgáltatva az uralkodó nemzeti többségnek. Akik tehát itt földet ígérgetnek, azok nem járnak igaz utón. Akik földet ígérnek .szavazatokért és ezzel csábítják a kormány táborába a magyar embereket, azok fizetett zsoldosok és abból élnek, hogy szavazatokat vegyenek. A magyarságot itt kétségtelenül megilleti a földhöz jutás joga, látjuk hogyan élnek vissza ezzel a joggal. A földbirtokhivatal működésével torkig van már mindenki: agrárius, szocialista egyaránt. Ennek a hivatalnak majd le kell számolnia arról, hogyan osztotta ki a birtokokat és mit csinált a befolyt hor ribilis összegekkel, amelyben benne van a magyar kisebbség nemzeti vagyona is. Ami az itt beharangozott földosztást illeti, arról a lefoglalt egyházi javak állami kezelősége még semmit se tud és az esztergomi érseki birtokokból három birtok van parcellázásra szánva és ezek között nincsen Lándor. Itt tehát hiszékeny emberek becsapása folyik nyilvánosan és csak azon csodálkozunk, hogy a hatóságok, csendőr, finánc és járási hivatal, mely más esetekben éberül figyel minden magyar műkedvelő előadásra is, most nem lép fel erélyesen a nyilvánosan űzött szédelgés megakadályozására. Vagy a magyarokat szabad megtéveszteni és becsapni minden politikai vigécnek és kalandornak ? =* Rekonstruálják a kormányt. Mikor válságba jut a koalíció és semmi remény sincs arra, hogy súlyos helyzetéből kiláboljon, megjelenik a kormány rekonstrukciójának terve. Hova-tovább két esztendeje annak, hogy a kormány lapjaiban időnként feltűnik a rekonstruk ciós hir, azonban csak nagyon lassan történik meg ez a művelet, aminek persze az az oka, hogy a koalíció ebben a kérdésben sem képes megegyezést teremteni. A gabonavám ügye igen élére állította most a kormány pártjai közötti véleménykülönbségeket és mivel a sok tárgyalás eredménnyel nem végződött,ismét a rekonstrukció gondolata került előttérbe. A kormány átalakítása esetén úgy a szociáldemokraták, mint a nemzeti szocialisták kilépnének a kormányból, viszont az sincs kizárva, hogy az egész petka belépne a kormányba, ami egynyilvánit- 1 értelmű volna Becka pénzügyminiszter kiválásával. Arról van szó, hogy Markovics dr. és Franké dr. miniszterek távoznak a kormányból, de kivülök távozni fognak még mások is. Egy prágai kormánylap szerint a kormány, miután más megoldás nincs, rendeleti utón fogja éietbeléptetni a gabonavámokat. Egyszóval a helyzet még mindig bonyolult és a végleges tisztázására csak csak a kormány átalakításával lehet gondolni. = Ben&s dr. és Ausztria. A bukaresti konferencián a kisantant tudvalévőén olyan támadóan lépett föl Ausztria ellen, ami nagy fölíünést vont maga után. A kisantant erélyesen felszólította Ausztriát, hogy ne élősködjék más országokból, hanem éljen meg a maga iábán. Emiatt Ausztriában a legnagyobb elkeseredés keletkezett és különösen a nagy német közvélemény foglalt határozott állást a kisantant ellen és ezzel együtt elsősorban Benes dr. külügyminiszter, mint a kisantant legfőbb vezetője ellen. Hogy Benes magatartása legkevésbé sem alkalmas a béke ápolására, ezt a bukaresti konferencia világosan megmutatta, mert az ottani tanácskozásokról kiadott jelentés Ausztria hangulatát teljesen maga ellen fordította. Benes dr. Bukarest után Bécsbe akart menni, hogy gazdasági ügyekben tanácskozzék az osztrák szövetségi kormánnyal, azonban a történtek után le kellett mondania ezen útjáról. Benes ezen politikai durva balfogása csak arra szolgált, hogy a Németországhoz való csatlakozás gondolatát még jobban megerősítse Ausztriában és ma már arról írnak egyes komoly lapok, hogy Ausztria feltartózhatatlanul közeledik tervének, a csatlakozásnak végleges megvalósításához. Benes nem mehet Bécsbe, mert olyan tüntetésben lehetne része, amely következményeiben végzetes is lehetne. Egy jó időre tehát el kellett halasztani az utazást s ha a Németországhoz való csatlakozás dolga olyan rohamiépésekben halad tovább is előre, mint megindult, könnyen megtörténhetik, hogy Benesnek nem lesz alkalma többé a mai Bécset meglátogatni. = Darányi Ignác, a „szemüveges ak&sztófáravaló.“ Komáromban igen kevesen tudják, hogy ez nyomtatásban jelent itt meg Darányi Ignácról, akit a becsületes komáromi emberek a város jóltevőjének tudnak. Egy Békefi Sándor nevű ember irta, akit odaát, Magyarországon, mig annak hátat nem fordított, Friedmannak hívtak. Mi ezzel a Békefi-Friedmannal nem vitatkozunk, csak azt kérdezzük a komáromi néptől: ha Darányi Ignác „akasztófáravaió“, ugyan hova való lehet ez a Békefi- Friedmann, aki itt az u. n. Csánki-párt főtitkára és komáromi zászlóbontásukat igy vezeti be? Igen jó reklám a köztársasági földmives pártnak ez Komáromban emigránsék részéről, akik azt kifelejtik a játékból, hogy itt tisztességes emberek laknak és igen jó szemük van ahhoz, hogy meg tudják ítélni a feléje kinyújtott körmökről: mi tapadt hozzá vér-e, arany e, vagy mindakettő? Komáromiak, vigyázzatok az emigráns körmökre, amelyek már nagy veszedelembe döntötték a magyar népet és ne higyjetek az ígéreteknek, ne üljetek fel a handa-bandának; aki mindjárt sokat igér, az igen gyanús, és a sokbeszédu jó étvágyat, 120 kellemes fcSzérzést és _______________________ munkakedvet biztosit. Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserű vízzel. Éhgyomorra fél pohár SCHMIDTHAUER-féle keserűviz
