Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-05 / 54. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. május 5. jutányosán szállít Hermann és Weisz vaskereskedés § műm, Dunai 41 és lánc betétet isméteiíeíett meg velük. Az előadás végén a vezetőjüket Király Józsefet is a lámpások elé hívta a kö­zönség és lelkesen megéljenezte. Sok­sok virággal kedveskedtek úgy neki, mint a szereplőknek, fényes siker és jutalom volt a tíz zsúfolt ház és annak tomboló tapsai, — ami az elért erkölcsi és anyagi siker tanúbizonysága — egy­ben hála a nehéz munkáért. A darabot közkívánatra míg délutáni előadásban fogják játszani és igy még felhangzik a darabban előforduló sok kedves ének­szám között: . .. még minálunk régi nóta járja ... {Hangi) "14 JUSSI Intimitások a volt trónörökös és Stefánia életéből. Az arisztokratafejü öreg ur, akivel együtt ülök a tátrai gyorsban, nem tud szabadulni a régi légkörtől, amely egész életét körülvette. Ferenc Ferdinándról beszélünk, akit ő nagyon jól ismert s akit magam is a legközvetlenebb közelből láttam néhányszor. Sietek el­hárítani minden félreértést, nem dicsek­szem abszurd dolgokkal: ő trónörökös volt, én pedig újságíró. Vadászni járt részint Harmoncourt gróf hozTorontálba, részint a Pallavicini őrgrófék mindszent­­aígyói hitbizományára, Pusztaszerre. Egyetlen szót sem váltottunk, mégis mellette voltam reggeltől-estig, ami úgy volt lehetséges, hogy hajtókosztü­möt kellett öltenem, különben nem lehettem volna jelen. Háta mögött, velem a másik hajtó, Hevessy Kálmán nyugalmazott kúriai biró, akkoriban a szegedi törvényszék főtárgyalási elnöke volt. Kitűnő és szenvedélyes vadász maga is, aki cso­dálkozva bámulta a trónörökös vadász­tudományát. Soha nem tévedett a lövése, pedig ugyancsak sűrűn váltogatta két vadásza a remekbe készült angol pus kákát. Engem az elejtett vadak tömege lepett meg: nyúl, őz és fácán, néha egy eltévedt fogoly. Amint elhullott az állat, már nem törődött vele, kereste az újabb zsákmányt. Csak minél töb­bet. Ezernél többször elsütötte egy nap a puskáját, — később, Istenem, éppen őmiatta, milyen rémesen folyta­tódott ez a tömegpusztitás, csakhogy - most már emberben ! Az Árpád-emlék elölt. Hevesy Kálmánnal sokszor beszéltünk azóta is a pusztaszeri vadászatról. Az előkelőén higgadt ur, aki soha egy pillanatra sem ragadtatta el magát, cselekedete, szava nyugodt és válasz­tékos, ráeszmélt valamire, ami a büntető bírót jellemzi. — Emlékszel-e, milyen kevés óva­tossággal vették körül Ferenc Ferdi­­nándot? Lehetséges, hogy voltak vele, meg körülötte detektívek, akiket mi nem ismertünk, azért azt csodálom, hogy bennünket odaengedtek melléje minden további nélkül. — Miért ne? Aki engedélyt adott a a jelenlétünkre, az tudta, kivel van dolga. — Az tudta, de szabad volt ebben megnyugodnia az őrizetére rendelt sze­mélyzetnek? Ha én a trónörököst őrző detektív vagyok, bizony megmotozom azt a törvényszéki elnököt is, hogy nincs-e nála revolver. Ki lát a vesékbe? Ha valamelyik elszánt ember, hány al­kalma lett volna napközben rá, hogy közvetlen közelből, akár a hátához nyomott pisztollyal lelője Én egy másik képfet nem tudok fe­lejteni A hajtóstráf meglehetősen széles vonalban haladt, dél táján megérkez­tünk Pusztaszerre, a végeláthatatlan vadaserdő egyik legragyogóbb pont­jára. A vonal Árpád honalapitó kissé primitiv szobra előtt haladt el s itt Ferenc Ferdinánd megállt. Fegyverét a karjára fektette, hideg tekintetével hosz szasarr nézte az emlékművet, aztán tovább indult. Vájjon, mit gondolhatott? Eszébe jutott-e, hogy valamikor elve­szítheti az országot, amit az a másik szerzett meg ? Magyarul egy szót se beszélt az egész vadászaton. De volt ott jelen magyar, történelmű nevű four is, aki nem is értett a hazai nyelven. Gőgös, zárkózott ember benyomását keltette a trón váro­mányosa, aki a vadászat végén csak abban gyönyörködött, mennyi teher­szállító kocsi viszi haza az elejtett va­dakat, amiket szép sorjában helyeztek el a földön. Ez kevéssel a háború kitörése előtt történt. Előbb Torontálban a múlt század utolsó esztendeiben találkoztam yele Harmoncourt Félix grófnál a torontál­­megyei Écskán. Ez a Harmoncourt egyike volt a leg- j különösebb embereknek. Szegény ősz- 1 trák tiszt, aki megkörnyékezte az egy- | kori, örmény származású, Lázár gene» j rális egyetlen leányát, Mariannát. Pél- j dátlanul gazdag volt a leány, egyetlen ) gyerek. Harmoncourt végül is megszök- j tette a lányt, aki igy lett a felesége, jj Három gyermekük született, de az asszony nem volt boldog, rövidesen meg is halt. Halála előtt azonban vég­rendeletet irt, melyben gyermekeit ki­tagadta s az urát tette meg általános örökösének. Torontálvármegye árvaszéke pörölte vissza a vagyont a gyerekeknek. A bíró­ság megsemmisítette a végrendeletet, amely erős terror alatt jött létre. Apörös akták sok minden másról is beszéltek, — elég abból annyi, hogy Harmoncourt gróffal nem érintkezett a vármegye s amikor a trónörökös vadászni jött hozzá, Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. sz olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Börkeztyűk nagy raktára ! Kez­­tyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy válasz­tékban ! 52 I a megye főurai, köztük udvari digni­­táriusok, hirtelen külföldre utaztak. A lefátyolozott hölgy. A vadászterület nem volt méltó egy trónörököshöz, a monarchia számot tevő köreiben pláne kinos feltűnést kelteit hogy amikor Ferenc Ferdinánd haza­érkezik világkörüli útjáról s ezer szem figyeli, hogy kivel fog barátkozni, — egy ilyen kis stilü összeköttetést keres. De valamikor fiatal korukban együtt katonáskodtak s a Svengáli-egyéniségü Harmoncourt le tudta csalni a nagy­urat jelentéktelen vadásztarületére, hogy vagonszámra szállíthassák a rókaköly­­köket. A harmadik látogatás alkalmával, 1899 őszén, egészen titokzatosan ér­kezett meg Ferenc Ferdinánd. Kerülő utón jött, a zsombolyai keskenyvágá­­nyuval, az apró falut perronostól el­zárták, azért az egész környék tudta, hogy egy erősen lefátyolozott hölgy is érkezett vele, rengeteg csomaggal Akkor már nyilvánvaló volt a Cho­­fek grófnő iránt érzett szenvedélye és senki se verte ki az emberek fejéből, hogy a kastély titokzatos csendjében élő nő Chotek Zsófia. Még élénkebb lett a szenzáció, ami­kor hírül adták, hogy Dessewffy Sán­dor csanádvármegyei püspök egy na­pon megérkezik Écskára. Olyan ada­tok alapján, amelyek még éló szemé­lyek miatt nem hozhatók nyilvános­ságra, megtelefonáltam az összes gyanús körülményeket a lepedőformáju Egyet­­értés-nek azzal a konklúzióval, hogy nyilván Écskán fog megtörténni a trón­örökös esküvője. Másnap délelőtt, a lap csak este ér­kezett meg, őrült lótás-futás, táviratok garmadája, abbahagyott vadászat, Harnoncourt odamegy Reitter Osz­kár nagybecskereki rendőrkapitányhoz. — Nagy szívességre kérem, menjen ki este tízkor a becskereki állomásra, egy futár érkezik, kisérje ide ki. Persze, hogy én ültem a kocsi bak­ján. A futár — szolgálati díszben levő vezérkari tiszt — pontosan megjött, még az éjszaka folyamán fogadta őt Ferenc Ferdinánd, akinek lepecsételt levelet nyújtott át. Kapott egy lepe­csételt választ és indult vissza. Ebben az útjában is Reitter Oszkár kisérte, akit ismét megszólitott a gróf. — Reggel, ha megnyílik a posta, adja fel azonnal ezt a táviratot. Dessewffy püspöknek szólt, hogy ne fáradjon, mert a trónörökös elutazik. Később, a félhivatalos cáfolatok és magyarázatok idejében az sült ki, hogy a püspök csak udvariassági látogatásra készült, mert amikor a trón váromá­nyosa az egyházmegyéje területén tar­tózkodik, illő, hogy ő mondja a misét. Másnap, ép olyan óvatos titokzatos­sággal mint ahogy jöttek, elutaztak Ferenc Ferdinándék s attól kezdve sose ment Écskára. . .. Mikor elmondom ezeket a rész­leteket, azt feleli rá a szép öreg ur: — Stimmelnek a dátumok, ebben az évben már nagyon élére volt állítva a helyzet, Ferenc Ferdinánd hajthatat­­lansága diadalmaskodott. — Nekem véletlenül módomban volt Győződjék meg az ANITA 766 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyárija: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. "l8 sz .J. Egyetlen biztos védelmet nyújt a iágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített MigónélküÜ sérv­kötőnk, mely éjjel is hordható. Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott ludíalpbetét. Flanelt has-, és mellmelegitő. js!ErtDts:tttiinsu(yoiH.si Rendelő orvos: dr. KOCh K, F. egy. m, t. Árjegyzék ingyen. i A vidéki fel-k még az nap elintéztetnek. kezdettől fogva látni a kifejlődését. A lapok most, az évforduló alkalmával is, sok téves adatot közöltek, mert ra­gaszkodnak a valamikor már ismerte­tett részletekhez. Ferenc Ferdinándot egy soklányos főhercegi családdal hoz­zák összeköttetésbe, pedig a trónörö­kös Stefánia társaságában ismerkedett meg Chotek Zsófiával. A grófnő Abbáziában. A múlt század kilencvenes éveinek elején egyszerre hire terjedt, hogy Ferenc Ferdinánd nőül veszi Stefániát s ennek a hireszteleésnek tápot adott az a körülmény is, hogy a prezumptiv trónörökös meglátogatta Abbáziában az özvegy trónörökösnét. Stefánia na­gyon szerette a vizet s még a Balatonnal, a magyar tengerrel is megelégedett oly­kor. öreg füredi urak talán emlékeznek még az özvegy ott fesztelenül töltött szép napjaira. Úgy tudom, szállodát is neveztek el róla. Magam is részt vettem egy néhány ilyen mulatságban, amikor Stefánia éjszaka vágott neki csolnakkal a Balatonnak. Persze, teljes biztonságban, mert mindig volt vele erős kezű vezető. Abbáziában ép vihar tombolt, sirokkó süvitett, a társaság a villa kis termé­ben ozsonnázott.Egyszer csak azt mond­ja Stefánia: — Hol van a mi csendes grófnőnk ? A főudvarmester (gúnyos kedvű ember) mosolyogva jegyezte meg: — Ha a tenger háborog, csakis a verandán lehet megtalálni. Ezen nevettek s akkor elmesélte az özvegy trónörökösné, hogy az udvar­tartáshoz tartozó Chotek grófnő szél­ben, viharban órákon át képes bámulni a természetet s mivel ilyenkor senki­hez egy szót se szól, ő elnevezte csen­des grófnőnek. Ferenc Ferdinánd önkéntelenül kite­kintett a verandára s csakugyan ott találta Chotek Zsófiát. Halkan kinyi­totta az ablakot és kiszólt:-- Grófnő, félek, hogy megbeteg­szik. Nem kapott választ, mintha nem is hallották volna. A trónörökös erre ki­ment hozzá. Az első esőcseppek már verték a verandát.^ — Jöjjön be, grófnő, mert megázik. Zsófia grófnő rábámult, mintha most térne magához, néhány zavaros szót mondott, milyen szép ilyenkor minden, de csak további unszolásra ment be. Ők maradtak aznap utolsóknak a te­remben s Ferenc Ferdinánd másnap is alkalmat keresett a beszélgetésre. Hogy a trónörökös tovább marad Abbáziában, az senkinek se tűnt fel. Úgy magyarázták, hogy Stefánia ked­véért teszi. Később vették azt is észre, hogy Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia egyre többet merülnek bizalmas beszélgetésbe, de aztán megindult a pletyka és eljutott a király fülébe is. — Megmásíthatatlan akaratom — felelte Ferenc Ferdinánd felelősségre­­vonásakor, — hogy csak azt veszem feleségül, akit szeretek. Ez pedig Cho­tek grófnő. — És lemondasz a trónról ? — Semmi esetre sem, hiszen felséged maga mondotta, hogy az uralkodó, ha feleséget választ, ne törődjék a poli­tikával, csak a szive vonzalmát kövesse, Nemsokára Budweisba rendelték Fe­” villamossági r. t.Miil: komáromi fiúkja: 4® Jókai Mór utca 13. sz. ===== 192 mindenféle villanyszerelési munkát a legelőnyösebb feltételek mellett a leg­messzebbmenő garanciával a munkáért és anyagért. a legolcsóbb árban izzólámpákat, íasterokaí, valamint az összes villanyszereléshez szük­séges anyagokat nagyban és kicsinyben. : Szerelőknek külön engedmény. I

Next

/
Thumbnails
Contents