Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-10 / 5. szám

192ft. január 10.

Komaromi Lapok“

S. oldal.

„IZA“ kozmetkai intézet

BRATISLAVA, Stefanik at 19. II.

Mielőtt arcának ápolásához fogna, fordul* jón bizalommal as „IZA“ kozmetikai intézethoz, ltol az összes arehibakat a leghatásosabban távolitják el. Ac intézet a legújabb párisi és londoni aparátusokkal van felszerelve. Azon högyek, akik, szemé’yesen nem kereshetik fel az intézetemet, írják meg körülményesen, hogy mit szeretnének eltávolítani és küldök megfelelő és biztos hatása szereket, pontos utasítással, utánvét mellett. Saját készitményü szereimre Parisban diplomával és arany éremmel lettem kitüntetve.

Szeplő, máj folt, sárga és színtelen, fakó .< ,, arcbőr eltávolításához szükséges garnitúra . . . . . . Ki 36 Zsiros, ráncos, likacsos, mittesszeres, puffadt, monoton arcbőr eltávolításához szükséges garnitúra „ 36 Pattanás, vörös erek, foltos, féDyes arc, orrvörö>ség eltávolításához szükséges garnitúra............................»38

Kar, láb bajtalanitásához szükséges

garnitúra . . |.......................»36

Nyak és kebel fehérítő garnitúra . . „ 14

Mindennapi toilette szépítő garnitúra . „ 36

összes kozmetikai specialitások, úgymint arc, orr és homlok formálok kaphatók.

Naponta postai szétküldés. 674

A Nádor-utcáról.

Rendeletben van a neve. — A járási főnöle rendelete a városi tanácshoz.

Komárom, jan. 8.

A járási főnök átirt a városhoz és iratában azt a kérdézt vetette fel: ősszeegyez telhetőnek tartja e a város képviselőtestülete azt az államjogi helyzettel, hogy Komáromban egy utcát „Nádor* utcának hívjanak. Úgy látszik, cseh hatóságaink most már a magyar történél«m terére is elkalandoznak és felfedezik, hogy a nádor a király helyettese volt. Tadjak azt, hogy 1848. óta nádor nincsen és ezt a lisztet a mindenkori magyar miniszterelnök tölti be.

Az utolsó nádor István főherceg volt,

Vélte Benjámin s megtörülgette a szemét, úgy gyönyörködött.

— Ez aztán lány. Télnek idején bele mer állni mezitláo a jeges vízbe és úgy mos! Bezzeg, a mi asszonyaink nyáron is ritkán teszik, akkor is kapkodják a kényes lábukat, hogy he, de hideg!

így gondolkodott Benjámin s közben a lányhoz szánkózott

— Nem fázol, hugáin ?

A leány megfordult, ránevetett.

— Gyors munkában nem lehet megfázni. Csak a lusta ember fázik 1

— Helyre egy lány — gondolta Benjámin és szóba ereszkedett vele.

— Látod, én messziről jöttem, elfáradtam, meg is éheztem. Nem mondanád meg, merre találnék élelmet, hajlékot?

— Tisztességes embernek minden ház nyitva áll.

— Végezz hát azzal a mosással, aztán vezess el a faluig

— Segítsen facsarni 1

Benjámin leszállt a fakutyáról s megragadta az egyik vizes lepedőt.

• — Hohó, nem jól van I — Kiáltott a lány. — Majd én megmutatom.

Ketten facsarták aztán s a ruha hamarosan készen lett A lány akkor kiugrott a vízből s szaladni kezdett.

— Fogjon meg!

Benjáminnak szikrát hányt a szeme, mikor a fehér lábakra nézett.

Nekiiramodott és feleutön elkapta a leányt, úgy vitte ki ölben a partra.

Ott a leány kis papucsot húzott a lábára, aztán elindultak, kéz a kézben, a kis fatornyu falu felé . . .

Otthon elrespedett az ebéd, el a vacsora is.

Öreg Benjámin aggodalmasan ment át a szomszédba kérdezősködni,

akirólgkom&romij tragikus emlékű látogatása uáu elnevezték a Nádorvonalat, a várost öv-zö sáocépitményeket és erődöket.Pár évvel utóbb 1848 ban az akkori v&rosi közgyűlés a Rác meat Nádor-utcáuak nevezte el.. Ámde jött a Bach-korszak és ezt a határozatot, mikor az országot bekebelezték az osztrák örökös tartományok közé, a .nádor* szót nem is volt szabná kimondani és a Rác utca csak Rác-utca maradt. F-ledésbe is ment as 1843 as határozat és csak 1883. február 14 én döntött újra e kérdénb-n a város közgyűlése, amely akkor több utcát nev-zett el nj néven.

Azóta Nádor utca a Rác mca.

Nem értjük ngy&D, hogy mit árthat a köztársaságnak a Nádor utca. A nikkel 10 filléreseken és bronz 2 filléreseken rajta volt a magyar korona képe, még most is járnak ez<-k a váltópénzek és nem történik ezért semmi bej se. A nádor szó se bánt senkit és megbotránkozni igazán nem botránkoztat senkit.

Mi egyébként a nádor szóba egyáltalán nem vagyunk szerelmesek és ha ezt az ucát Rác utcának fogják ismét nevezni, legalább lesz egy emlékünk abból az időből, amikor a városban boldog jólét és gazdagság honolt és nem lakott elégedetlen ember. Ez volt a rácok idejében, amikor dúsgazdag kereskedők házai állottak ebben az utcában a templomok környékén.

De nevezzék Fő-utcának a Nádor utcát. Ez a semmitmondó név megilleti jogosan, mert ez a városnak a legfőbb utcája, itt van nak főtemploma, pénzintézetei, üzletei.

Ámde újabban szeretnök, ha a Nádorutca olyan nevet cserélne, amelyet minden magyar ember tisztelettel ejt ki, lehetne belőle például Petőfi utca, P-tőfi Sándorról, Jókai Mór testi lelki barátjáró1, aki kétszer is megfordult Komáromban Jóksiékná). Petőfi neve minden magyar ember előtt szent és kedvesen hangzó.

N-m faljak egyébként, hogy a járási főnök mit akar a Nádor utcával. Fel kell világosítani őt, ki volt az a nádor és hogy már régen nincs n nádor. Ettől a címtől nem kell félni. Ez ártatlan név már és nem emlékeztet semmire aem. Éppen ezért felvetjük az utolsó kérdést: miért ue maradhatna a Nádor-utca a jövőben is Nádor-utca ? Krónikás.

min

már

— Nem látták-e a fiát?

— De bizony látták, reggel elment a jégen Somogy felé.

öreg Benjámin egészen oda volt.

— Utóbb is beszakadt alatta ajég, vagy rianásba, lékbe esett.

A felesége meg pláne kétségbe esett, mikor a hírrel hazament.

Az öregek egész éjjel nem aludtak. Reggel már el akart menni öreg Benjáa községházára hogy kurrentáiják a fiút, öltözött is, mikor egyszer csak betoppant. Vig volt az arca, üde, piros. Csillogó a szeme, beszédes a szája.

— Ne aggódjanak édes apám, megjöttem.

— Jaj, csakhogy nem estél bele valami lékbe! — rimánkodott az anyja.

— De beleestem én I Még pedig olyanba, hogy ki sem mászom többé belőle.

Az öregek összenéztek:

— Mit beszélsz össze-vissza ?

— Megházasodok! — felelt őszintén a fiú.

Öreg Benjámin elmosolyodott.

— Ugy-e mondtam.

— Somogyból hozok menyecskét.

Az anyja sírni kezdett, az apja meg csak mosolygott.

— Jól van — mondta — most előbb egyél, aztán még beszélünk róla.

— Nem köll affölött már sokat beszélni, mert elhatározott a dolog . . .

Öreg Benjámin elnevette magát.

— Hallod, anyjuk, hallod, ilyen voltam, mikor fiatal voltam.

Az anyjuk azonban csak csendesen szipákolva sirdogált, mintha azt siratná, hogy miért is nem fagy be gyakrabban ez a nagy Balaton, akkor a zalaiak is tán gyakrabban hoznának Somogyból menyecskét.

ín is éppen

leírja a .Világok barcá-t“, amint a Mars-lakók megtámadják a Földet 0 rombs h-digép k, vastag páncélbőrbe bujt marslakók pusztítják Dél Anglia emb r it és városait. Porszívó gépek szívócsövéhez, elefánt ormány alakú ragadótapadó karokkal félsz«-reiten az emberi vérre gzomjaznak a Marslakók, míg hadi gépeik, ezek a tulvilági tankok elpusztítják a háfcakat, városokat, vízvezetékeket etc. — Undorító leírás, Uüdoritó munka, amit G. V Wél s ir. De most jönnek ám a kedves M r*i»kAk Akik látni akarják őket, jőjj-uek e' a JESZO bálba. A Wells harcias, veszekedő M rs Lkói a költő lidércnyomása álmában keltek életr* s bizonyára nagy „hxjnsusza“ volt utána. Tökéletes harcosoknak álmodta m*g őket, akik embervért isznak. U«y síivják ki az emberből a vért, mint a pókok a legyekből. H'szen ezek nem is mások mint undok, nagy pókok Most azonban költői, művészi álmot fogunk látni 31-én éjjel Megjelennek a Mars lakók, elhozva m»gukk»l mind zt a raffiuAlt kultúrával szerzett. szépséget, amit Mara évszázadok alatt kifejlesztettek magnkb n. A Mars lakók ku túrája ör-gebb, mert aM^rs is öregebb a Fő'cL nél, tehát müvészetileg is magasabb, ra ff in Altabb, kifinomodott&bb az életük. — Mindeddig tévesen azt hittük, hogy a Mars pitos színe onnan van, hogy véres, h«di csillag : p-dig dehogy 1 — a Marslakó férfiak rezes-orrától s a M-rslakó dámák pirositójától az. Míg az öreg Fő dünkön (pardon — fiatalabb, mint a Mars) a divat mé< ezidöizeriní ctak havonta vagy kéthetenként változik: ott éjjelenként, sokszor óránként. A ruházat az éghajlati övék szerint változik, da mulatságokon, bálokon ott is lehetőleg trópusi ruhákban jelennek meg a nók : „kivágva, karnélkül, röviditv-, felhajtva, hasítva.* A ruha anyaga még változatosabb; holdfénybő), sarkiíényből, lidércféoyből szövik, amely-k a tánc hevében folyton másként ömlik kő ül a testüket. Az egyik 1-nge termetű dő elfogott egy üstököst: csillagfája hajkoronáját diadémmel díszítette, mig a millió meteor porrészecskéből és rőntgenesfenyi öl szőtt csóva körülölelte ruhaként. Egy másik elrabolta a Szaturnusz övét s abból kígyózott mega köré ruhát. A harmadik a „Sánta Kata* egyszerű ruhájába bnjt, m*jd egy másik a „Berenice hajáéból szőtt ruhácskát, egyik csillag ámorokkal vette kö ül magát, mint a „Fiastyuk*. A „Sárkány koroná'-jával disziette fejét egy lenge nő s ruháját a sárkány vérébe festette izzó színűvé; A „Razsáskert* körül a „tündérek táncát" matatta egy csoport égszínkék, halvány lila színben sziporkázó sarkifény fátyollal körülvett ifjú Mars-hölgy. De nem hiányzott a „Részeges asszony“ a „Részeg emberrel“ az „Árva Dorka“, a „Síép asszony“, a „Csősz*, „Ótőrhajió" és » „korc«ma" elől a rezes orra ivókompánia, a Mars-lakók „Erdőben vagyunk" cimü törzsasztala sem. Otvolfc a Göncöl szekér „0 «toros gyermeke“, a „Bojtár kettős«“ njra szőrben f- löltözve, a „Tévelygös juhász" bóklászott hazafelé a „korcsmádból s közbe beleütközött a „Sánta koldus“ kétkerekű ta'yigá'yába, majd belegázolt a „Vízöntő“ árkába, amelynek hüs habjain a „Sollö“ ringatózott.

... Hja igazi Ezek a mulatni tudó, drága bohém Mars lakók jönnek hozzánk a JESZO bálra. Már atban vannak. Fénypostákon küldik