Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-25 / 50. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 19B5. április 25. Több megértést kérünk (A békeszerződés ötödik esztendejében. — Nehézségek, huzavonák. — Az ácsor gók százai a budapesti csehszlovák kö ■ vétség előtt. — Több megértést ) A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások hiába mutatnak fel kedvező eredményeket, a szlovenszkói fürdők hiába várják a magyarországi vendégeiket, ha a vizumszerzés még mindig időpazarlással, huzavonával jár. Öt esztendővel a békeszerződés megkötése után Budapesten a kun utcai csehszlovák konzulátus előtt ismét százával ácsorognak a vízumra váró nők és férfiak. Keserves, szomorú, hosszú sor. Némelyik már majdnem összeesik a kimerültségtől. A konzulátus kun-utcai hivatali helyisége előtt már a hajnali órákban kezdődik a forgalom, mire a hivatalos óra elérkezik, már hosszú sorban kígyózik a tömeg. És mindenki az első szeretne senni, hogy a bejutáshoz szükséges sorszámot megkaphassa Magyar rendőr áll a kapu előtt és vigyáz szigorúan a rendre: nehogy sorszám nélkül bejusson valaki. A kapu előtt várakozó tömegben igen sokan vannak olyanok is, akik sót számaikat már az előző nap délutánján megkapták. Ezeket bocsátják be első sorban. A többiek várnak. És az elkeseredett sokaságban megjelennek a kufárok, a szerencsétlenség hitvány üzérei. Már reggel óta itt kóvályognak ezek a foglalkozásnélküli gyanús szélhámosok. Ök az elsők a sorban, amikor megkapják a sorszámokat, félreállnak és figyelik a szenvedő embereket. Kezükben a jó sorszámmal állnak súgják: — Tudok adni egy jó sorszámot... Megszerzem mindjárt. .. Két háromszázezer koronáért adnak el ezek a kufúrok ess-egy sorszámot. Az épületbe való bejutással sincs vége a nehézségnek. Az előszobában minden újra kezdődik és gyakran órákig kell várnia, mig a kiállító terembe jut a vízumra váró. Itt is szigorúan veszik az útlevél és személyazonossági vizsgálatot, ami felemészt jó egy órát. A pénztárba lefizetik a 85000 korona vizumdijat s az udvaron várják, mig egy szolga megjelenik s kiosztja a kész útleveleket. A konzul ugyanis csak egyszerre írja aiá az útleveleket. Természetes, hogy különösen kereskedő körökben, akiknek az idejük kétszeresen drága, nagy a panasz s példakép az osztrák konzulátus gyorsaságát emlegetik, ahol három ember szinte percek alatt elintéz minden vizum-kéj reimet. Ha a követségen a jól bevált | osztrák rendszeri bevezetnék, minden nehézség megszűnne. Valóban, ahhoz, hogy naponta száz és száz ember nyugodtan, minden izgalom nélkül megkaphassa vízumát, csak egy kis megértésre és jóindulatra volna szükség, amely érdeke a csehszlovák kormánynak is. ____ Iz mim liuosMi kiépítése. Komárom, április 24, Nemrégen hozta nyilvánosságra az országos magyar kisgazda- és kisiparos párt losonci körzetének ipari szakosztálya ama határozatot, amellyel az összes szlovenszkói iparosságot szervezni kívánják. Igen üdvös dolog, hogy I a kisgazda s kisiparos párt intenziveb- 1 tudja megtalálni, elhelyezkedési lehetőségeit pedig annyian mutogatják, hogy zavarában éppen a társadalom, gazdasági és politiKai pártok, egyesületek és törekvések malomkövei kőié került. Most, amidőn a magyarság egységes pártban tömörítését várja, biztos útmutatást a próbálgatások után s különösen mikor minden iparos előtt tudott dolog, hogy általános szervezete: az országos ipatos szövetség már évek óta fennáll s éppen most az iparosság nem támogatja eléggé, kénytelen erején felül küzdeni, őszintén és nyíltan ki kell jelentenem, hogy a forszírozott uj szervezkedést nem találom időszerűnek. De nem találom helyes politikai eszköznek sem, mert a „pártok keretén belül“ megszervezendő iparosszakosztályok majd megalkotandó közös intéző bizottságának munkásságát ismételten a különböző politikai pártok kiélezett nézetei fogják meghiúsítani. Komáromban már próbálkoztak hasonló szervezkedéssel évekkel ezelőtt. Akkor a kér. szoc. párt tűzte ki a zászlót a kér. szoc. iparos szervezésre. Akkor sem helyeselhettük egypáran ezt a különös taggyüjtésf. És én ma is azt látom, hogy éppen a mai áldatlan pártvillongás idején, midőn a kér. szoc. párt már megszervezett iparos szakosztálya élén Szappanos áll s ragaszkodik görcsösen a vezetéshez, vagy legalább is az „igazgatói“ álláshoz, csak az újabb kiélezést táplálnánk, ha most meg a kisgazdapárt szervezné külön az iparosságot. Hasonló széthúzásokra pedig a magyar iparosságnak szüksége nincs. Az iparosságnak meg van az országos szervezete, s ha a losonciak szivükön szappan és mosópor a legjobb mosószerek! g Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. és várnak. Es amikor kiválasztották i ben foglalkozik a kisiparosok ügyével, maguknak a legkétségbeesettebb vára- mert valóban úgy áll ma a kisiparos kozókat, odamennek hozzájuk, a fülükbe társadalom, hogy helyét maga nem + Unta snitt Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített ingó nélküli sérvkötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhstllyedésnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. „itgim" tflizekiz ninsiin. iids-s. sí Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy.m.t. Árjegyzék ingyen. i A vidéki felek még az nap elintéztetnek. viselt* az iparosság egyetemének sorsát, támogassák dicséretreméltó agilitásukkal, tudásukkal azt a szövetséget, amelyet már évekkel ezelőtt maguk is csinálni segítettek. Ha gyenge a szövetség, álljon élére más, aki lendületet hoz a szövetség működésében s álljanak a munka sorompójába azok, akik tevékenységükkel nemcsak a szövetség „székhelyét“, hanem a szellemét akarják megváltoztatni. Uj kisérletgetések erőpocsékolások éppen most, midőn éppen egységre, s nem az erők elaprózasáia van szükség. (Ivánfy Géza.) A gyomok irtása. Nem volna időszerű itt mindazon védekezési eljárásokat felsorolni, amelyeket gyomirtás szempontjából a gazdaságban végezni lehet és amilyen például a föld helyes megmunkálása, vagy a vetőmag helyes előkészítése vetés előtt. Ma főleg a már kikelt s fejlődésben levő gyom irtásáról lesz szó, még pedig különösen a vad mustár (Sinapis arvensis) és a repce (Raphenus raphamistrum) irtásáról. Ha látjuk, hogy boionálássai vagy kapálással nem értük el a ; kívánt eredményt, vagy valamely oknál fogva ezen-munkákat nem lehetett rendesen elvégezni, arra kell törekednünk, hogy a repcét valamely eljárással még beérése előtt kiirtsuk. Erre a célra szolgál egy külön gyomirtó kapa, mely a repcét a gabonanemüek közül több vagy kevesebb eredménnyel kifésüli. Sokkal célszerűbb azonban vegyi hatóanyagoknak alkalmazása. Legismertebb a 15—20 százalék zöldgáliccal való permetezés, melynek rendesen kieiégitő hatása van. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy ennek hátrányai is vannak, mert még akkor is, ha nem vesszük tekintetbe, hogy ilyen oldatokkal mily körülményes a bánásmód, s hogy a permetezéshez külön berendezés szükséges, nem sza-Az elátkozott család. Irta Takáts Sándor. Jókainknak oly sokszor emlegetett „szertelenségei és hihetetlenségei“ akaratlanul is elménkbe jutnak, mikor Az elátkozott család cimü szép regényét olvassuk. Aki nem ismeri Komárom múltját, szentül hiheti, hogy Jókai e müvében nagyon is tulment a képzelet tilalomfáin. Pedig hát, mint legtöbb történeti regénye, úgy ez is valóságon alapszik s mesteri módon világítja meg Komárom akkori életét E mellett éppen ez a regénye villámfényt vet az ő lelkivilágára, kulcsot ad az ő pszihofógiájához, s bepillantást enged lelkének legmélyebb rejtekébe. Jókai, mint legtöbb regényében, úgy Az elátkozott családban is egykorú f ölj egy zéseket használt forrásokul. Komáromban még ma is forognak ilyenek közkézen a nagytüzvészről, a földrengésekről, a dunai hid leszakadásáról, stb., számadatokkal szolgálván az akkor elveszett emberéletről s az okozott károkról. Jókai itt említett regénye a földrengésnek mesteri leírásával kezdődik. Lássuk hiteles történed adatok alapján a gyászos esemény leírását. Az 1763. év junius 28-án nagy vásár volt Komáromban, tehát mindenki korán kelt. Reggeli hat órakor a hivők jórésze a templomokban imádkozott, mikor irtóztató dörrenés zúgott végig a városon, a legbátrabb embereket is megrémítvén. Rögtön rá, egy még hatalmasabb rázkódtatás következett. A tornyokban egyideig a harangok ma guktól kongtak. Aztán egy pillanat s a templomok a legerősebb épületekkel együtt porban hevertek, ölve az embereket bizonytalan számban. A föld íombolása sok épületnek még az alapját is szétvetette. Irtóztató por és füst tölté be a várost s az emberek egymást sem igen látták A városházának és a Szent János-templomnak tornya a vásárosokra szakadt. A Szent Andrástemplom bedőlt boltozata a misét hallgatókra dőlt. A félelmetes zugás és az összeomló házak robaja közé a sebesültek és a haldoklók jajkiáltása elegyedett. A Dunán a földrengés valóságos tengeri csatát rögtönzött, egymáshoz vagdosván a hajókat és a malmokat. A Vág-folyó mellett a föld megnyilt s a nyílásból nehézszagu, kénes viz ömlött s különféle szinü iszap szökött a magasba. A romok alól még az nap 63 halottat vontak ki, másnap a sebeikben meghaltak közül százkettőt temettek el. S ez így ment tovább. A sebesültek száma olyan nagy volt, hogy tudni sem lehetett, összedőlt mind a hét templom a papi házakkal együtt; 279 ház teljesen, 785 pedig részben omlott össze. A földrengés pedig szeptember 26 ig meg megújult. Méltán mondhatta tehát az egyik városatya: „Istennek büntetése vagyon rajtunk, imádkozzunk: mert elsülyed alattunk a föld.“ íme ez a történeti igazság. Aki ismeri Jókai regényét, meggyőződhetik, hogy 5 a valóságtól alig tért el. Az események folytatása helyett most némi kitérést kell tennünk; mert imigyen nagyszerű világot vethetünk Jókainak lelkivilágára, arra a ritka lelkivilágra, melyben a gyűlölködés és a felekezeti türelmetlenség sohasem verhetett gyökeret. Bár Komárom törzsökös lakossága a XVI. század derekától fogva az uj hitnek volt követője, nincs az országban város, melyben a protestánsoknak egy századon át annyit kellett türniök és szenvedniök mint Komáromban. Hoffkirchen generális és várparancsnok 1672 ben templomaikat s virágzó-iskolájukat elfoglalta s papjaikat fegyveres erővel kiűzte a városból. Azontúl egy kis fa-oratóriumban gyűltek össze s a gyülekezet legvénebbje — papjuk nem lévén — vezette az istentiszteletet. Az 1746. évben ezt is megtiltották nekik. A halottaikat nem volt szabad éneklés mellett eltemetniök. Részt kellett venniök a katolikus nagyobb ünnepeken és az urnapi körmeneten, ahol rendesen a saját felekezetűk korholását kellett hallaniok A városba jövő prédikátorokat a katonaság elfogta. A jezsuiták főnöke folyton őrködött s azonnal értesítette a német katonaságot, ha a protestánsok valamelyik házban összegyűltek. Mikor az általánosan tisztelt Kazáry Ádám meghalt, tisztelői mit sem törődvén a tilalommal, a temetésen énekelni kezdettek. Az ott levő jezsuita páter megakarván ezt akadályozni, valóságos ribiliio tört ki s a páter alig szabadulhatott (tumultuosam insurrectionem fecerunt etc). Az üldözött protestánsok 1732-ben már külföldi fejedelmekhez és Hollandiához fordultak védelemért, de e lépésük még inkább rosszabbitotta a helyzetüket. Mivel a Komárommal szomszédos községeknek: Szőnynek, Mocsának, Ekeinek stb. saját papjaik voltak és szabadon gyakorolták vallásukat, a komáromiak nagyobb ünnepeken odamentek imádkozni. Ezt is betiltották s aki a Dunán átment tömlöcbe vetették. A városba jött Szatmáry István prédikátort a jezsuita főnök elfogatta a katonasággal, aztán az esztergomi érsekre bizták, börtönnel vagy gályarabsággal büntesse c 51. Nemes Sarkady Sámuel billegi prédikátor ugyanezért másfélévig ült a börtönben. Vajda Péter ekli pap haldokló testvérét jött meglátogatni, de nem bocsátották hozzá, hanem bántalmazások között kiűzték a városból. Ilyen és még hasonló esetet egész sereget őriztek meg a levéltár régi iratai. Az üldözésekben maguknak a polgároknak nem volt részük. De ezek között is akadt néha, aki helyeselte a protestánsok elnyomatását. Spolarits Antal a város nótáriusa például azt hirdette a protestánsokról, hogy ha nagyon elszaporodnának, „a komáromi vár netalántdn szüzességének koszorúját elvesztenél“ E kifakadása miatt el is nevezték őt „zabszalma pántlikával kötőit köldökü prókátor-nótáriusnak.“ Az üldözésnek e századában Komáromban sok megható tragédia játszódott le. Bár Jókaink nagyon jól ismerte mindezeket, regényében teljesen mellőzte. Több Ízben volt alkalmam véle Komárom ez időbeli történeténői beszélgetnem. Mikor kérdést intéztem hozzá, miért nem használta föl regényében e megkapó drámai részleteket, szelíden felelte: „én a kölcsönös megértést és a szeretetet s nem a gyűlölködést hirdetem. Az utóbbit jobb, ha örökre eltemetjük A nagy földrengés hatása alatt a megrettent lakosság kettőzött áhítattal fordult az ég felé. Imádkoztak mindenfelé. Mivel temploma egyik felekezetitek sem volt, fa-imaházakat építettet tették a kálvinisták és a lutherán is, még pedig — amint Jókai is irt___ közadakozásból. Mindkét fél bejelentette ezt a királynénak és a kancelláriának, alázatosan kérvén, engedtessék meg nékik, hogy „az Úristen harag - 1 jának megszűnéséért s koronás király-
