Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-16 / 45-46. szám
április 16. »Komáromi Lapok« 5. oldal. — Szárnynélküli aeroplánok. A göttingai repülőtechnikai laboratórium rendkívüli érdekes kísérleteket folytat a repülőgép szárnyainak kiküszöbölésére, illetőleg rotor-hengerekkel való telyettesitésére. Anton Flettner mérnök, aki a rotorhajókat feltalálta, abból az elméleti megfontolásból indult ki, hogy a mai sárkánytipusu repülőgépek szárnyai nem egyebek vízszintesen elhelyezett vitorláknál. Ilyenformán, ahogy a hajók függőlegesen elhelyezett vitorlái függőleges rotorokkal — körbenforeó hengerekkel — fényes eredménnyel voltak -helyettesíthetők, úgy a repülőgépszárnyakat vízszintes rotor-hengerekkel helyettesíti a feltaláló. Flettner szerint a vízszintes helyzetben körbenforgó henger emelő ereje tiz-tizenkétszer nagyobb a legjobb repülőgépszárnynál is, ami annyit jelent, hogy egy ugyanolyan erős motorral felszerelt repülőgéphengerszárnnyal tízszer, tizenkétszer akkora súlyt bir szállítani, mint közönséges szárnnyal. Ennek következtében nagy terheket is aránylag gyenge motorral és kevés költséggel leszünk képesek légi utón továbbítani. Elmarad a nehézkes, komplikált, nagykiterjedésü s emiatt sok helyet elfoglaló szárnyszerkezet s helyét rövid, könnyű acél- vagy aluminiumhengerek foglalják el. Ezáltal csökken a repülőgép súlya, repülési képességei fokozódnak, üzembiztonsága növekszik; a földen is könnyebben mo zoghat és kis helyen is elfér. A hengerszárnyu .rotor“-repülőgépnek nem kell sokáig futnia, amig felszáll s lassan, libegve, szinte egyhelyben ereszkedhetik le; kormányzása sok tekintetben könnyebb, mint a mai repülőgépeké, egyensúlyát jobban megtartja s a levegő erős háborgásai sem hatnak rá oly mértékben, mint a közönséges repülőgépre. Hogy mindezeket az ' előnyöket milyen mértékben sikerül a repülő- j gépeknél megvalósítani s a rotorszárny gya- 1 korlati alkalmazása körül felmeiülő — s ma ; még elég jelentékeny — nehézségeket elimi- j nálni, az Flettner további kísérleteitől függ. j Izsap és Sárkánypusztai tea- í vaj. Sajt különlegességek. Dessert j bonbonok. Déli gyümölcsök. Olajos és konserv halak, rák, kaviár és francia szardíniák. Horniman angol és oroszteák. Bel- és külföldi rum, likőr különlegességek. Asztali és Paiugyai fejbőrök. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pöckölve kapható. Az öszszes háztartási cikkek a legfinomabb minőségben raktáron, Ko syhakerti magvak és diszpázsit fűmag kaphatók BERGER F. VILMOS csemegeüzletében Komárom, Városház-u. — Országos vásár. Somorj’án a Szent György napi kirakó és állaivásár április hó 20-án tárta ik meg. — Felakasztotta magát. F. hő 6-án d. u. 4 órakor Richter Ágost Pál somorjai füszerkereskedő csődbe jutása miatt elkeseredésében felakasztotta magát a ház padlásán. Temetése f. hó 8-án nagy részvét mellett ment végbe. — A vérbaj szenzációs uj gyógyszere. A párisi „Académie de Médicine“ legutóbbi ülésén fog-lalkozott két argentiniai orvos Jauregui és Lancellotti felfedezésével, amely hivatva van a szifilisz elleni küzdelmet egészen uj alapokra fektetni. A két délamerikai kutató érdeme elsősorban az, hogy sikerült nekik virulens treponéma kultúrát előálitani. Ezen a téren már sok bakterológus kísérletezett. A japán Naguchi évekkel előbb kimutatta, hogy a kényes spirochéta csak különleges feltételek mellett szaporodik. így szüksége van emberi vérsavót tartalmazó táptalajra, de ebben is csak úgy képes élni, ha levegőtől mentesen marad. Sem Noguchi, de Zevaditi Roux, Shcereschewski sem jutottak előbbre, nem tudtak immunizálásra alkalmas anyagot készíteni. Azóta nem is folytattak ebben az irányban kutatást. El volt terjedve a nézet, hogy a treponéma nem provokál antitest képződést. A délamerikaiak tiz évre visszamenő munkásság után mégis más eredményre jutottak. Virulens és dús kultúrák ellőállitása volt az első lépés. Ezzel azután a pasteur-i aktiv immunizálási elvek betartásával, a virus erejét a hő által gyengítve, fokozatosan növekvő adagokban oltották be a szervezetbe. Ily módon ellenanyagokban gazdag vérsavót nyertek, , mellyel viszont hatásosan gyógyítottak vérbajos A meghűlés elmúlik, habár ezt nem kell bevárnia, hanem egy jó szer használatával elősegítheti. Teste megedződik és mindjn meghűlésnek ellentáll a kitűnő A L P A Menthol sósborszesz napi használata által. Őrizkedjék más védjegy vásárlásától, mert nem kaphat ilyen hatásos gyártmányt. Péozéért joga van az eredeti teljes-értékű ALPÁT venni. 39 Mindenütt kapható. Ára 5 50 Ke. s» beteg állatokat. Kísérleti célokra a szerzők, a j szokásoktól eltérőieg, nem a klasszikus mé- j diumként szereplő emberszabású majmot, hanem j a délamerikai pampák különleges vadját, a ! Iámát használták. Ennél az állatnál a szifilis ! gyorsabban folyik le, mint az embernél Körül- j belül három év leforgása alatt súlyos ideg- \ tünetek kíséretében halálosan végződik. Az ' időtől eltekintve azonban a lámánál tapasztalt vérbaj fejlődésére nézve, az agyvelőben észlelt elváltozások, a betegség öröklődési viszonyai tekintetében nagyon hasonló az emberihez megfigyeltekkel. A primaire és secondaire szifiiisben szenvedő állat beoltva pár hét alatt tökéletesen gyógyul Négy hét leforgása után újra inficiálható, ami azt bizonyítja, hogy ki volt gyógyulva. A therapoitikus módszeren kívül védőoltásra is alkalmas az uj szérum. Az immun hatás azonban csak pár hétig tart, szükség szerint ezen idő elteltével megújítható. Csak kevés számú emberen végzett kísérlet áll rendelkezésünkre. Összesen 40 egyént oltottak be eddig jó eredménnyel. A legkiválóbb szaktudósok az elragadtatás hangján nyilatkoznak a Jauregni-Lancelotti-féle kutatásokról Az orvostudomány valószínűleg nemcsak egy uj szifilis ellenszerrel lett gazdagabb, de megnyílt előtte a lehetőség, hogy nemsokára kidolgozza a vérbaj aktiv immunizáláson alapuló profilaxisának egy biztos módszerét. És ez a mai egyéni és társadalmi hygiena legégetőbb problémája. — Argentinjai aranyhegyek helyett — nyomor. A délamerikai kivándorlásról kétféle hírek terjedtek el: az egyik üzletből csábítva a kivándorlásra, rózsaszínben festi a kivándorlók helyzetét, a másik túlzottan elriasztó tendenciával mutatja sötétnek a képet. Egy Argentiniába kivándorolt diplomás magyar ember Buenos- Airesből Írott leveléből józanul tiszta képet kap: hatni a szomorú állapotokról. A levél többek közt igy szól: Az első benyomások vegyesek, i de mindjárt sok a kellemetlen meglepetés. A lakásviszonyok rosszak, a munkaalkalom kevés, sok a munkanélküli A bevándorlókat tömegesen viszik vissza a hajók. Sok csalódás éri a nagy reményekkel érkező bevándorlót. Jólét és aranyhegyek helyett éhség és elképzelhetetlen nyomor várja A jólét itt is csak a paloták bezárt ajtajai és fényes ablakai mögött honol, ahol a gazdag birtokosok, kereskedők és bankárok laknak. A szegény napszámos ember napi 3—5 pesot, szakmunkás 5—10 pesot kereshet, ezzel szemben a lakás és koszt 300 pesaba, kb. 4000 Kcs-ba ! kerül. A szociális állapotok nincsenek rendezve. ! Talán sehol a világon nincs úgy kiszolgáltatva a munkás a tőkének, mint itt. Munkásvédelmi törvények és intézmények nincsenek, Olyan magyar, aki itt gazdag emberré lett, nagyon kevés van. A levélíró azzal zárja szomorú beszámolóját, hogy legjobb meggyőződése szerint csak azt ajánlhatja az itthon maradiaknak, hogy maradjon mindenki ott, ahol van, mert jobb a bizonytalan rossz, mint az argentiniai biztos nyomorúság. A roppant életharc nehézségei nem érik meg a könnyelmű próbálkozást. — Száz éve most, hogy elindult bemutatkozó útjára az első gőzvasut. Az angol Stephensen György volt a lokomotív szerzője s premierjét nem csak siker, de botrány is kisérte. Öt is kifütyölték, amikor a vonat Stveklunból megindult. A bányamunkások és más tüntetők szidalma és gúnyolódása volt a kisérő zene. De a kis lokomotív nem jött zavarba s vitte magával a 34 kocsit, mely 450 embert és 90 tonna kőszenet szállított, Darlung volt a végcél és a 12 3 kilométeres sinutat 1 óra 50 perc alatt „futotta meg * Óriási távolság a nem egészen 5—7 kilométeres száguldásáig. A száz év előtti bemutató az emberiség történetének egyik legnevezetesebb dátuma, amely addig lehetetlenségeket váltott valóra, s kuliurában, gazdasági életben és óh a háborús rombolásban is uj világot teremtett, egy vasúti sínekkel bedrótozott világot, sínekkel, amelyek ha egyvonalba állítanák őkel, többszörösen meghaladnák a Holdnak tőlünk való távolságát, melyet még nem tudott befutni egy uj Stephenson. Talán majd újabb — száz év múlva. — Még csak rövid ideje annak, hogy a prostejovi ruhaszövetkezet Érsekújváron az Otthon kávéházzal szemben megnyilt, már is mindenki tudja, hogy ott csak divatos, olcsó és finom ruhákat lehet vásárolni. A tavaszi férfi, fiú és gyermek öltönyök, illetve felöltők megérkeztek, amiket minden vételkötelezettség nélkül meg lehet tekinteni. Az ott vásárolt ruhák ingyen vasalt&tnak. — Fiók üzletek: Szlovenszkó összes nagyobb városaiban. — Sokrates. Kétezernégyszáz év előtt született meg (talán Athénben) az ókori bölcsészet egyik legnagyobb alakja: Sokrates. A bölcsészeinek egy uj módszerét állapította meg ez a görög bölcs: a katetétikus módszert. Ez abban áll, hogy a bölcselő nem fejti ki a maga véleményét, hanem kérdéseket intéz társához, akit meg akar győzni és rákényszeríti azt arra, hogy a kérdéseire adott válaszokkal az maga fejtse ki a tételeit, amit a bölcs elgondolt. Sokrates lanitó volt. Nem volt bölcsész abban az értelemben, hogy tételeit tudományos munkában lefektetve, egy uj bölcseleti iskola alapját vetette volna meg: Sokrates nem irt soha egyetlen sort se. Ami az ő gondolataiból, tanításaiból megmaradt az utókor számára, azt lelkes hive és tanítványa, Plátó feljegyzései tartották fenn, aki szorgalmasan lejegyezte mesterének tanításait. „Annyival tudok többet, mint ti, hogy én tudom, hogy semmit sem tudok“ — mondta egyszer bölcselő ellenfeleinek, a sophistáknak, Sokrates. A tudás végességének a gondolata meg is található imjd minden beszélgetésében és talán éppen ez választja el őt legjobban a sophistákíól, akik azt hitték, hogy a bölcselettel, az okoskodással minden megismerhető és megmagyarázható. A sokratesi filozófia leglényege az a tanítás, hogy a tudás és az erkölcs szoros összefüggésben vannak egymással: az erény a tudáson alapszik a helyes cselekedet felismerésén. Sokrates szerint tehát az erkölcsök megjavithatók a tudás terjesztése által, — az abszolút tudás azonban nem érhető el és igy nem képzelhető el egy abszolút etika sem. Sokrates istenhivő volt, mégis, Krisztus előtt 399 ben, a hetven éves Sokratest halálra ítélték, — istentagadás miatt. Az volt a fő vád ellene, hogy megrontja az ifjúságot azáltal, hogy istentelenséget hirdet közöttük. Harminc napot töltött az ítélet után még börv tönben Sokrates: nyugodt filozofállással tölve életének hátralevő idejét és a harmincadik napon nyugodtan hörpintette ki a méregpoharat. (J.) — A kiutasítottak az utódállamok ellen. ! Annak idején, amidőn a magyar kormány a trianoni békeszerződést ratifikálta, az utódállamok egymás után utasították ki a magyar tisztviselőket. A menekült tisztviselők perhez folyamodtak Közel háromezer pert indítottak Há] gában még a háború előtt kötött nemzetközi egyezmények és a trianoni békeszerződés negyedik cikkének a javak, jogok és érdekek vé: delméről szóló szakaszának értelmében Ez kü■ lönösen azért vált szükségessé, mert a kisantant | államai sok e er magyar köztisztviselőt fosztottak meg állásuktól anélkül, hogy nyugdijukat folyósították volna. A tisztviselők Magyarország területén alig bírtak elhelyezkedni. Ugyanekkor a kisantant államai nemcsak a kiüldözött magyar köztisztviselők jogos igényeit nem elégítették ki, hanem sok esetben a nyugdíjasok illetményeinek fizetését is egyszerűen beszüntették. A nagyszámú birtokperen kívül több ezer
