Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-07 / 42. szám

1925. április 7.-Komáromi Lapok« 3. oldal. MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, Nádor-utca íí. épités szilárdságára vonatkozólag lényeges kü­­lömbség. Azután leraktak egy syipárat a gőzfür­dőig és a nagy közmunka egy évre megtörtént. A következő évben beiszapoltákazalsó sétateret, a várba, illetve most már az állami elektromos müvekhez vezető utat áthelyezték és ennél a munkánál sem a helyi munkások voltak alkal­mazva, holott a szerződés 12. pontja világo­san előírja, hogy addig, mig Komáromban elegendő számú munkás van, aki dolgozni hajlandó, ezeket kötelesek alkalmazni a kikötő építésnél. Ezt a szerződési pontot sohasem tartották be. Annyira nem, hogy 1924. évben már ukrán munkások dolgoztak a kikötőben, mikor itt ezrével volt munkanélküli, aki szí­vesen dolgozott volna. Ki is a helyi munkás ? A vállalatok, amelyek az építést végzik, (Lana és Szukup, vagy Szukup és Lana) fü­tyültek a szerződésnek erre a pontjára, bár a város kért, könyörgött, egyik levelet a másik után küldte Pozsonyba és Prágába. Eredmény nélkül. Égyre nagyobb számmal jött ide idegen munkás, akik persze azonnal kaptak alkalma­zást. Akkor még működött a városi munka­közvetítő is, de ez sem használt semmit. Van arra miniszteri rendelkezés is, hogy középitke­­zéseknél első sorban helyi munkások alkal­mazandók. Ezt a rendeletet olyan gyönyörűen betar­tották, hogy például a törvényszék tatarozásé nál is, a gadóci telepes házak építésénél is cseh és morva épitőmunkások özönlöttek ide, a helyi munkások csak a legerőteljesebb fellé­pés után tudtak munkához jutni. A kikötöépitési munkák ellenőrzésével a helyi foiyammérnöki hivatal van megbízva, de megállapíthatjuk, hogy sohasem ellenőrizte a szerződés eme pontjának betartását, úgy hogy a város képviselő testületé már megsokalva ezeket a visszaéléseket az itteni munkanél­küliek helyzetével, a szerződés felbontásá­nak gondolatával is foglalkozott. A folyammérnöki hivatal szerint az a helyi munkás, aki itt lakik. Tehát aki délelőtt 9 óra­kor megérkezik, délig szállást fogad, az délután már helyi munkásnak számit. Nem tudjuk, hogy a helyi munkásság is igy értelmezi-e ezt, amely Érsekújvárban, Léván, Pozsonyban sem juthat munkához? A rakodó munkások. A kikötőben a tranzitó áru továbbítása folyik; vasúti kocsikból hajókba rakják vagy megfordítva az árukat. A folyammérnöki hivatal erre a munkákra is kiterjesztette a protektorá­tusát. Legújabban dr. Louda Ferenc, a hivatal főnöke a munkásokat igazolványokkal látta el, azokat a munkásokat, akiket ő válogatott ki. Ezeknek a privilégiuma a rakodó munka. Azt kérdezhetné a nyájas olvasó: hát akkor mirevaló a városi munkaközvetítő? Meg­nyugtathatjuk azzal, hogy a folyammérnöki hi­vatal ezt nem ismeri el, ezt csak a szociális ügyek minisztériuma forszírozza, de hát a ki­­kötőépités nem ennek a resszortjába tartozik. Sőt a folyammérnöki hivatal nem elége­dik meg azzal, hogy a dunai kikötő rakodó munkásaival rendelkezzék ismeretlen jogcímen, hanem protektorátusát kiterjeszti a Vág folyóra is, ahol tudvalevőleg a városnak van tutajki­kötője, amelyet fakereskedő cégek bérelnek tőle. A napokban is a Partosban rakodó mun­kát végeztek azok a famunkások, akik ezt év­tizedek óta végzik és megjelennek ott a folyam­­mérnöki hivatal igazolványosai, akiket Vrkocs Rudolf nevű munkafelügyelő biztatott fel arra, hogy a régi tutajós munkásokat a munkájukból kivegyék. Ez a Vrkocs a folyammérnöki hivatallal igen meleg viszonyban van, egyebekben a nem­zeti szocialistapáit vezetője, aki annak idején 300 magyar választó törlését kérte és ezt a város alkalmazottaival, a város papirosán és Írógépein végeztette. Bizonyára megdicsérték érte. Vrkocs azonban nem gondolta meg a dol­got jól és okosan. Ebből igen nagy kellemet­lenség is lehetett volna, hogy igy beleártja ma­gát olyan dolgokba, amihez semmi köze. A városbiró panasszal él. Ezeket a visszaélésszerű dolgokat a vá­rosbiró tudomására hozták a munkásküldöttsé­gek és Csizmazia városbiró megsokalva a dol­gokat, távirati panasszal fordult a közmunkaügyi miniszterhez, hogy teremtsen rendet és világo­sítsa fel az itteni folyammérnöki hivatalt, hogy hatáskörét túllépi, mert hatósági jogokat gyako­rol. Ez a hivatal pedig csak hivatal és nem hatóság. Az ügyet a város képviselőtestülete is tárgyalja és dr. Louda Ferenc ur, aki melles­leg a városbiró helyettese is, hallani fogja a munkásság panaszait egészen közvetlenül. Dr. Louda azonban a nemzeti demokrata párt elnöke is, aki nagy politikai tevékenységet fejt ki, vidéken is agitál és pártügyeit innét irányítja. Könnyen félreértésekre adhat alkalmat a fent vázolt eljárás a munkások ügyében. Mi nem vagyunk hozzászokva, hogy tisztviselők politizáljanak, de ha ezt a demokrácia mégis igy kívánja, mégis célszerűbb lenne az egész munkásügyet a folyammérnöki hivataltól elkü­löníteni. így a helyi munkások jutnának mun­kához és a kikötőszerződésnek érvény lenne szerezhető. Szent-Ivány József Kassán. A visszavonulásáról terjesztett híreket legtelje­sebb aktivitásával cáfolja meg. Tovább harcol az egységes magyar pártért. A Kassai Napló irja: A szlovenszkói ma­gyar politika kibontakozásának homlokterében ma Szent-Ivány József képviselő kimagasló egyé­nisége áll. Míg a magyar vidékeken gyülés-gyü­­lés után határozza el az egységes párthoz való csatlakozást, Szknt-Ivány, a vezér, fáradhatat­lanul dolgozik a helyzet tisztulásán. Hatalmas vezéri alakja ma Kassán buk­kant föl, ahol több bizalmas megbeszélést tar­tott a kassai politikusokkal és vezető férfiakkal. Vele egyidőben több politikus és pártvezető érkezett Kassára s velük jött a központi Iroda igazgatója, dr. Flachbart Ernő is. Szent-lyány­nak kassai látogatása az ereje teljében levő képviselő teljes akció-képességét jelenti és leg­biztosabb cáfolata azoknak az elröppentett hí­reszteléseknek, melyek arról akartak tudni, hogy Szent Ivány visszavonul a politikai aktivitástól és távozásával kutbaesik az egységes párt gon­dolata is, amelyet ezek a híresztelések egyszerre, mint idejét múltat szeretnének feltüntetni. Dacára, hogy rövid kassai tartózkodása T Nem kell a fővárosba menni!! mikor 1 POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-u. 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont­nélküli hasíüzők és melltartók — orvosi rendeletre is. — Bőrkeztyűk nagy raktára! — Keztyűk tisztítása és javítása 1 — Selyem és flór­— harisnyák nagy választékban I — 52 ÍL alatt megbeszélései minden idejét lefoglalták, sikerült vele egy rövid megbeszélést folytatnunk az aktuális kérdésekről. — Arra vonatkozólag, hogy mi a vélemé­nye ezekről a visszavonulásáról kibocsátott hitek­ről, azt felelte: — Hosszas politikai gyakorlatom alatt megtanultam azt, hogy az ilyen irányú cikkekre és híresztelésekre legokosabb abszolúte semmit sem felelni s igy jelen esetben sincs rá sejnmi­­válaszom. A kassai keresztény szociálista határozatra vonatkozólag pedig, melyet egyesek a kelet­­szlovenszkói keresziényszocialistáknak az egy­séges párt elleni állásfoglalásaként szeretnek beállítani, azt mondotta: — A keresztényszocialisía párt kassai ha­tározatát nem tekintem az egységes párt elleni állásfoglalásnak. E* a határozat csak annyit jelent, hogy a keleti körzet a végleges állás­­foglalást későbbi időpontra tolta ki. A dunaparti országút építése A közmunkaügyi minisztérium küldöttei tárgyaltak a városi tanáccsal. Az úttest vitás kőanyaga. Komárom, — ápr. 6. Az állami kikötőépitésnek a Dunaparton jókora darab országút is áldozatul esett. Ennek egy részét ugyan a város nem adta el, de úgy foglalta el a helybeli folyammérnöki hivatal, úgy hogy a Molnár-utca bejáratánál az országát hat méterre szűkült össze, ami a forgalmat akadályozza. A szerződés szerint az állam köteles az elrontott utat kiépíteni. Ezt a munkái végzi el az állam a tavasz folyamán. Vitára adott alkalmat, hogy kié legyen a régi útba beépített kőanyag ? A város helyes jogi álláspontja szerint, az ut a város kétségtelen tulajdona, tehát a benne levő kőanyag is az övé. Ezzel szemben az állam azt vitatta, hogy a kőanyagot felhasznál­hatja és a város ez iránt indítson pert. Ez az álláspont azonban nem volt tartható, meri a város tulajdonával szabadon rendelkezvén, az utbaépitett kőanyagot nem adja át, tehát nincsen semmi oka a saját tulajdonáért pert indítani. A szombaton ide érkezett bizottság Fousek min. tanácsos vezetése alatt és> a folyammér­nöki hivalal képviselői bevonásával a városi tanáccsal együttes ülést tartott, melyen ezeket a tényeket vitatták meg bőven és hosszasan. A város álláspontját Csizmazia György városbiró és a tanács tagjai erélyesen képviselték. Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező teltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javításokat teljes jótállással* amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kéijen árajánlatot I 14b

Next

/
Thumbnails
Contents