Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-07 / 42. szám

■•fyvtnbatodik évfolyam. 43. szám. Kcdd| 1935. április 7. KOMÁROMI LAPOS *» o i. i r a m a f i. a p. äUntM »' tMh mie.ik irMkku > N.lybM H vMékr. lostal «zétkMétMl: •>* *▼** 80 C, télérrt <0 K .n<rr«ééTrc 18 * mnu48i «no te. ífye» náib ára« 80 NHé» AlAP'TOTTA: TUBA JÁNOS. ^zvrkasztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő SASAttYtV, IÖ78FF ír. '■ ■ "' 1 .. ............ 1 "«■!" II i—mm-Ster&PiitSiC» 6» Ki.drtbií.l*! NftdDf-. 2Ö , hová agj a Up uellnmi réitát iUet8 kOileményak mimf » hirdptíf.k, előfizető»! é» hirdetőn dijak «U» kfiU.pdv * Köziratokat oem .dank rima. tomsiwrt Mint Union: |#>i ckctirtsess is szokitn Komárom, — doni 0. A magyar és csehszlovák gazdasági és kereskedelmi tárgyalások, a hírek sze­rint, olyan stádiumba jutotlak, hogy re­mény van arra, hogy a közel jövőben a tervbevptt egyezség megfelelő formában megköthető lesz. Igaz ugyan, hogy ez a hir nem a hivatalos kormány részéről került nyilvánosságra, hiszen Benes kül­ügyminiszter legutóbbi expozéjában egyet­len egy szóval sem említette Magyaror­szágot, talán oka volt erre, de az bizonyos, hogy mindkét országban türelmetlenül várják már az érdekeltek a szerződésnek megkötését. Hat esztendeje, hogy a monarchiát darabokra szakgatták, hogy a Versailles! és az azt követő trianoni és sainlger­­maini békék az utódállamokat megterem­tették és hogy a gazdaságilag egymásra utalt szomszédos államok mindezid ig nem tudlak megegyezni, az csak a mai álta­lános válságnak kedvezett, amelyben az összes termelő és közvetítő ágak sorva­dásra, pangásra és visszafejlődésre lettek Ítélve Az utódállamok kormányai kevés kivétellel, ma is ott állanak még, mint 1919 év tavaszán, amikor az uj határok mentén felállították a sorompókat és a határőröket, holott azóta is megkívánta a közszüksé^et mindama követelményeket, amelvek az élethez és a fejlődésre nézve nélkülözhetetlenek. A csehszlovák köztársaság a szom­szédos államok mindegyikével fölvette a gazdasági kapcsolatot, csak Németország­gal és Magyarországgal helyezkedett olyan álláspontra, amely nemcsak az egyezség megkötését, de még a tárgyalások fölvé­telét is a legmesszebb időkre kitolta s amig Ausztriával rövid időn belül meg­kötötte a kereskedelmi szerződést, addig Magyaroysdággal szemben még a kezdő lépéseket is igen nehezen tette meg. Leg­alább azt bizonyítja az a tény, hogy a tárgyalásokat úgyszólván belső nyomásra vette föl, de az is ismert tény, hogy közben azokat megszakította. Csehszlovákia kor­mánya éveken át nem bírt azzal a biza­lommal közeledni Magyarországhoz, amely­­lyet gazdasági életérdekei következtében, szinte parancsoló kötelessége lett volna közeledni. Mintha ebben a magatartásában is az a bizonyos antagonizmus vezette yoloa, amely az igazságtalanul megcson­­|itott szomszédos állammal szemben rend­szerint el szokta tógái, valahányszor a köztársaságnak Magyarországhoz való viszonyának megjavításáról volt szó. Végre is az illetékes gazdasági körök követelésére a csehszlovák kormány is komolyan megkezdte a tárgyalásokat és amikor azt halljuk, hogy a tárgyalások végre valahára eredménnyel kecsegtetnek, önkéntelenül is arra a kérdésre szegződik gondolatunk, hogy a megkötendő egyezség milyen lesz Nem akarunk elebe vágni a végzendő doboknak, de azt remélnünk keli, hogy a létrehozandó egyezmény ki­fogja elégíteni mindkét ország érdekelt köreit és alapjául fog szolgálhatni annak is, hogy a két állam politikai téren is közelebb juthat egymáshoz és a jövőben nagyobb megértésre tognak azokban a nagyfontos ágú kérdésekben is jutni, amelyek a két álLm népeinek meg­élhetést és jövőjét zavartalanabbá és biztosabbá teszik. A magunk részé­ről ugyan a csehszlovák kormánytól nem sok jót várunk, de hisszük, hogy az idő megfogja tanítani annak felismerésére a mai vezető politikai köröket, hogy nem a türelmetlen sovinizmus, de a minden téren való megértés és a más nemzetsé­gek megbecsülésé teremthet csak- nyu­galmat és megelégeue i entreu a köztársa­ságban. * ; AZ i nyai — A Komáromi Kisgazda és Kisiparos Párt eg) hangú állásfoglalása. — Filssy Kálmán nemzetgy. képviselő nyilutkozala. — Szent Ivany József üdvözlése. — Komárom, április 6. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmi­­ves- és Kisiparos Párt komáromi pártszerveze­tének választmánya április 4-én igen látogatott ülést tartott, melyen nagy lelkesedéssel foglalt állást a párt érdemes vezérének, Szent /vány Józsefnek az Egységes Magyar Párt megvaló­­sitása érdekében megindított akciója mellett. A nagyjelentőségű gyűlésen megjelent Füssy Kálmán nemzetgy ül ;si képviselő is, aki lelkes beszédben jelentette ki, hogy az Egységes Ma­gyar Párt megvalósításában a párt vezérével együtt a legnagyobb odaadással fog ^özre munkálni. Jelen volt a gyűlésen többek között dr. Mohácsy János orsz. elnök, ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök, Csépi Dániel, Fülöp Zsigmond, P. Nagy Sándor és Boldoghy Gyula szervezeti elnökök, Baranyay József dr sajtó­­referens, Kelemen Ferenc orsz. párt vezetőségi tag és a párt több tekintélyes tagja. Boldoghy Gyula elnök lelkes szavakkal nyitja meg a gyűlést. Ismerteti a nagy céit, mely parancsoló kötelességgé teszi, hogy a a párt vezérének tornaijai szózatát magukévá tegyék. A pártszervezet örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy csatlakozzék szeretett vezé­rének a magyarság érdekéhen megkezdett nem­zeti akciójához. Felhívja a választmányt, hogy egy szívvel, egy lélekkel csatlakozzék a meg­indult mozgalomhoz, mutassa meg a komáromi pártszervezet, hogy magyaros nyíltsággal és őszinteséggel követi szeretett vezérét Felkéri Fülöp Zsigmon^ előadót határozati javaslatának előterjesztésére. Fülöp Zsigmond orsz. pártvezetőségi tag, a kulturosztfiy elnöke, rövi£ visszapilj|ptást vetett a magyarságnak arra a régi törekvésére amely az egységes magyar pirt megi' irányult. May J920 ban Komárom volt az, mely az egységes magyar nemzeti párt zászlaját ki­bontani akarta, azonban az akkori viszonyok között ez lehetetlenné vált. De minden magyar szivében élt a vágy, hogy ezen régi óhajunkat megváló sitsuk, és eddig is a mi pártunk volt az, amely nemcsak cimeben, de szervezetében és szellemében a gerinces magyarság kifeje­zője volt. Nemzeti érdekeink védelmében min­denkor eg> ü t haladtunk a többi magyar test­­vérpártokkal, ezzel is dokumentálni kívánván azt, hogy mi a magyarság minél egységesebbé tételére törekedünk. Ezt szolgálté a január 6 án alkotott érsekujvári egyezmény is, amely­hez a legszebb reményeket főztük Á keresz­tényszocialista pártban kirobbant válság azon­ban az érsekujvári egyezmény végrehajtását immár illuzórius&á tette és ez is közrejátszott abban, hogy a magyarság lelkébeq élő régi vágyat, az egységességet, más módon igye­kezünk megvalósítani. Mi nem kívánunk a testvérpárt belső ügyeibe beleavatkozni, mé­lyen fájlaljuk, hogy annak kebelében vissza­vonás és személyes elleptétek állanak fenn, de nem csinálhatunk abból sem titkot, hogy p testvérpárt ban tapasztalt egyenetlenség folytán a magyarság egységes és egyöntetű működé­sét a mai körülmények között biztosítottnak r.cm lÁtiuk áru«.X - .\sn»e« vezére, Sp ent-lyány lasztmány ülésén fenuvást intézett az itt élő magyarsághoz, hogy nemzeti életének fennma­radása és jövője biztosítása céljából egy egy­séges magyar pártba tömörüljön Ezt a szóza­tot pártunk minden tagjának örömmel kell fo­gadnia és ez alkalommal is meg kell mutatni, hogy szeretett vezérünknek a magyarság ér­dekében tett ezen újabb lépését is a legna­gyobb bizalommal fogadjuk. Majd előterjeszti a következő határozzati javaslatot: Az Országos Magyar Kisgazda, Föld­műves és Kisiparos Párt komáromi párt­­szervezete mindenkor biven ápolta a magyar egység szent gondolatát, mert meg van győződve arról, hogy a köztársaság terü­letén élő magyarságnak jövőjét csakis a magyarság megbonthatatlan összetartása, testvéries együttműködése biztosíthatja. Kulturális és gazdasági boldogulásunk leg főbb bázisát az egységes magatartásban Iába mindig és állandó hűséggel szolgálta és segített érvényesíteni azt nemcsak a párt keretein belül, de ha alkalom volt rá, .. a más magyar testvérpárttal való közös munkálkodásban is. A magyarság fenntartó, éltető ereje egyedül az egységben van, mely kizárja a vallási, foglalkozási, társadalmi és osztály­különbségeket és a lelkek harmóniáját te­remi i meg a testvérekként egymás mellett küzdő magyarság között. Amilyen mély­séges fájdalommal kellett különösen az utóbbi időben tapasztalnunk, hogy testvér testvér ellen fordult, a lehangoló esemé­nyek napjaiban annál biztatóbb örömmel értesültünk pántunk nagyérdemű vezérének: Szent- Ivany Józsefnek a tornaijai osztály­­választmány üljésén elhangzott szózatáról, amelyben á magyar egységes párt meg­­va^ósitását állitptta oda az itt élő magyar­ság vezető gondolatának I A komáromi pártszervezet választ­mányé igaz benső öröm®$ y egységes magyar párt gondolatát és nagyrp­­vezérének »iszlak # WßW szívvel, magyar becsülettel, magyar hűség 4 yjrtszentpztt. *

Next

/
Thumbnails
Contents