Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-31 / 39. szám
?t$S«té*! ér ériekíiei) i »«iyfes* ét vliikr« »léthUíém!: *?*«** étre 80 K, félérr* 40 I. aeffvedévre 58 Kimm* iso k& sarán» ára» 80 fülér. POLITIK A I LA P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. főszerkesztő; GAÁL GYULA dir Szerkesztő BARANYAY IÓZSEF ár. Síotís PMtSiég 6» kiadóhivatal: Nádcr-s 29, boré ayj a lap axellemi részét illet® köriem ón y*k: nisi a hirdetéaek, előfizetési és hirdetési dijak stb. kflldenifk Kéziratokat nem «dank vissza. nentltoi* tnteikiit iisramszor: ked^i csStirtiköt It noeUH»t l ina Hitt iniiL Komárom, — mdrc. 30. A város adófizető polgárságát igazán nem illetheti vád azért, hogy a város munkás osztályaival nem törődnék és azokkal nehéz helyzetükben ne érezne együtt, sőt anyagi áldozatokra is hajlandó ne volna. Kéressék ki az elmúlt hat év alatt a munkásság érdekében a kormányhatóságokhoz irt felterjesztéseket, kötetekre mennének azok. Ami az anyagi áldozatot illeti, emlékezzünk csak vissza a kiséri közmunkákra, melyek félmilliónál többet nyeltek el, rneg is térült ebből az állam részéről ennek egy tizedrésze, talán ötvenezer korona. Emlékezzünk csak vissza a kikötő ügyére, melynek eladására három napos ultimátumot kapott a város a kormánytól. Ha eladja a város, akkor lesz közmunka, ha nem, akkor. ... És a munkás tömegek fel voltak sorakoztatva, akkor a kormány sorakoztatta fel az adózó polgárság ellen, amely eladla a kikötőt egyharmad áron és megkötötte Komárom legszerencsétlenebb üzletét. Most kockakőre többet kell kiadnia a városnak, mint a kikötő egé-z vételára, ott pedig elúszott terület, védőfal, kockaburkolat, minden. Emlékezzünk vissza a hajógyár telkének eladására. Az ebből kapott vételár nagy részét beleépítette negyven munkáslakásba, ígérlek államsegélyt is ehhez, de ez is csak olyan maradt, mint a többi kormányigéret, egy fillért se látott belőle a j szegény város. j A városi munkásoknak 1920 ban a kollektiv szerződés szerint szabták meg a munkabérét a kinevezett törvényható- t sági bizottsági tagok s ez napi negyven koronát tett ki. Ma ugyanazok borzasztóan csodálkoznak, hogy a városnak negyedfélmillió. zárószámadási deficitja van. A kollektív-szerződést visszakellett csinálni, j jött a bérarányositás, most pedig a bér- j emeléssel foglalkozik ismét a képviselő- ' testület. Minden együttérzésünk mellett is a munkások nehéz helyzetével, akkor amikor azt kell elszorult szívvel látnunk, hogy itt lerongyolódik ipar és kereskedelem, meghalt minden vállalkozás és idegenek dolgoznak itt idegen munkásokkal: a város adózó és közteherviselő polgárai, akik közt elég számmal vannak munkásemberek is, meddig bírják el ezeket az egyre fokozódó közterheket? Megfontolják e azok, akik egyre kívánságokkal és követelésekkel hozakodnak elő, hogy miből fedezi ez a közteherviselő lakosság ezeknek a félmillióknak, százezer koronának és most hetvenhétezer koronának a kifizetéséi? Lehet-e egyáltalában költségvetés nélkül ilyen tételeket megszavazni, anélkül, hogy tudnánk, hányadán vagyunk a város garasaival. Mi egy nagy pénzügyi katasztrófa lezuhanását sejtjük a váro3 háztartására, amelyen azután nem tudjuk, hogyan lehet majd segiteni. Az -elmúlt 1924. évre még nincsen jóváhagyott költségvetése a városnak, 1925. évre nincsen előirányzata. Vájjon annak a nyakló nélküli gazdálkodásnak nem lesz siralmas böjtje? Érdemes volna, ha ezen a képviselőtestület munkáspártjai is gondolkoznának, mert hasztalan szállnak sibra a munkásérdekekért vérbeborult szemekkel, a végletekig még sem lehet ezt a közterhektől agyonnyomoritott várost újabb terhekkel megrakni. Már pedig minden illetmény minden illetmény-rendezés újabb terhet jelent. Az illetményrendezéseknek nincsen vége, azt majd állami törvények is követelik a nyugdíjasokra, tisztviselőkre. Szóval: hátra van a fekete leves. = A tavaszi ülésszak. A köztársaság elnöke mindkét ház lavsszi ülésszakát március 31 re keddre hívta össze. A nemzetgyűlés délután 2 órakor, a szenátus délután 4 órakor tartja ülését. = Személyi változás a kormányban. A kormány tagjai sorában változás állott be a múlt hét végén Habrmann népjóléti miniszter, mint már jeleztük, beadta lemondását. A minisztertanács elfogad'a azt és a hivatalos lapban is megjelent a köztársasági elnök kézirata, amelyben Habrmant fölmenti állása alól. Helyébe az elnök Winter dr. nemzetgyűlési képviselőt nevezte ki Hibrmant bécsi csehszlovák követlé nevezték ki, aki egyelőre szabadságra megy és uj állását csak egy hónap múlva fogja elfoglalni. = Létszámcsökkent**. A képviselőház törvényt hozott az állami tisztviselők létszámának apasztásáról, amelyet nemsokára végre is fognak hajtani. A törvény szerint az állami tisztviselőknek tiz százalékát fogják elkülden és március 31-én jár le az a határidő, ameddig a több szolgálati évvel bíró tisztviselődnek önként be kelt jelenteni nyugalomba vonulásuk szándékát. A törvényes szolgálati idővel rendelkező koros tisztviselők meglehetősen nagy számban terjesztenék be nyugdíjazásuk iránti kérvényüket, de amint a prágai politikai körökből vett információ mondja, a szolgálatból való kilépést tartalmazó bejelentések többsége a vasutasok köréből érkezeit a minisztériumba. Az összes kérvényeket összegyűjtik szakmák szerint és egy külön bizottságnak osztják ki, amely azokat külön irányelvek szerint fogja elintézni. Hogy mik ezek az irányelvek, azt persze nem lehet tudni, de a benyújtott kérvények arról is tájékozást fognak nyújtani, hogy menynyiben válik majd szükségessé a törvényben előirt létszámcsökkentést az önkéntes bejelentéseken kívül is alkalmazni. Tehát lehetséges, hogy olyanok nyugdíjazása is bekövetkezhetik) akiknek arra egyelőre még nem volna szükséges gondolni. = És mágia mozog a föld Komáméban! A mozgalom megindult vasárnap délután. Órái és percet is kellene jeleznünk, de hagyjunk a történetiró számára is valamit. Eljött a csaszárszakáiias fővezér, aki Komárnó(í) sorsát annyira a szivén viseli, hogy a kis Csánki-lapocskában óhajtja bemaszlagolni Komáromot, azaz nekik Komárnót. Ö sujfa un szűk Macedonia és a szövetkezet babérai kevesek — adassék hála Hodzsa pátrónus nagy nevének, aki kijelentette, hogy tizév múlva nem lesz magyar kérdés (mert akkor már nem lesz magyar) — eljött tehát Komárnóba és nem Komáromba, hogy annak népét is boldogítsa. Ha nem is fogyasztási szövetkezeiét gründo! neki, hát egy kis köztársasági földmives pártot. Kinevezett magának három kitűnő kisgazdát: Tuba Lajos építőmester, Dénes Emil szoc. dem., majd kommunista párttitkár, most kisburzsoá üzletes és Grósz Mihály képesített oki. ács- és kőmívesmester személyeiben. Ivanics Andor úr tudja, hogy építeni építőmester nélkül nem lehet. A gyűlés Tuba Lajos lakásán folyt le, oda komáromi gazdák voltak hivatalosak, akiknek Ivar ics ur hevenyében odaígérte az egész Csallóközt; egy szerény közbevetésre, hogy a földreform törvényt egy pártnak hozták vagy az országnak? Ivanics azt a fontos kijelentést tette, hogy az országnak, de a miniszter annak adja a földet akinek akarja! Dénes szerint a párt igen szép és ajánlja Komáromnak de neki három évtizedes politikai múltja van. így a párt Grósz Mihály elnötsiete alatt'alakult meg. Tagok kerestetnek. — FILMT MUNKÁKHOZ eredeti nagyságú, legújabb tervezésű mintalapok kaphatók: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében. most érkezett egy szállítmány: i ■Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, «haislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. * Kérem kirakatomat megtekintem — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos é* [asztalos műhelyek. íj
