Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-28 / 38. szám
6. oldal. »Komáromi Lapok» 1925. március 28 Eltadásofc kezdete hétköznap este V is 1:9 órakor MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON Előadások kezdető I vasár- és ünnepnap lo.2,M,ti,!M Szombat március 28-án mozi szünet! Vasárnap és hétfőn, március 29. és 30-an Harold Lloyd o Könnyekig kacagtató filmgroteszk újdonság egy orvos életéből. HAROLD LLOYD mint orvos! Minden idők legsikerültebb vigjátéka. lett kézbesítve, kötelesek a sorozáshoz megjelenni a kifüggesztett hirdetmény alapján. A sorozás, valamint a védtörvényben előirt kötelezettségek nem teljesítése nem védhetők ezen hirdetmény vagy törvény nem ismerésével. Aki ezen kötelezettségnek nem tesz eleget, egy évi fogházzal és 3000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Aki azon tudattal hagyja el a Csehszlovák köztársaság területét, hogy a sorozási kötelezettség teljesítése eiől meneküljön, avagy a köztársaság határán kívül ugyanazon szándékkal tartózkodik azon idő alatt, mig állítási kötelezettségének eleget tehetne, bűntett elkövetése miatt egy évig terjedő elzárással büntettetik. A szabadságvesztés büntetése mellett még 10000 Ke ig terjedhető pénzbüntetéssel is sújtható. Blues és Tango verseny less, 28-án Komineknél a Vigadóban. . A várfeladás után. Irta: Kőrös Imre. (Egy hadifogoly élményei.) Csendes megilletődéssel olvastam Fülöp Zsigmond volt parancsnokom visszaemlékezését Przeraysl várának átadásáról; igazán kedvesen és élethűen irta le a hires, büszke vár tragédiájának e kis részét, úgyszólván egy jelenetét, mely a mi szemeink előtt folyt le. Vissza tükrözi a leírás még az ő embereinek lelkiállapotát is, amint álltunk ott a várnak egy külső fokán az utolsó, szép, tavaszi, első reggelen. Valami csodálatos érzés szállja meg a gondolkodni tudó katonának szivét ha tudja, ha érzi, hogy most ő egy világtörténelmi dráma központjában áll, e drámának színjátszója és elbukása, eleste bizonyos. Mert tényleg azt hittük, hogy részünkre a 8 hónapi szenvedés után vagy jön a hősi halál, vagy a szomorú rabság. Nyugodtan álltunk a fedezékben, megírtuk búcsú leveleinket, tótul megcímezve, hogy valami irgalmas orosz összeszedi majd holttestünk mellől s tábori postára teszi, hogy olvashassák el itthon mégegyszer sorainkat hátra maradt Kedveseink, hogy atyjuk a hazáért bátran halt meg, utolsó gondolatuk is a haza és ő hozzájuk szállt. A letűnt zavaros idők ködös homályából, i hosszas hadifogságból, lassanként kezdenek lmosódni a szenvedésteljes napok, az átélt :galmak, melyek akkor mint testünkön, lelkűnkön átfutó erős villamos áramok meg-meg áztak minket úgy, hogy sokat kigyógyitott •yomorbajából, sokat megszabadított testének slesleges súlyától, sokat pedig halálos be;ggé tett. Tíz év után már azok az emlékek lesznek irtósabbak lelkűnkben, melyekre minden /omoruságok között is kellemesen emlékezünk ssza. Hogyne mentünk volna szomorúan, innyezve Nagy-Oroszországba mikor abban : időben úgy hozzá kapaszkodott szivünk az les anyaföldhöz, mint a jó szőlőtőke gyökerei, íogy elnyúlnak a forgatott talajban. Jóformán i nem is tudtuk, hogy milyen is lesz az a idifogság. Hiába vigasztalt egy volt zsoké is bajtársunk, aki Európát bejárta: „Ne féljen nitó úr, olyan országba megyünk, a hol egy rónát nem bírunk egy ebédre elkölteni, ^an olcsóság van.“ Annyit tudtunk, hogy mikor kirohanáskor néha-néha néhány száz orosz esett hadifogságba, ők vig kedvvel masíroztak be Przemyslbe, azt mondták nekünk, hogy rájuk nézve már vége a háborúnak. Pedig dehogy lett vége! Mikor Przemysl elesett, őket, mint pihent embereket, mindjárt vitték a Kárpátokba. Azt is láttuk, hogy az orosz hadifoglyokkal rendkívül előkelőén bánt a várparancsnok. Az orosz tisztek csaknem szabadon sétáltak a városban, éppen egy altiszt kisérte őket tisztes távolban; sőt egy orosz hadnagy, aki igen hősiesen védte a hadállását kirohanásunkkor, Kuzmanek engedelmével kardosán járt a városban. Az orosz legénységgel való bánásmódról csak annyit, ho^y mi csak kenyérkét kaptunk naponta, későbben pedig 2 napig egy falatot sem. Ilyenkor 2—3 deka kemény evibakkal, reggel egy kis keserű kávéval, délben egy kis adag lópörkölttel kellett beérnünk, kenyérszállitónk ilyenkor nagy titokban azt mondta, hogy azért nem lesz kenyér, hogy takarékoskodni kell, mert jönnek majd a felmentő csapatok, azoknak is kell. Olyan naivak és hiszékenyek voltunk, hogy elhittük ezt a mesét, mert jól esett lelkűnknek hinni azt is, hogy hátha csakugyan jönnek. Bár tudhattuk volna, hogy akkor már kenyeret is hoznak magukkal. Mikor mi igy koplalgattunk, ugyanakkor az orosz hadifoglyok megkapták naponta a fél kenyerüket, délben a rendes marhahús levest, fagyasztott főtt hússal, melyből néha nekünk is jutott, igen jónak bizonyult a sok lóhus után, mely kevés fűszerrel és kevés zsírral, igen silány volt. Láttam néha, Przemysl szép utcáin járva, amint az orosz" hadifoglyok kis kocsikon vigan húzták a pékektől a maguk számára a jó puha és oly kívánatos katonakenyeret, mikor találkoztunk, piros pozsgás képpel néztek reánk és tréfából nyerítettek, rúgtak hátra, mint a lovak, ezzel akarták tudtunkra adni, hogy ők ugyan most lovak, de a lóhusevők mi vagyunk. Mosolyogtunk az oroszok ártatlan humorán. Soha sem gondoltuk, hogy nekünk orosz fogságban ilyen jó dolgunk lesz. Úgy képzeltük, hogy be leszünk ott börtönözve, vagy ólombányákba visznek és kancsukával fognak hajtani a munkára a kozákok és nem lesz szabadulás, mig ki nem cserélnek orosz hadifoglyokkal a háború végén ; s ezen föltevéseinkben nem is sokat csalódtunk, mert ha a kancsuka el is maradt, de több bajtárs elpusztult hadifogságban, mint a fronton, mert isteni csoda volt kibírni Turkesztán forró, Szibéria vad hideg és Múrmán félsziget gyilkos levegőjét. Mikor a várat feladtuk, átvettek bennünket az oroszok, az éhség azonnal megszűnt. Pár napja még 20 koronás aranyat ért egy katona kenyér, 14 koronát egy bádog konzerv; most leesett az ára hirtelen 1 koronára a kenyérnek, 30—40 fillérre a konzervnek. A cukor, a rejtett élelmi szerek előkerültek a przemysl-i spekulánsok titkos raktárából, mert spekulánsok, pénzéhesek mindig voltak az utolsó percig. Most piacra dobták hirtelen áruikat olcsón, mert tudták, hogy holnap már senkinek sem kell. Az oroszok mngszállták magazinjainkat, volt abba még sok olyan dolog, ami már az utolsó percben osztásra nem kerülhetett: cukor, szalámi, sajt, borok, pálinka. L#k maguk nem mertek hozzá nyúlni, féltek talán, hogy meg' van mérgezve, hanem részletekben beengedték a mi embereinket, a kiéhezett katonákat. Azt a tumultust, azt a kap-Szabadoktatási előadás a Kultarpalcta emeleti szinháztermében 1925. mápc. 29-én, vasárnap délután 6 árai kezdettel Mezey János dr. főorvos. A tuberkulózis és az ellene való : védekezés : címen tart előadást. Ezenkívül a kisérő műsor. Évadzáró beszédet tart: dr. Bognár Cecil egyetemi na. tanár. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól tetszés szerinti, önkéntes adományokat a Jókai Egyesület. zsiságot leírni már igazán nem lehet, amire képes a kiéhezett katona. Egyik felkapott egy láda cukrot a fejére s vitte a tömeg közt kifelé, de mire felért a nagy tolongásban a körüllevők kiszedték belőle mind. Üres lett a ládája, földhöz vágta, ment vissza újabb zsákmányért. A másik bort szeretett volna inni a hordóból, de eszköze nem volt hozzá, beütötte a fenekét, folyt sebesen kifelé a jó bor, akinek kéznél volt a kulacsa, sajkája, tele merítette, itta és ismét merített belőle, mig végre kifolyt mind és megitta a főid. A harmadik egy lada konzervet cipelt, vitte, szakadt róla a viz, a drága, soha nem remélt zsákmány alatt; másnap 20 fillérért lehetett kapni eleget belőle. Kenyeret hoztak be az oroszok bőséggel, adták olcsón, nagyon kedves volt nekik az osztrák-magyar bankó. Neki is estek embereink az evésnek, ettek hatszor is napjában. Sokszor figyelmeztettem embereinket, hogy keveset egyenek, mert a mi elgyengült gyomrunk nem bírja meg a sok ételt. Tele volt a mi szállásunk a malompadlás mindenféle eleséggel, összevettük, öszszegyüjtöttük mindazt, amit csak maradék pénzünkön kaphattunk. Ejfél tájban nagy jajgatásra ébredünk fel. Mi baj van ? Egy szlovák testvérünk, Mokrin bácsi 9 konzervet evett meg nagy éhségében egyszerre. Olcsón jutott hozzá, megette mind. Elvittük hórházba, reggelre kiszenvedett, mert jóllakott utoljára nagyon. Volt olyan is, aki addig evett a jó fehérkenyérből, mig meg nem halt. Legszomorubb percünk volt, amikor egy\ koir parancsnokaink eljöttek hozzánk búcsúzni, mert a tiszteket elkülönítették tőlünk. Köny• nyezve szorítottunk velük kezet mégegyszer és utoljára. Minket pedig 1000-rés turnusok- i ben szállítottak négy nap múlva Oroszország felé, hogy sok százezren soha se lássák viszont övéiket. Kominek tánciskolájában szombaton tánevissya lesz. i ~--------------------------- ' 1 "----1-----------—■ Előadások, mulatságok. I Március 29. Este. Beregi Oszkár vendégszereplése Julius Caesár, Rómeó és Julia, Faust és Hamlet cimü drámákkal a FöldesBy színtársulattal a kultúrpalotában. I Március 29. D. u. IX. Kath. est a Legényegyletben. Április 4. Cziczka Angela zongoraművész és zeneszerző önálló hangversenye a kulturp.-ban. \ Április 13. D. u. »Náni« Vl. szor. Este »Nótáskapitányc Vll.-szer a Legény< , egyletben. [ Április 19. Este »Nótáskapitány« VIIL-szor a Legény-S egyletben. Júniusul Gyermekdélután a kultúrpalotában. — HÚSVÉTI képeslapok I nagy választékban olcsó ára; kórt kapható Spitzer S&ndor I könyvkereskedesében Nádor- I utca 29._____________________________ 28-án nagy táncverseny lesz Komi■ nek tánciskolájában.
