Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-26 / 37. szám

I Htgyven hatodik évfolyam. 37. szám. CsOtSrtSk, 1925. méreiua 29. K0MIR0M Uns POLITIKAI LAP. BMntMi Ar csafc-oslovák «rttlitH» t «atybea é* vMkrt pesti! ízéifiBlíéMs!: j if«#» Am 80 I,.. félém «0 K* «egykém 88 I. Xttimdffa 180 Kő. ! szánt 4r» t SO Műér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő: 8ARAMYAY JÓZSEF dr. Sseikeutőiég é. kisdóhivaUl: Midsr-v. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mb» a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kfildeoiív Kéziratokat nem adunk rissza, kiiilnil beígakint bároraszor: kedi*n tsilirtikói n smjtftt Komárom, — márc. 26. Az állami dohánybeváltó ég a Skoda művek hajómühelye a munkásokat százá­val bocsátja el alkalmazásukból. Ezekkel az intézményekkel nem akarunk vitába bocsátkozni, mert fel kell tennünk és kö­telességünk elhinni, hogy erre komoly okaik vannak. A dohánybeváltóban bizo­nyára több munkást vettek fel, mint szük­séges lett volna, akik a dohány körüli teendőket hamarosan elvégezték; a Skoda műveknek pedig bizonyára nincs megren­delése és igy kénytelen üzemét a negyed­részére redukálni. Mindez szomoní és fájó jelenség Ko­máromban, a forgalmától mesterségesen megfosztott határvárosban, ahol a munka­­nélküliség a háború befejezése óta krónikus betegséggé vált és ahol semmi se történt abban az irányban, hogy a munka intéz- j ményesen meginduljon Az állam Ígérte az építést, de a helyett azt találjuk, hogy leépít itt mindent. A beigért kikötőépités- , ben a város munkásságának vajmi csekély szerepe jutott és ott dolgozik mindenféle nemzetiségű munkás, cseh, morva, ukrán, orosz, szlovák és a látszat kedvéért néhány magyar is. A szerződés úgy szólna, bogy vállalatok kötelesek a kikötő építésnél helyi j a munkásokat alkalmazni. Minden szabályt azonban meg lehet kerülni, úgy ezt is csakhamar megkerül- j ték. A folyammérnöki hivatal és vállal-j kozó telepítettek ide elég számú cseh és*'» szlovák munkást, akik itt laknak pár hó- | nap óta és ezek — szerintük — helyi j munkások. A nacionalizmus a szocializ­musnál is erősebb a cseh szocialistákban, ! ezenkívül a kommunistákat nem igen ked- I vélik, itt pedig a napszámos munkások ] jelentékeny száma azokhoz tartozik. Tehát a kívánság most már az volna hogy a munkanélküli segélyeket folyósít sák a munka nélkül álló munkásság ré szére és pedig ne úgy, mint a múltban hogy csak a szakmunkásokat segélyezték hanem minden munka kategória részére mert azt lehet mondani, hogy általános a munkahiány. Most azután újabb kisér­­jet következik a genti rendszerrel, vagyis a segélyekre csak azok a munkások szá­míthatnak, akik már öt év óta tagjai va­lamely szakszervezetnek. A genti rendszer hálójában, úgy érezzük, megint igen sok munkás fennakad, akik majd nem fognak megfelelni a követelményeknek. Az állam, mely megadóztatja a hat­ezer koronán felül kereső munkásságot jövedelmi adóval, köteles volna gondos­kodni arról, hogy a dolgozni kész mun­kásság nyomorba ne jusson. Kominek tánciskolájában szómba* ton táncvizsga lesz. — A tavaszi ülésszak. A képviselőház , őszi ülésszakát szombaton fejezték be. Ezen a j héten már megkezdték a tavaszi ülésszak elő­­! készítését, amelyet még e hóban kell megkez­deni. A tavaszi ülésszakot március 31-én nyit­ják meg, amelyen több fontos törvényjavaslat kerül tárgyalásra. Így be fogják terjeszteni a jegybank törvény novellájáról szóló költségve­tési bizottsági jelentést. A novella végleges megszövegezését csütörtökön délelőtt végzik el a koalíciós bankbizottságban Hasonlóképen az építésügyi bizottság is foglalkozni fog az épí­téseket előírozditó törvéhy megszövegezésével. Ebben a kérdésben még el kell dönteni, hogy az állam mekkora pénzsegéllyel járuljon az építkezésekhez, valamint meg kell állapítani, hogy továbbra is fentartsák-e a törvény eddigi alapvető rendelkezéseit. Prágai hirek szerint az első ülésen nyújtják be a felekezeti törvény­­javaslatot is. = A Küz’ártaság elnöke a háborúról és | a pacifizmusról. A Daily Telegraph folytatja Masaryk elnök emlékiratainak közzétételét. Áz elnök az emlékiratoknak eme részében rend­kívül érdekes vallomást tesz a pacifizmusra vonatkozó nézeteiről. Nem volt kifogása az olyan pacifisták ellen, mint aminő Romain Rol­land, aki a hadifoglyok sorsának megkönnyí­téséért harcolt, leküzdhetetlen utálatot érzett azonban az olyan pacifisták ellen, akik Német­országot mint megtámadott felet védték A há­ború — igy vélekedik Masaryk elnök — nem a legnagyobb baj az emberi társadalomra. Egé­szen bizonyos azonban, hogy egy ravasz Ulisz­­szesz a harcmezőn hatásosabban tud dolgozni, mint egy hős Achillesz. Lelkiismereti furdalá­­sokat is érzett, amikor arra a lehetőségre gon­dolt, hogy az átpártolt csehek esetleg az oszt­rák-magyar hadseregben harcoló testvéreikre lőhetnek. Természetes, — jegyzi meg — ezek a testvérek, akik az egymással szemben álló táborokban harcoltak, a gyakorlatban hamaro san kölcsönösen felismerték egymást és majd­nem mindig megtalálták a módját annak, hogy az osztrák-magyar sorokban harcoló csehek az átpártoltak hadseregéhez átmenjenek. A meg­történt kivégzésekről szóló hirek szintén rend­kívül kínosan hatottak Masarykra, aki, vallo­mása szerint, égető kínokat érzett, amikor to­vábbra háborút hirdetett. Gyakran az volt az érzése, hogy magának is hadba kell vonulnia, ha háborút hirdet De megnyugtatta magát azzal a meggondolással, hogy a vezérnek k harcosok érdekében kímélnie kell tulajdon éle­tét. Mégis arra a meggyőződésre jutott, hogy a veszedelem elől nem térne ki és halálfélel­met nem ismerne, vagyis nem befolyásoltatná magát a halálfélelemtől, mert — amint meg­jegyzi — minden ember fél, ha halálos vesze­delembe jut. Masaryk elnök előtár kijelenti, hogy egy hadsereget kellett szerveznie,1 mert a cseh igények kevés figyelemre találtak volna, ha a cseheknek nincsenek saját harcoló csapa­taik. Külföldi tevékenységének ez volt az igazi jelentősége. — A szlovákok lekicsinylése. Hetekkel ezelőtt szlovák körökben nagy visszatetszést keltett a pozsonyi egyetem cseh tanárának Chalupeckinek egyik megjelent tanulmánya, amelyben a nevezett professzor igen lekicsiny­lőén nyilatkozott szlovák testvéreiről. Többek között azt irta a szlovákokról, hogy sem múltjuk, sem történelmük nincsen és hogy nem mások, mint elszlávosodott magyarok és hogy a szlo­vák kultúra csak álkultúra, mert nye'vre ugyan szláv, de jellege magyar. A szlovák néppárt sajtójában visszautasította a tudós eme nyitat­­kozatát, de hogy a törvényhozás is állást fog­lalhasson Chalupecki felfogásával szemben, a szlovák néppárt képviselői interpellációt intéz­tek a kultuszminiszterhez, amelyben Chalupecki tanár eltávolítását követelik a pozsonyi egye­temről, mert szerintük lehetetlen, hogy szlovák nemzetnek meghurcolója szlovák kenyéren éljen = Csehszlovákia Svájc mintájára. Az angol sajtó a lengyel-német kérdéssel kapcso­latban most élénk figyelemmel kiséri a közép­európai eseményeket. A „Manchester Guardian“ legutóbbi száma vezércikkben foglalkozik Német­ország keleti határunk ügyeivel. A csehországi németek kérdése nem külpolitikai program, melyet Csehszlovákia és Németország között kell megoldani, hanem Csehszlovákiának belső problémája. A csehországi németeknek a többi nemzettel teljesen egyenrangú helyet kell bizto­sítani, aminőt a franciák élveznek Svájcban. Ez azonban csehszlovák államnak politikai neutrálizálását és a csehszlovák francia katonai szerződés felbontását jelenti. Csehszlovákia minden polgárának legnagyobb pénzügyi, poli­tikai és erkölcsi előnyére. Masaryk és több felvilágosodott cseh vezető férfiú nem szívesen látják Csehszlovákiának Franciaországtól való függő helyzetét, amelyet csak a Németországtól való félelem idézett elő. 28 én nagy táncverseny lesz Komi nek tánciskolájában. BÉCSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmoder­nebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracok­ban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre dijtálán csomagolás!1 A sinnkásoiiat tömegesen elbocsátiáii.

Next

/
Thumbnails
Contents