Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-19 / 34. szám
Cs «tértek, 1935, március If. KOMAROMI ■MBUUiJi sssmm POLITIKAI LA P. Gtttartiel ár «mh-ndovák á-Wkfce* 3 iviybn ái vidékre peats) uétkUdéeeel: 5(fás* érre 88 X« téléin 40 E, s®gy®éévre KttlfOldöa 160 Kd Sgyta ss ám Ara i 80 HHfe. 81 Z ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Tősaorkosartő; GAÁL GYULA ár Szerkesztő: ÓARANYAT JÓZSEF dr. 8ierkeaitfiiéf é* fci»dóbÍT»t»l: WÉer-e SO., hová agy a lap iseilemi réuét illető közteaaánycá, »*( a hirdetések, elAfiaetdri és hirdetési dijak stb. küldeaf 'T Kálira tokai nem adunk risaxa. Iggjglgíi Sjgtwkiiil Uraanat: k#,,i tsilIrtftiijMai&iit • fl I «* IIÉDliftÉllilitMl Komárom, — márc. 18. A rendőrség kiadásaira 637.000 koránét követei a várostól a kormán) törvényen alapuló hozzájárulás címén, amely- JyeJ megfizetteti a várossal a rendőrség kiadásait. A múltban ez megfordítva volt: az állam fizette meg az összes rendőri sezoélyi és dologi kiadásait a városnak, mert a magyar kormányok későn, de mégis belátták, hogy a rendőrségi kiadások az államot terhelik, hogy a közbiztonság védelme az állam feladata. A csehszlovák köztársaság, melynek közbiztonsági szervezete a legtűlzottabb pontossággal van kiépítve, úgy gondolko dik hogy ezt a terhet ne csupán az állam viselje, hanem azok a városok is, ahol állami rendőrségekkel boldogítják azok boldog lakóit így jut Komárom is ehhez a felszólításhoz és most azon gondolkozik: miből is tndoa fizetni? Óh a miniszter leirata ebben nem hagy benn semmi kétséget. Megírja benne, hogy a város vagyoni helyzete ez: vagyona % millió, adóssága 11 millió és így van fedezete is 15 millió. Harminc esztendő alatt tehát az állam rendőrségére odaajándékozhatná a város minden vagyonát. A leirat nagyon pontos számításokat is csinál, megái lapítván, hogy a rendőri alkalmazottak munkájából hány százalék volt a városé és hány százalék az államé. Úgy találja, hogy a tisztviselők csak 20 százalékot dolgoztak az államnak. Micsoda logaritmusokkal lehetett ezt kiszámítani, azt nem akarjak ellenőrizni, de az ilyen számítások egy nagy blöfföt szoktak elleplezni. A mi számításunk sokkal egyszerűbb: az állam 24 rendőr közül négyet vett át: ha mindenkit átvett volna a rendőrséggel, akkor igényt tarthatna ezekre a térítésekre, de mikor mi tartoznak véres adófillérekből gondoskodni a megmaradt tisztviselők fizetéséről és nyugdijáról, ez az állami követelés igen tarthatatlannak és abszolút igazságtalannak látszik. A városi tanács ezeket állapította meg, ehhez más szava a képviselőtestületnek sem lehet azon a köszönetén kívül, amelylyel gondos kormányunknak tartozunk, amely bennünket egész kis rendőri dandárral ajándékozott meg, amit mi nem kértünk tőle. Ajándék, amelyben nincs köszönet. Ez jellemzi a csehszlovák kormány ajándékait. A kisebbségek védelme. Komárom, — márc. 18. A hatalmak által önként aláirt szerződésekben biztosították a különböző országokban élő nemzeti kisebbségek jogait, amelyeket azonban egyetlen egy államban sem respektálnak. Állandó a panasz a kisebbségek elnyomásáról és azokról az erőszakoskodásokról, amelyek a kisebbségekkel szemben egyes, a világháború teremtette szerencsés helyzetbe került országokban napirenden vannak, egész köteteket lehetne összeirni. A sok igazságtalanság, a sok törvénytelenség arra indítja azután a kisebbségeket, hogy a nemzetek közös fórumához, a népszövetséghez forduljanak, ahol remélik, hogy sebeikre valami orvoslást nyernek, — noha eddig még egyetlenegyszer sem vált valóra a nemzeti kisebbségeknek ebbeli reménykedésük. A csehszlovákiai kisebbségek is panasszal fordultak a népszövetséghez, a földreformnak igazságtalan végrehajtása miatt és a közös memorandumban rámutattak a földosztás itteni lehetetlen módjára. Hogy a népszövetség ebben az ügyben milyen álláspontot foglalt el, egyelőre még nem ismeretes, de fel kell tételeznünk, hogy ebben az exisztenciális kérdésben a népszövetség nem zárkózhatik el az elől, hogy igazságot ne szolgáltasson a megrövidített kisebbségeknek. Ennek a föltevésünknek alapját az angolok kiváló külügyminiszterének, Chamberlain-nek most elhangzott beszédében találjuk meg, aki a kisebbségi ügyek tárgyalásánál rendkívül értékes megállapításokat tett beszédében. Az angol államfárfiu nem ugyan a Csehszlovákiában élő kisebbségek memorandumával kapcsolatosan, de egy másik ügynek, a görög kormány által visszautasított görög-bolgár kisebbségi szerződésnek tárgyalásánál mondott egy h ital más beszédet, amelyben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló szerződésekben vállalt kötelezettségeket állapította meg. Chamberlain szerint a kisebbségi szerződések magukban foglalják a népszövetség ellenőrzését. Megállapítja, hogy az államok, amelyek e szerződéseket aláírták, kötelezettségeket vállaltak magukra és elfogadták szuverenitásuk bi- j zonyos fokú korlátozását. Ezek a kötehzettsé- j gek azonban nem fosztják meg az államokat ] méltóságuktól, hanem inkább önkéntes hozzájárulást jelentenek a nemzetközi együttműködés- j hez. Ennek az együttműködésnek önkéntes vál- ; lalása époly kevéssé sérti méltóságukat, mint j ahogy a nagyhatalmak tekintélyét sem csők- j kenti az, hogy a döntőbíráskodásban és a leszerelésben Kötelezetisegeket vállalnak. A kisebbségi szerződések kötelezettsége ép oly 3*kentes és tisztességes, mint a népszövetség egyezmény okmányának aláírása. Ebben a kérdésben nem ismerhetjük el a csalárd önzés jogosságát. A kisebbségek ügyében régen hangzottak el ilyen súlyos szavak, amelyek a britt vi ágbirodalom egyik első reprezentánsa ajkát hagyták el s amelyeK arra engednek következtetni, hogy a népszövetség talán meg fogja végre hallani a fájó panaszokat és az előkeld tartózkodás kényelmes álláspontjáról, vé, e rá fog térni a törvények érvényesítésének és betartásának biztosítására és hozzá fog nyúlni azokhoz az eszközökhöz is, amelyek felhasználásával a nemzeti .kisebbségek papirosra irt törvényes jogait eleven erővé változtathatja át. Végre valahára más szellemben kell kezelni a kisebbségek ügyét a népszövetségben, mert csak így tudja amúgy is kikezdett tekintélyét megtartani. Chamberlain beszédét pedig figyelmébe ajánljuk a csehszlovák köztársaság kormányának, hogy az abban foglaltakat szívlelje meg és használja fel az itt élő több milliót számláló nemzeti kisebbségek javára. — Az ülésszak vége. A mostani ülésszak csak néhány napig fog még tanácskozni s előreláthatóan pénteken tartja utolsó ülését. Ezen üléseken több kisebb jelentőségű ügyön kívül két nagyobb javaslat kerül tárgyalásra és pedig az állami alkalmazottak részére való kiadások fedezéséről szóló javaslat és a lakóvédelmt törvény novellája. Ez utóbbival együtt intézik el az építkezés előmozdításáról szóló törvényt is Más tervbe vett javaslatokat már csak a tavaszi ülésszakon intéznek el. = Uj szövetség-tervezet. Egyik párisi újság Benes dr. külügyminiszter nevével kapcsolatban egy uj szövetségről ír, amelyről egyelőre csak mint tervezetről lehet szó. Benes terve oda irányul, hogy a genfi jegyzőkönyvön alapuló közös szerződés és kötelező döntő bíráskodás utján szövetségbe tömörítse Közép- és Kelet Európa egyes államait. Ily módon a genfi jegyzőkönyvet regionális szerződésnek kellene tekinteni, amelyhez a volt ellenséges államok közül Ausztria (?) csatlakozna. Így abban az esetben, hogyha Németországgal létrejönne a megegyezés, két csoport alakulna Európában, amelyek a népszövetség keretein belül való kölcsönös segélynyújtáson és egyirányú célokra alapulnának. Ily módon kerülő utón elérnének a genfi jegyzőkönyvnek, bár korlátozott és módosított rendszeréhez. Az egyensúlynak és ellensúlynak ez a rendszere — Benes szerint — nagyon előnyére válna Európa stabilitásának. Ezt a hirt a csehszlovák sajtóiroda teljes fentartással közli. = Lemondott külügyminiszter. Magyarország kormányzója Szcitovszby Tibor dr. kü\ BECSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, ehaisloo, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban 6e gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni ioráiíianKoirnóIaiii — Református ton>lomneb Mentben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!!