Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-17 / 33. szám
1925. március 17. * Komáromi Lspok« 5. oldal. Elfoáássk kezd-te bUkSzaap Ints lliililtatn MODERN MOZI KOMÄROmI^Ä. TISZTI f*AlttUOll Hl 2,4. í, ÉÍ|:J § 8H> Kedden, má^chis 17-én A z ember gyűlölő Lebilincseli dráma. Főszerepben : Werner Krause, Dagny Servaes, Bernd Aldor és kéinhold üchnczel. Kisérő vígjáték Fátty, mint boxbajnok amerikai groteszk 2 felvonásban. I A Szerda és csütörtök, március 18 és 19 én. CHARLES CHAPLIN: K IFIZETES - KUTYAELET. saison legnagyobb amerikai vigjátékslágere Marschai Jánosné, Lengyel Béláné 50—50 K. fula Ferencné 35 K, dr Uhrovics Vendel 30 K, Gerő Ödönné 20 K, a kis Katóka 15 K, összesen 450 K. Szűnő. Fridrik Sándor 15 K Pankó Sándor, Klein Ferenc 10—10 K, Sukop. Borka Imre 5—5 K, kisebb adományok 9 K, összesen 54 K. Für. jókay Géza 100 K, dr, Egegi Károly, ifjú Torma Gyula, özv, Aranyossyné, olvashatlan aláírás 50—50 K, összesen 300 K. Komáromszentpéter. Komáromszentpéter ÍÖ0 K, Petroczky Kálmán 30 K, Kúr Klára, Gere Benő, Jakó Bálint, Körös Imre 10 — 10 K» N, N 8 K, Szabó Béla, Szabó Gáspár, Gerendás Károly, Tokody István, Szropkó Sándor, Vida Balázs, Major András 5—5 K, kisebb adományok 31 50 K, összesen 236 50 K. A leghálásabb köszönettel nyugtatja a Jókai Egyesület elnöksége. * A Jókai Egyesület vezetősége tisztelettel kéri a magyarság tehetősebb tagjait, hogy jöjjenek az Egyesület segítségére és lépjenek be 500 K-val az alapitó tagok sorába, esetleg régi alapitvúrmiikat kiegészítem szíveskedjen # Szabadoktatási* elmdás ü a Kulturpalcta emeleti szinh\zférrn^ 1925« márc. 22-én,Vasárnap délután 5 árai kezdettel * Aixinger László s Híradó szerkesztője tart előadást. tanuk mint Ezenkívül a kisérő műsor. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésépe kép minden látogatótól tét* szés szerinti, önkéntes adományokat a Jókai Egyesület. Előadások, mulatságok. Március 21. A zsidó cserkészek kabaréestélye és táncmulatsága a kulturpalotaban. Március 22. D. u. Aixinger László előadása a kultúrpalotában. Este Rádió hangverseny a kultúrpalotában. í »»4£u> — Március Idusa. A magyar szivek és a magyar lelkek összeölelkeztek vasárnap március idusán. A magyar szabadság hajnalhasadása lehet csak kizárólag a mi nemzeti finnepünk s ha azt ma elnémítja is a hatalom szava, azt megtiltani nem tudja, hogy ezen a napon lélekban vissza ne szálljunk a múltba és ne áldozzunk kegyeletes imádságot annak hőseiért. A márciusi ifjak emlékeiért akiknek egyik hatalmas alakja ebből a városból indult el, hogy hemzefe élére álljon. Á hős honvédekért, akik Nagysarlönál, Isaszegnél és Ácsnál meghaltak a márciusi eszmékért. Nem tilthatja meg senki, hogy ne gondolkozzunk azon, mi lett a nagy Március szent hagyományaiból. A sajtószabadságból, a gondolat és a szó szabadságából. És minél sötétebb az összehasonlítás eredménye vigasztalan jelenünkkel, annál fényesebben gyullad ki a magyar hit a lelkekben: hogy jön még egy március, amely visszaadja nekünk a szabadság sokszor megsiratott minden vívmányát, amiért a magyar szív soha meg nem szűnik dobogni. — Az arany ember utolsó előadása. Jó! kai Mór örökké szép, klasszikus értékű drámáját, Az arany embert március 15-én, vasárnap délután harmadszor és utoljára adta elő a Jákai Egyesület kitűnő műkedvelő gárdája. Az előadás iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a kultúrpalota színházterme a szó leg szorosabb érteimében szűknek bizonyult. A zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége ezúttal is a legnagyobb lelki élvezettel hallgatta végig a művészi szinten mozgó előadást, amelynek 4alentumos szereplői egytől-egyig dicséretreméltóan állották meg helyüket. A hivatásos művészekre is súlyos feladattal járó és igazi istenadta, kivételes tehetséget megkívánó dráma stílusos és hibátlan rendezése, a részletekben is kitűnő előadása a legnagyobb elismerést válr tóttá ki a közönségből, mely a darab megkapó romantikáját véj^es-végig elragadtatással élvezte. A pompás együttesben Gergelyí Alisz (Timea) ^Seltner Ilus '^Athália) drámai erőtől lüktető, teljes illúziót J£a|tő. művészi játéka, ifj. Nagy Jágosné (Tereza) rendkívül szimpatikus alakításé,-« JRihanyi Magda igen kedves Noémija és Riszaorfer Maca könnyekig kacagtató Zsófi maipája egyaránt értékessé tették az előadást. Pyber Kálmán dr. (Krisztyán Tódor) tökéletes alakítása, a címszerepben Bazilídesz Sándor férfias erővel megjátszott Tímárja, Wánkay László (Kadisa) átgondolt, megragadó és részletekig kidolgozott játéka, a nyílt színen is megtapsolt Széles László élethű Brazovitsa, Ruzícska József (Ali Csorbadzsi) és Kathona Kornél (Fabula) tőről metszett alakítása, valamint Lenhardt György (csempész) Farkas Endre (csempész) és ifj. Kollónyi Miklós (csajkás tiszt) játéka, mind-mind a legteljesebb elismeréssel találkozott ezúttal is. A közönség tüntetőén tapsolta meg a derék szereplőket és a felvonások végén ismételten lámpák elé hívták őket. Az arany embernek ezen utolsó előadása is a legkedvesebb emléke marad a közönségnek, amely dacára, a hosszú darabnak, mindvégig a legnagyobb élvezettel gyönyörködött az előadásban. A méltán megérdemelt, kivételes nagy sikereket elért díszelőadás egyik legszebb emléke a Jókai centennáriumi ünnepségeknek, de egyben a Jókai Egyesület kulturális tevékenységének is maradandó becsű művészi teljesítménye marad. — Vallásos estély a Kollégiumban. A Ref. Ifj. Egyesület március 15-i vallásos estélye mély nyomokat hagyott a hallgatóság lelkében. Galambos Zoltán vetitettképes előadásában Jézus passziója gyönyörű szép, felejthetetlen jeleneteit mutatta be s olvasta fel hozzá a Bibliából a megfelelő részleteket. Elvonult a hallgatóság szeme előtt Jézus életének utolsó részlete: az elitéltetés, a megfeszítés fájdalmasan szomorú jelenetei és a dicsőséges feltámadás. A hat’gatóság áhitatos Egyetemmel nézte Vé$g a gyönyörű szép képeket. Zsemlye Lajos a hiteti$6g és 4 ref. Egyház einten iadását s kiindult, á l^föuji^eíj közéleti irányító lefolyása leírásából s kozott egészen részletesen a világháború. qt _ közép Európa szellemi életének egyik tünetével: a történelmi egyházak közéleti súlyának csökkenésével. A leikivezetés s az erkölcsi ir kicsúszott a történelmi egyházak kezéből s velük szemben megjelent mint feltétlenül számításba veendő tényező: a hitetlenségnek szervesen kiépített fcon'ja. A ref. egyház társadalmi életre gyakorolt Jutása csökkenésének okát az előadó a egyházfegyelem hiányában, a passzív gyülekezetekben és a Kálvin által annyira hangsúlyozott egyetemes papság elvének háttérbe szorulásában látja, az Egyháztól való elidegenedés külső okait pedig a materialista világnézet terjedésében és a hitetlenség részéről jövő öntudatos, jól megszervezett Egyház ellenes agitációban. Részletesen foglalkozott az előadó a Marx féle »jövő állama“ val, mely a menyországot a földön fogja megvalósítani, így a hitetlenség nemcsak politikai és gazdasági program mot.ad a beszervezett tömegeinek, hanem a vallást is pótolni igyekszik. Szólott ezután a hitetlenség elleni front kiépítésének szükségességével, amelynek első feltétele az Egyház bélső lelki életének megújulása és felfrissülése. Ezen előadásokon kívül vál ozaios,. szép műsor is gyönyörködtette az egybegyűlteket. Nagy Mariska, Verdi Traviatáját adta elő zongorán 8 bizonyította be szép tehetségét s fokozatos zenei fejlődését. Jaksa Balázs kellemesen csengő hangon adott e ő egy vallásos éneket, Petróczy Ida ügyes és finom zongora kísérete mellett* Farkas Béla és Spacsek Imre hegedű duettje nagy hatást váltott ki a hallgatóság leikéből és preciz összhangzatos játékukat kénytelenek voltak épen olyan szépen sikerült ráadással is megtoldani. Bartal Gyula szavalata komoly belső átérzésről tett tanúbizonyságot, Csepy Károly szintén tehetséges és ügyes szavalónak bizonyult. — VII. Kath. est. A legnagyobb siker jegyében folyt le vasárnap a VII. Kath. est a Kath Legényegylet szinháztermében a helyiséget teljesen megtöltő szép és nemes után vágyakozó közönség előtt. Kedves és megkapó nyitánya volt az estnek a Mátyás anyja c. melodráma. Előadója Polák Imre növ. pap, ügyes munkát végzett. Mély átérzéssel, alapos előkészület által jó kidolgozással, kifogástalan hangsúllyal, arcjátékkal előadott szavalatát, valamint a szavalatot zongorán nagy precizitással kisérő Hajek János növ. papot a hallgatóság meleg tapssal üdvözölte. Utánna Király József s lelkész tartott előadást a nyilvános külső istentisztelet fontosságáról s szükségességéről, kifejtve theologiai alapon, majd az ember lelki világából s a társadalmi életből vett argumentumokkal, hogy a vallás, de semilyen más érzés is külső megnyilvánulás nélkül meg nem állhat s a mai vallásellenes irányzat azért tör a külső istentisztelet ellen, hogy ezáltal kitépje a szívből, a lélekből is a vallásos meggyőződést s lerontson minden szép ideált. Értekezése hozzájárult a meggyőződés megerősitéséhez & lelkesedést nyújtott ahoz, hogy a belső szent érzéseket ápoló s a mai nyomorúságos korban elgyötört sziveket annyira vigasztaló istentiszteleteket mindenkivel szemben megvédjék. Hosszantartó taps fejezte ki á hallgatóság- fel, kéből kiváltott együttérzést. Kálnöy Lory, és 1 Széles Döde kedves, szépen kidolgozott kőn-
