Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-17 / 33. szám

2. óldal. »Komáromi Lapok* 1925. március 17. JŐMltÓ ÍBllMÉl jutányosán szállít Hermann és Weisz 160 vaskereskedés Bratislava, Duna-u. 43, tétélekre igyekezzünk a németeket rávenni s , magunk közt beszéljük meg hogy mit kívánunk. Tisza békés hajlandósága rövidesen nyilvános­ságra került és abban a formában terjesztették szándékát, mintha Németország nélkül akarná a békét megkötni. Szeptember 2-ról keltezett levelében, melyet szintén Budán külügyminisz­ternek küldött, a legenergikusabban tiltakozik ez ellen a feltevés ellen. S eptemberß án figyel­mezteti a német kormányt, hogy az antant kor- ! Hiányai nagyon felfújják a lembergi visszavo­nulásunk jelentőségét s a Balkánon az oroszok teljes és gyors győzelmének a hírét terjesztik. Kéri a német kormányt, tegyen meggyugtató kijelentést és küljjön megfelelő súlyú haderőt Galíciába. Szeptember elsején Czernin gróf bukaresti i követtel közti, hogy a külügyminisztérium fel- j kérésére jivaslatot tett a magyar szabadkőmü vesség vezetőinek, igyekezzenek a román sza­badkőművesek u'ján legalább annyit elérni a romániai sajtóban, hogy a háború eseményeit tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően Írják ! steg Szeptember 29 én újabb lehelet küld Czer- j nin grófnak akivel közli, hosy a Romániával tervezett akci t előkészítette és bármikor meg- j valósiiható Célszerűnek tartja azonban, hogy í akkor kérje fel Romániát a kö'ponti hatalmak­hoz való csatlakozásra, amikor valamely nagyobb győzelem lélektanilag alkalmas időpontot teremt. Rendkívül érdekes az a telefonüzenet, amelyet október 14 én küldött Burjánnak. Az üzenet igy kezdődik: — Ebben őfelségének igaza van, hogy ha megverjük az oroszt, nem fognak a románok megámadni, akár két, akár negyven zászlóal junk van Erdélyben. Ha pedig teljesen meg­vernek az oroszok, akkor reánk vetik magukat, akármilyen Erdélyben a katonai sza uá:ió. Csak azt nem vesd őfelsége figyelembe, hogy van középút is. Változó szerencsével, végleges ered­mény nélkül folyhit a küzdelem az oroszokkal és ennek a fordulatai között ismétlődnek olyan momentumok, mikor ismét sikerű hét az orosz avitációnsk a romániai hangulatot felkelteni. Ilyen körülmények közöit döntő fontossággal bir az, vájjon te jesen védtelen e Erdély, vagy olyan számottevő hadsereg van e kéznél, amely első perctől kezdve harcra kényszeríti aromán hadsereget. A háború első szakaszában sokan elkö­vettek mindent, hogy a nemzetiségeket ellen­ségeivé tegyék Magyarországnak. Tisza ezeket az embereket lenézte s megvetette. Hunyadban feljelentettek egy különben derék embert azért, mert román lapot olvasott: a főszolgí biró az eljárást megszüntette, a királyi ügyész azonban a „terhe.tel“ csendőrökkel ki­sértette be Dévára. — Magyaré d meg az ügyésznek, — irta Tisza a hunyadi főispánnak, — hogy eljárása nem csak jogtalan, de ostoba is volt. Egy tanfelügyelő jelentést tett Jankovics miniszternek arról a beszélgetésről, melyet a nagyszebeni román érsekkel folytatott s közben kifejtette a maga politikai nézetét a románok ellen. — Ez a tanfelügyelő olcsó érdemekre vá­gyó, kellő judicium és tapintat nélküli ember, aki ilyen exponált helyen csakis kárt tehet, írja Tisza Jankodch miniszternek. A tanfelügyelői karban különben is általános divattá vált a bü­rokratikus sikaneria. Jellemző Tisza István gróf higgadtságára, hogy ezekben a sorsdöntő hónap >kban, amikor annyira elfoglalták a háború fordulataival és lehe őségéivel járó gondok, azokra a levelekre j is válaszolt, amelyeket gyakran jelentéktelen t magánügyekben írtak neki. Értesítés. V n szerencsém »né kftzöo ég sziyes tu­domására »dói hogy Megye-u 9. *z. al-.tti (* Kö p>»itj «»íd óv -* n b n) uri-fodrász termemben női fodrászat és manicür részére külön fülkéket reedeztembe. Kívánatra házhoz is küldök t ijes tiazteifctiei Marth György 154 úri- és női-fodrász Iz állam 637000 Koronát követői a városiál. az ailamrtniUg fenotamsahoz. Ez 700% újabb pótadót jelent — A tanács nem ■ hajlandó megfizetni, mert a rendőrséget nem vette át az állam. Komárom, — március 16, Mint a derült égből lecsapó villám, hatott a városi tanácsra a teljhatalmú miniszter leirata a rendőrség ügyében Annak idején itt, 1923 ban az államrendőrséget állították fel és a tör­vényre való hivatkozással ahhoz évi 637000 korona hozzájárulást kíván a kormány az várostól. A városi tanács szombaton délben tartott rendkívüli ülésében foglalkozott az üggyel és elkeseredéssel tárgyába azt, mert ebben is a kormánynak a várossal szemben mindenkor tanúsított megsemmisítő célú politikájának egy újabb megnyilatkozó mozzanatát látja. A kormány követelése semmiképpen sem j helytálló. A városi rendőrlegénységből csak 4 tagot vett ált állami szolgá­latba és legfeljebb ezek fizetése ere­jéig tarthatna igényt + Sérvben szenvedők ■> Euy »lien, biztos vadat met nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített ro góneikQu ser kö ónk mely éjjel is hordható. Mindnnf le bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsüiyedésnéi.Szabadalma­zott lúdtalpbetét. Flanel! has-, hát- és mell­­meUmelegitő. JYGIEJI“ Wmm BUMM. HiHtn üt Rendelő oivos: dr. noch K F. egy. m. tan. Á jegyzék ingyen. -i A vidéki fWk meg aznap »lintéztetnek A városi tanács ebben az értelemben ir fel a miniszterhez Mi ebben a kérdésben régen állást foglaltunk. Az állami rendőrség mai túl­zott létszámából folyó terheket más, mint az állam nem viselheti. Nekünk, akiket a kormány centralista politikája autonómiánktól megfosz­tott és községgé degradált, semmi érdekünk sincsen abból, hogy itt 20 rendőr helyett 170 lássa el a közbiztonsági szolgálatot. Erre még bíróság se kötelezhet minket, amely e vitás ügyben a döntő szót ki fogja mondani. Jövedelemadó tárgyalások. Aiabbianban közöljük az 1924. évi jöve­delemadó tárgyalások sorrendjét. Az adójavas­latok f hó 8 tói kezdődőleg a városházán köz­szemlére ki vannak függesztve. A felek által vallomásukban bejelentett s a törvény rendclkezé ei szerint megengedett levonható térnék már a javaslat készítésénél figyelembe lettek véve azonban az adó meg­állapításánál C'ákis azon esetben maradnak ténylegesen levonva, ha azok valódiságát a féf a tárgyaláson hiteles iratokkal igazolja A kér­déses terhek az 1916 évi 127 000 sz. végre­hajtási u'asitás 13 § ámk utoisó bekezdése szerint a felebbezés során már nem vonhatók le, épen azért a felek saját érdekükben legké­sőbb a tárgyalás során igazolják azokat. A tár­gyalások reggel 8 órakor kezdődnek s a lehe­tőséghez képest d. u 2 ig be lesznek fejezve. A tárgya ási terem a pénzügyigazgatósági épü­let, emelet 6 sz. szobája. Az 1925 március 19 ikén tárgyalandó adó­zók névsora: Franki Antal kereskedő, Frank! Béla füszerker. Fr.nkl Mórné szatócs, Freystadtl Oizkár magánzó, Freysiadtl Zsigmondné ház­­tulajdonos, Freund Lijos vendéglő, Fried Jó­zsef üvegker., Fried József fakereskedő, Fried enő fa kereskedő, Fried Miksa fakereskedő, ?>idrich Síndorné háztulajdonos, özv. Fritz 3ilné vend giős, Fröhlich Viktor kefekötő, 7rühzeifig Izidor ügynök, Funk Mór fakeres­­<edö, Furinda Ferenc hentes, dr. Gaál Gyula nyug. polgármester, dr. Gaál Zsigmond orvos, Gat Z-iigmond kovács, Galba Karoly nyug. árv. pipere- és borotvaszappan jóságáról Gyárija: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. 192 mindenféle villanyszerelési munkát a * legelőnyösebb fettételek mellett a leg­­. messzebbmenő garanciával a munkáért és anyagért. a legolcsóbb árban izzólámpákat, lus­­terokat, valamint az összes villanyszere­léshez szükséges anyagokat nagyban és kicsinyben. Szerelőknek külön engedmény.

Next

/
Thumbnails
Contents