Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-14 / 32. szám
6. oldal. »Komáromi Lapok« 1925. márcias 14. Elfeditek kezdrtt Mtktzeep ette Wö'lzSMir MODERN MOZI KOMÁROMI ve bár- it Btttpatp Lb. 2.4.I. És'|:9fe. TISZTI PAVILLON Szombat éa vasárnap, március 14 és 15-én Amerikai világslágerl A cenzúra nagysokára engedélyezte: JACIE GOOGAN ÉLJEN A KIRÁLY JACKIE GOOGAN a felnőttek és gyermekek világhírű kedvence parádés szerepében! A moziközőnség apraja nagyja tódul az Üdvözlésére! Hí arany win Élni Haiti». A Komáromi Jókai Közművelődési és Mizeum Egyesület 1925. évi március 15-én, vasát nap d. n. pont S érakor az Egyesüld fculturházának színháztermében díszelőadást rendez. Színre kerül: Az arany ember Dráma 5 feivonásban előjátékkal, irta Jókai Mór. BasiHd-sz Sándor Ruzicska József Gerg >lyi Alit* . Wánkay László ifj. Nagy Jánotné Tihanyi Magda Az 1925 tnárc us 18-án tárgyalandó adózók névsora: Dobos Ján bérkocsis, Dobrova András kőműves, Domány Ferenc kertész, Domby Márton hentes, Domnánovics János gyümölcskereskedő, Dósa József vendéglős, Dosztál Jakab lakatos, Dosztál József bádogos, Dosztál Gyula géplakatos, Dudós Sándor piprikaárus, Dux Róza csemegekereskedö, Delik Ján vrch. strázm p. f. stráze, ifj. Édes József csizmazia, Ehrenfeld Jakab korcsmáros és szatócs, özv. Ehrmann Jakabné kifőzde, Eigner Ferenc kőműves, Elbert Géza vaskereskedő, Elbert Ignác kereskedő, dr. Erdélyi Béla ügy véd, özv. Ernyey Jakabné nőikalap kereskedő, Enler Henrik korcsmáros, Elek Oszkár ügynök, özv. Fabriczky Palné vendéglős, Farkas András korcsmáros, Farkas Béla hentes, Farkas Jánosné szatócs, Fehér János vendéglős, Fehér József kőműves és ács, özv. Fehér Józsetné bérkocsis, Fehér Mária nőikalap kereskedő, Fehérváry László szűcs, Fehérváry Mihály cipész, Fekete Sándor pák: Fekete Sándor asztalos, Fekete Lajos szerelő, Fektor György eukrász, Ferhétz Józsefné vaskereskedő, Fiiipek Elek ügynök, Finta Ignácné szatócs, Finta László kertész, Fleischmann Béla szatócs, Fleischmann Herman tejkereskedő, Fleischmann Ignácné elárusító, Fleischmann Izráel bútorkereskedő, Fleischmann Jolán füszerkereskedő, Fieischmann Lajos füszerkereskedő, Fleischmann Miksa üvegkereskedő, Fieischmann Samu borkereskedő, Fleischer Salamon szatócs, Fornbauer Károly ács, Földes Samu papirktreskedő. (Folyt, köv.) Jókai és Komárom. irta: Dr. Alapy Gyula. A tengerszem« hölgy. (Folytatás.) Az erős hilü költőt, visszatérve az erdei találkozásról a falusi kis házban, hűséges lelkének gazdag ajándéka várja: hitvesének két ölelő karja, forró csókjai a rég várt viszontlátásnak és a komáromi menlevél, amely visszaadja őt az életnek, szabadságát az őserdőből, hol kénytelen száműzetését tölti. A tengerszemü hölggyel még többször összehozza végzete, de utaiból mindig kitér. A nyugtalan vérű, lobogó szenvedélyű nőt hányódó lelke űzi a lejtőn lefelé tovább és tovább, keresi a nyugalmat, kergeti a boldogság délibábját. A vér és a szenvedély azonban nem ismeri a fél megalkuvásokat. Az utolsó találkozás alkalmával már a regény csomója tovább bonyolódni nem képes, azt vagy meg kell oldani vagy kettévágni A hősnő lelki egyensúlya a harcokban és a reá mért megpróbáltatásokban lassan-lassan felbomlik, egzaltált rohamokat kap és vallási hisztériába esik és amikor durva férje vallási meggyőződésében sérti meg. s a közönséges lelkű ember sieg is alázza, mert kezet eme rá: a dráma sietve közeledik tragikus befejezése felé. A tengerszemü hölgy férjének gyilkosa lesz. A hires szép asszony szomorú és szótatan rabasszony lesz, akivel a költő Mária- Nosztrán találkozik. Életfogytiglan való fegyházra Ítélte a földi igazságszolgáltatás, mert embert ölt A mai esküdtek egész bizonyosan felmentették volna. Az utolsó találkozásén megőszült, megtört matróna, áll előtte, akiben nemismeri fel az egykori ideált, a csodás szemek fénye kialudt, ez csak a testnek roncsa lélek ■ nélkül, gép, amely varrni fog élete fogytáig a fegyház közös munkatermében. Az egykor ün- \ népéit és gazdag komáromi szépséget csakhamar felkeresi megváltója: a halál. Jókai minden komáromi tárgyú regénye közül talán mégis ezen regénye érdekel leginkább bennünket, mert ez a költőről magáról szól. Akkor irja, mikor már élete kezd bealko- * nyúlni, amikor a vágyak elü nek és megtisztul- ■ nak az emberi lélekben, a szívben leszürődnek az érzések és csak az emlékezések térnek vissza a kora hajnalok álomrabló csendjében nesztelenül, lopva, hogy meg ne zavarják a ' lélek egyensúlyát. A regényt a Magyar Tudó;; ányos Aka- \ démia annak idején a Peczely díjjal koszoruzta j meg. Bírálói a regény szerkezetet és alakjainak j jellemzését kifogásolták. Ma talán ezt is más- j képpen ítéljük meg. Ha mint regény az esztétika minden szabályának talán nem is felel meg, de szép költői almodás, melynél szebbet ; költő, magyar iró nem álmodott. E négy komáromi regénye közül Az el| átkozott család és a Politikai divatok a kritika j szemében a regényhősök jellemzésének szertelensége miatt súlyos kifogások tárgya volt. Hőseiről Péterfy Jenő megállapítja,1) hogy azok *) lókai Mór. Budapesti Szemle 1881. j nemcsak bámulatosan tökélttes kötésű emberek, ! akik az egészségtől duzzadnak és fizikumuk a * testi erő mellett a bátor szivet is magában hor- í j dozza, de ezek a hősök igazi mindentudók, j j akik előtt nincs semmi akadály, minden ajtót , t és zárat kinyitnak, ezermesterek és mindenkor j I talpukra esnek. De mindezen felül erkö esi világukban sincsen korlát és törvény és a hő- j sök elhatározó akarata és képessége szinte végtelen és igy a lelki dimenziókban is csodálatos lények. Így származik belőlük az eszmé- : nyitett hős, az Ubermentsch. Jókainál az em- ; bér, mint probléma, nem jelenik meg, mert nála az ember egyszerűen nem probléma. Ámde ezek az események hamisak, mert az életlel semmi kapcsolatuk nincsen. Ezt a megállapítást igazolja a költőnek a jóval ellen- j tétesen működő minden regényalakja, a jók ellenségei, a jó és rossz minden összeütközése. ; Jókai nem hatol be az általa gonosznak, vagy ördögnek rajzolt regényalakok leikébe, nem : keresi azok törvényeit és pszihológiája erős kihagyásokkal működik. Az összeütközések ko* . rántsem igazi harcok, csak műkonflagrációk és j festett háborúk és igy azokban fellelhetjük a valószerűtlenségnek minden alkotó elemét. A jellemzés nem jut erre a sorsra kisebb novelláiban és főleg rajzaiban, amelyekben oly plasztikus képet tud alkotni, hogy azokról el j kell ismernie mindenkinek az élet lüktetését, j létezésük igaz és emberi voltát. Különösen az ; élet humoros oldalát látja meg roppant ked- \ vező és előnyös világításban. Mikor komáromi vagy debreceni életképeket ir le és a népéletet egy egy adoma előadásán keresztül rajzolja, csodálatosan eleven és megrögzitő erővel dolgozik, ami éles megfigyeléseinek a kizárólagos eredménye. írói készsége, ereje is nagyobb, amikor a hazai földdel érintkezik és igy rajta is beteljesíti Anteusz meséje. (Folyt. Mt.) — „ Umlauf illatszert ár“, Pozstny L6rvnelapu-u. 15. Coty, Houbigant, Quer lein. ' Khasana speeiálitásek. ■ Személyek: Tímár Mihály (később Levetinczy) , Trikálisz Eutnim (Ali Csorbsdzsi) Tímea, a leánya Kadisa, mérnökkari tiszt Teréza ..................................... Noémi, a leánya ... BrazovicsAthanáz gazdag gabonaüzér Széles László Z-ófia, a neje...................................Riszdorfer Maca Atkába, a leánya . . . Kellner Hus Krisztyán Tódor . . . . dr. Pyber Kálmán Csajkás tiszt...................................ifj. Kollányi Miklós Fabula, hajókormányos . . . Kathona Kornél 1. csempész....................................Lenbardt György II. csempész...................................Farkas Endre Fabula hét fia, hajóslegények, csajkások. Színhely: Komárom városa, a Senki szigete a Duna ágai között és a B dalon melléke. Ideje a múlt század huszas évei, a 11-ik felvonás egy évvel később az előjátéknál, a III ik öt évvel később. Helyárak 8, 7, 6 és 4 K. Jegyek kaphatók a Spitzer-fele könyve bobban és vasárnap délután 2 órától a kuhmpalota színházi pénztáránál. RATOPAX A MÉREGMEE1ES PATKÁNY, A E IRTÓSZER Eredeti csomagolású 100 gr os üvegek, VETHUNAN Bratislava POSTAFIÓK 180. Vau-e Jókai: „t elátkozott csalód" c. regényének történeti magja” Irta: ßoross Kaiman. Rendkívül sokra értékelem dr. Alapi Gyula barátomnak irodalmi és irodalomtörténeti mu,ikásságát es ha nem ő, hanem nálánál jelentektelenebb tollforgató ismerteit Jókainak komaromi vonatkozású regényeit: bizony nem zavarom egyéni veiemenyeben. De dr. Alapi Gyulát sokkal jobban becsülöm, semhogy vele szemben ne nyilvánítsam ellentétes véleményemet Az elátkozott család cimü regény ismertetéséhez fűzött megjegyze seit illetőleg. A Komáromi Lapok Jókai jubileumi számában a regeny ismertetése közben idézi magának, Jókainak a regény végszavában vett kijelentését, hogy „az események, miket a regényben leirtam, alapvonásaiban mind igazak.“ Alapi Gyula, mivel a regényben szereplőket az ő komáromi történelmi kutatásaival nem tudja igazolni, kimondja ítéletét, hogy „A regény — bár írója töiténetinek nevezi, — még sem az, nem pedig azért, mert történeti magja nincsen.“ „Csak mese és sehogy sem tarthat szamot arra az állításra, hogy a regénynek meséje alapvonásaiban igaz és megtör Unt valosag." Jókai: Az elátkozott család című regényének bebizonyiihatólag is van annyi történelmi alapja, hogy méltán nevezhető történelmi regénynek. Jókai nem történelmet irt, nanem a történelmi alakú eseményeket meseszerűen dolgozta fel az ő csodálatos képzelőtehetségével. Úgy tudom, hogy a történelmi regényben nem keli a szereplő egyéneknek dáium szerint, anyakönyvi kivonatokkal igazolt személyeknek lenni. Hogy Malárdy alispán, Gutay Thadeus tisztelete«, Kadarkuthy báró, Bajcsy András csizmadia azon korban tényleg élő személyek völtak-e, vagy csak költött alakok, az szerintem nem változtat magának Jókainak azon ál-
