Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-14 / 32. szám

4. oldal. »Komáromi Lapok* i92ő múrciüá 14. MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, Píádor-ntca 2. Szóltak pedig a híveikhez és senki más­hoz. Ezek nyugodtak, a nép általában nyugodt, •két ezen műfetháborodás legtávolabbról sem érinti. Másokat pedig, akik az egyházhoz nem tartoznak, vagy abból kiléptek, a körlevél nem érint, azokkal egyáltalán nem foglalkozik. Ez tehát a kath. híveknek teljesen belügye Minden­kinek meglehet felőle a véleménye, akár egyes­nek, akár egyletnek, vagy pártnak, vagy kor­mánynak, de a parlament elé egyáltalán nem tartozik. Mi is okolja meg ezt a müfeiháborodást ? Talán valami közerkölcsbe ütközőt mondtak a püspökök? Nem! Bántják, vagy fenyegetik valakinek a becsületét, életét, vagyonát, társa dalmi állását, vallásos meggyőződését, vagy agyéb javait ? Valamely bűnös cselekedetre hívnak fel? Mindezekből egy szó sincs, poli­tika egy szóvai emlitve nincs, hanem ismétlem, intik híveiket, hogy istentelen, vallástalan, Istent, vaiiást, erkölcsöt gyalázó testületekbe, szerve zetekbe ne lépjenek, hangzatos szólamokkal, teljesíthetetlen ígéretekkel magukat megtévesz­teni ne engedjék. Ha ezt nem tennék, köteles­­ségöket mulasztanák. Időnkben oly szellemi áramlatok vannak, melyek magát Isten létét kétségbe vonják, a legszentebbet káromolják. Isten imádását babo­nának mondják, a tekintély elvét támadják és aláássák. Az emberélet olyan olcsó, hogy volt rá eset, hogy az apagyiíkost az esküdtszék, tehát a közfelfogás, felmentette, míg egy kis adóeltitkolásért súlyos büntetés jár Ha az élet ily kevésre becsültetik, csoda-e, ha a tiszta erkölcs gúnynak, a tulajdon támadásnak van kitéve. Nincs az isteni tízparancsolatnak egyetlen pontja, mely megtámadva nem volna. Utóvégre is ezen ősi tizparancs alapja az államoknak, az egész társadalomnak és minden erkölcsi testü­letnek. Minden eltérés ezektől megboszulja magát. Ily körülmények között kiket illet meg a szó, ha nem a püspököket ? Ha ők nem szól­nának, a kövek szólnának meg. Ha még most sem szólnának, nem jó pásztorok, de bérencek volnának. Nehézményezik, hogy a püspökök bünte­tést szabtak ki. Az engedetlent kizárják az egyházból. Hogy ha valaki egyháza törvényeivel tudatosan szembehelyezkedik, hogy az abból kizárandó, az egészen természetes dolog. Azzal egyszer tisztába kell jönni, hogy aki k»to!i­­kusnak vallja magát, az tartsa tiszteletben egyháza hitelveit; s ha ezt megtagadja, kizár­ható Ezt gyakorolja minden egyesület és szervezet, hogy aki szabályainak ellenszegül, azt tagjai közül kizárja Ezen álláspontot elfo­gadta a független bíróság is és hozott ily értelmű végzést. Másik panasz a körlevél ellen, hogy akadályozza a híveket, alkotmányos jogaik gyakorlatában; nem engedi, hogy szélsőséges, va'lásellenes pártokra szavazzanak. Nincs szán­dékomban kétségbe vonni, hogy a püspöki körlevél, sok jóhiszemű üres jelszavakkal meg­tévesztett katholikus szavazót, a túlzó, destruktív pártoktól elvon, de ez nem a szabadság aka­dályozása. Utóvégre is minden szó, minden beszéd, minden sajtótermék befolyással van az ember elhatározására, de nem hiúsíthatja meg az ember szabad elhatározását, azt csak a külső, legyőzhetetlen erőszak akadályozhatja meg. Ennek ellenkezője kizárna minden józan kapa­­citációt. Adjuk vissza a szavaknak valódi értelmét, melyet a liberalizmus elferdített Nem az a szó valódi értelmében vett szabadság, hogy az ember bármit tehessen, akár jó, akár rossz legyen az. Hanem az a szabadság, hogy az ember az igazat, jót és szépet minden külső kényszertől menten, önként saját elhatározásából cselekedje. Ez adja meg a .^cselekedeteknek morális értékét. Ez az a szabadság, melyre Krisztus szabadított fel minket, mikor az ószövetség törvényeit, mely minden cselekedetet törvényes büntetéssel kényszeriiett ki, eltörölte cs azt mondta: „Kezemben élet és halál, tűz és viz, válassz! De válaszd a jót, szabad aka­ratból, mert felelős vagy cselekedeteidért.“ Ez a kereszt szabadság, ellentétben a liberalizmus szabadságával, mert minden rosszat felszabadít, egyenlő jogot enged a rossznak, mint a jónak; holott az, hogy az ember rosszat is tehet, árnyoldala a szabadságnak, visszaélés a szabad­sággal. A kér. szabadság nem korlátlan és ebben tér el a liberalizmustól. De ezen korlátok nem akadályozzák az akaratot a jó végrehajtásában, hanem védik a tévedéstől, a ballépéstől. Úgy, mint az örvény szélén álló korlát, nem aka­dályozza az utast haladásában, de óvja a veszélytől Nem csak anyagi veszélyek vannak, de vannak erkölcsiek is Ezektől hiveit védeni, óva inteni, igazán püspöki kötelesség és nem akadálya a szabad elhatározásnak A rossztól védeni nem zsarnokság Külső kényszert alkal­mazni a szabad elhatározás elé: az a zsarnokság. A vallással szemben ellentétes elemek azt is mondják, hogy a körlevelet kiadó és azt kihirdető papok, ezzel felidézték a kul­túrharcot. A körlevelet kiadó püspökök és papság, nem kezdhet kultúrharcot, még akkor sem, ha legnagyobb harci kedve volna, ami éppen nincs. Miért nem? Mert mi a kultúrharc? Az a kultúrharc, mikor a papságot arra akarják külső erőszakkal kényszeríteni, emit tenni lelki­ismeretűk, hivatásuk és meggyőződésük tenni nem enged. Ilyen őrültséget feltételezni a papságról, hogy maga idézze fel maga ellen az üldözést, talán még sem logikus dolog Ilyet nem a papok szoktak felidézni. Rendelkezé­sünkre áll csaknem kétezer éves történelem. Minden időben voltak kultúrharcok. Krisztus itt is bevált: „Ha engem üldöztek, szava titeket is fognak üldözni.“ Ez egy örökös vari­ációja Esopus meséjének, a farkas- és a bárány-Láska T eof il fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező teltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javítások t teljes jótál lássál, amit 20 évi működé-e a fegyvergyártás terén isgarantál. Ké trjen árajánlatot! + Sérvben szenvedők Egyptian, biztos vadalmot nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnéi a mi tökéletesített ru QÓnelkü't »ér kö'őnk mely éjjel :s hordható. Mtndanf le bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsüiyedésnél.Szidalma­zott lúdtalpbetét. Flanell has „ hát- és mell­mell melegítő. „IWT kőtszerbáz BRATISLAVA, Bírta 51. Rendelő orvos: dr. *och K F. egy. m. tan. Á'jegyzék ingyen. t A vidéki főlek meg aznao fiintéztetnek. ról. Mindig a papokat támadják és mindig a papok okai a kultúrharcnak Legelső kultur­­harcos volt a jeruzsá emi zsinagóga. Akkor még nem úgy hívták, hogy kultúrharc, hanem azt mondták: ne merjétek a fölfeszitettet pré­dikálni. Az apostolok azt felelik: inkább kell engedelmeskedni Istennek mint embereknek. A válasz rá: börtönbe velők! Az apostolok felidézték a kultúrharcot. Nero azt mondja: áldozzatok az isteneknek. A keresztények azt vallják: Mi az élő Istent imádjuk, ki az eget és földel teremtette, aki majd eljön a világot itéini, nem a holt bálvá­nyokat. Christianen ad leones! — íme, a kulturharcos keresztények! IV. Henrik azt mondja: Országomban tőlem függnek a püspökök Én választom ki í jelöltet, én adom át neki a jogarral a hatalmat. VII. Gergely azt feleli: Nem neked adta Krisztus a hatalmat kötözni és oldani — A pápát ostrom alá fogják saját városában, a számkive­tésben hal meg. VII. Gergely a legnagyobb kulturharcos pápa. Napoleon, a legnagyobb forradalmár, kalandor, beiálja hogy vaiiásnélküli népet nem lehet kormányozni, visszaállítja a forradalom által eltöröitnek dekretált vallást. Hanem azt mondja: Egy isteo, egy űr a világon. Magam mellett én más urat nem tűrök. A püspököket felmenti a pápa iránti engedelmesség alól, a pápát lemondatja az egyházi államról. Kénysze­ríteni akarja, hogy közösítse ki a vele ellenséges fejedelmeket és nép=ke*; a papokat, kik nem! teszik le ezen felforgatott alkotmányra az esküt, üldözi. És hatalma tetőpontján panasz­kodik, hogy a papság nem marad békében, mig néhánynak le nem ütteti a fejét Itt is a papok a kuitut harcosok Nunc venio ad fortissimum virum. A vér és vas embere Bismarck, miután leverte Fran­ciaországot, dicsőségéből már csak az hiány­zik, amit Napoleon megtenni nem tudott, hogy beosztja az egyházat az államrendőrség egy osztályába, megbízván őt presentiv szolgála­tokkal, hogy tanítsa a népeket a hatalmasok parancsainak követésére. A püspököket el­tiltja a pápával való érintkezéstől, minden püspöki, piébánosi, kápláni kinevezéshez ma­gának követeli a megerősítés jogát. A papság megtagadja a hittagadó esküt; ezrek közül csak 24 teszi le Ezer számra mennek a bör­tönbe. A püspökökkel rabszolga n unkát vé­geztetnek a börtönökben. Az idősebbek kö­zülünk még emlékezhetnek a múlt század 70 es éveinek hírhedt májusi törvényeire. Ezek a kultúrharcok. Mindig a papság a bűnös A És az eredmény ? Weil Miklós de. a bácsi ortopédfchnika (Loranxtanár) volt ortopödopera őrje testegyenészeti intézete Bratislava. VédcölOp-ut 51. a. alatt. Rend-las : lábelgőrbSIé^ek, O- és X lábak, veleszületett csipöfica­­modás. beleié csavart u. n dongalábak, bénulások utáni elferd ülések, láb- és kéztájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtart su, valamint egész­séges gyermekek számára is, individualizálva (egyen­kénti és csoportkezelés). Ortopéd < pp «retusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezeles, villamos k-zWeg, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és arson val kezelés. 563 R ndalö óra»: d. e. 10—2-tg, d. u. 3—5-ig. Telefon • 25 -96

Next

/
Thumbnails
Contents