Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-12 / 31. szám

2. oiá&l „ Komáromi Lapos 1925. március 12. jutányosán szállít Hermann és Weisz 160 vaskereskedés Bratislava, Dima-u. 43, kisantant államai nem az igazságban, hanem a hatalomban bíznak és azért tartanak fenn két­szer akkora hadsereget, mint Franciaország és azért tartják fenn a vámsorompókat is, hogy hadseregeik költségeit fedezhessék. A kisantant országaiban a hadsereg nagy, a kisebbségek elégedetlenek és a gazdasági viszonyok igen rosszak. A szövetségesek helyesen tennék — ajánlja az angol lap — hogyha ezeket az alap­vető tüneteket megfontolnák, mert ennyire meg­rendült államok gazdasági viszonyainak stabi­lizálása és konszolidálása még a legnagyobb diplomáciai ügyességgel is lehetetlen lesz. = Népgyülós az Ipotymentón. Folyó hó 8 án Ipolyszakállason az Országos Magyar Kis­gazda, Földműves és Kisiparos Párt jól sikerült népgyülést tartott. A gyűlési Egegi Péter nyi­totta meg, majd dr. Salkovszky Jenő a párt honti osztályának ügyv. igazgatója ismertette a párt programmját s a magyarságot ért sérel­mekkel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy tör­vénybe biztosított jogainkat minden kormány­­tényezőnek respektálni kell. Beszédének további részében ismertette a párt megalakulását és mű­ködésének eddigi eredményét. Utána Hegedűs Balázs osztálytitkár beszélt a földreformról s annak a magyarságra nézve sérelmes keresztül­viteléről, a telepítésekről, mire pé dának hozza fel a Bozita pusztai telepítést. Ezen birtokot, melyen mintegy 160 vagon kenyérmagot tér- j meltek, felosztották. A telepeseknek első dolguk \ volt a takarmányt és szalmát eladni, állataik ■ nincsenek s ezenfelül még szükségük van vető- \ mag és kenyérmag címén mintegy 80 vagon i gabonára, úgy hogy csak ezen egy esetben 260 j vagonnal csökkent a gabona produkció. Majd rámutat a szervezkedés szükségszerűségére, to­vábbá a nyelvkérdéssel kapcsolatban az iskola ügyekről tesz emlitést. Ezután megválasztották a helyi szervezet tisztikarát. . Jövedelemadd tárgyalások.í Alábbiakban közöljük az 1924. évi jőve- j delemadó tárgyalások sorrendjét. Az adójavas- i latok f. hó 8-tól kezdődőleg a városházán köz­szemlére ki vannak függesztve. A felek által vallomásukban bejelentett s a törvény rendelkezései szerint megengedett levonható terhek már a javaslat készítésénél figyelembe lettek véve, azonban az adó meg­állapításánál csakis azon esetben maradnak ténylegesen levonva, ha azok valódiságát a fél a tárgyaláson hiteles iratokkal igazolja. A kér­déses terhek az 1916. évi 127.000 sz. végre­hajtási utasítás 13. §-ának utolsó bekezdése szerint a felebbezés során már nem vonhatók le. épen azért a felek saját érdekükben legké­sőbb a tárgyalás során igazolják azokat. A tár­gyalások reggel 8 órakor kezdődnek s a lehe­tőséghez képest d. u. 2 ig be lesznek fejezve. A tárgyalási terem a pénzügyigazgatósági épü­let, emelet 6 sz. szobája. Az 1925. március hó 16-ikán tárgyalandó adózók névsora: Ackermann Sebő mázoló, Ad- i ler Aladár bérkocsis, Adler Ignác kereskedő, ! Ádler Izidor kereskedő, Adler Lajos bérkocsis, j Adler Miksa kereskedő, Adler Nándor bérko- | csis, Dr. Aiapy Gyula nyug. főlevéitáros. özv. Alt Sándorné kávé kimerő, özv. Apagyi Ala- j dárné kistrafikos, Dr. Aranyossy László ügy- s véd, Arnstein Lajos kereskedő, Aneuer Károly j kereskedő, Bakos József bádogos, Bakos Ká- * roiy bádogos, Balogh Gergely szabó, Balogh { Gyula borbély, Balogh István csizmadia, Balogh j Mikiősné temetkezési vállalkozó, Bangha And- « rás korcsmáros, özv. Baranyay Istvánné szatócs, \ Dr. Baranyay József újságíró, Bárány Mihály \ csizmadia, Dr. Bardócz József orvos, Bárdos j Jenő gyógyszerész, Bartal Ferenc órás, Dr. : Barta Lajos ügyvéd, Dr. Bazilides Barna köz- - jegyző, Baumöhl Lipót ügynök, Beke Károly : szerelő, Bencsát Flórián cipész, Binkő Lajos cipész, Beer Aladár szerelő, Berger F. Vilmos kereskedő, özv. Berky Zsigmondné lisztkeres- j kedő, Berta József kádár, Berza István kertész, j Berza János kertész, Berza László kertész Bese Dániel hajóács, Bihary János ács, Bihary László 1 borbély, Bihel Ignác bérkocsis, Bindernits Sán- i dór asztalos Binderniis József asztalos, Bircsák Károly hentes, Dt. Biringer Mór orvos, Blau Lipót nagykereskedő. Blaskó Mihály szabó, j Jókai és Komárom. | Irta: Dr. Aiapy Gyula. (Folytatás.) A tengerszemü hölgy. Édesanyja megöleli-megcsókoija fiát, aki- | bői mar embernyi ember lett Qp meghatva adja ; át neki az elhalt édesapa nemesi kardját és * karneol pecsétnyomó gyűrűjét a vésett családi cimerrei. Nyitva az ut előtte a vicispánságig. í Ha édesanyjától függ, otthon is marad, viszi a kis pöröket a megyei törvényszéken, idővel ' szolgabíró válik belőle, megye ura és lehet, j hogy meg sem áll a vic!spánságig. Az ifjú \ fiskális találkozik az ideállal is, erre az aika- j lomra szépen kiöltözik most már csakugyan divatos pesti ruháiba, haját felsüiieti, kis ser­­kedő bajuszát, szakállát megfésüli, kipödri, hogy I férfiút mutasson. Kár azt a szép huszonkét ’ esztendőt elkendőzni. A kis szerelmi regény azonban a már meg- j szokott mindennapi fordulathoz ér. Az ideált I hímezve taiá ja, monogrammot hímezve. És az ; a monogramm nem az övé, hanem másé. j Ezeréves régi történet a gazdag vőlegényről, \ akinek birtoka van, hozzá már megyei aljegyző, í ami mind sokkal többet ér egy újdonsült ; diplománál, amelyen még a tinta is alig száradt ; meg. Hát még a pegazusnál, a szeszélyes j szárnyas ló bizonytalan szárnyalásánál, amit a kisváros elmaradottsága még akkor csak tinta­nyalásnak tartott'és egy percig se vett komo­lyan. Melankólia fogja el a költőt, akinek finom lelke ezt ösztönösen megérzi és lelkének mikrofonján keresztülzug a csalódás viharzó érzése. „Egy óra múlva — irja regényében — a gőzösön ültem ás néztem az elmaradó füstöt, mely szülővárosomat eltakarta. Úgy volt, mintha temetésről tárnék vissza.“ Óh, aki e hangulatokat egyszer átélte, az tudja és érzi csak, hogy mily igazak ezek a sorok. Mikor elmegyünk a szülőföldről egy tö­vissel szivünkben, mily sok időnek kell elmúl­nia, mig annak a szúrását nem érezzük már és annak a helye beheged. Költőnkre is elkövet­kezik a spleen, a világfájdalom korszaka, amely­nek évein minden ifjú Költő átesik. Petőfi há­zassága jön közbe, akikkel egy szálláson lakik. Itt Petőfi még egyszer felújítja benne a régi fájdalmat, a szív sebe még egyszer felszakad, mikor egy napon kezébe adja a Honderű szá­mát, melynek komáromi levelezője ieirja benne az ideál esküvőjét azzal a bizonyos megyei al­jegyzővel, az irigyelt vagy utált vetélytárssal. Idáig a regény teljesen födi a valóságot, ez mind megannyi élmeny, bohó szerelmi álom és diákszerelem, amelynek konvencionális vége a kiábrándulás. A regény további részei: a hősnő csodálatos kalandjai, elválása első férjétől, aki tiltott utakra tévedt, a szabadságharc fegyver­zaja, Komárom ostroma, az álruhában való ki­lopózás a körülzárt városból, a veszedelmes kémszolgálat, a szinészdirektorral kötött külö­nös házasság, az osztrák főhadnaggyal kötött még furcsább házasság s végül a brutális re­formátus iskolamesterrel kötött házasság, mely s sorrendben negyedik és utolsó nagy konvul­­ziója a regény hősnőjének, aki csak egyet sze­retett: a költőt; a költő küzd ez elten az ér­zés ellen, védekezik a felkínált szerelem ellen. Mindezen bonyodalma a regénynek csupa illú­zió és költészet, szóval a regény tartó szerke­zete már a képzelet alkotása, nem pedig az életé. A valószerüség ebben a regényben is csekély adagolásban jelenik meg. A regény örökre szép és igaz fejezete a nagy év március 15-ének íeirása és ennek ke­retében a költő házasságáé és igazi szerelméé, mely az idealizmus glóriolája fényével övezi a hitvest, a női önfeláldozás apoteózisát, melyet már egyszer megirt a Politikai divatok-ban is, de amelyhez ismét és újólag visszatér élete al­konyán, hogy annak hunyó napjának sugara­ival is bearanyozza azt. Hiszen ez érthető is: mert ez volt a magyar regényíró életének leg­nagyobb és legszebb, talán egyetlen eseménye, amely lelkében egész életén át rezonált és zen­gett. Mig a Politikai divatok-ban ez esemény előadása a képzelet ködös világában tévelyeg, ismeretlen, magas régiókban, melyben szemünk már alig képes követni Lávay Béla földöntúli lényét és cselekvéseit, ahol a költészet napja szappan mosópor a leg1 jobb mosószerek! Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. Jókai Mór utca 13-192 mindenféle villanyszerelési munkát a legelőnyösebb feltételek mellett a leg­messzebbmenő garanciával a munkáért és anyagért. legolcsóbb árban izzólámpákat, lus­­terokat, valamint az összes villanyszere­léshez szükséges anyagokat nagyban és kicsinyben. : Szerelőknek külön engedmény.

Next

/
Thumbnails
Contents