Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-12 / 31. szám
Negyvenhatodik évfolyam« 31. szám. Csütörtök, 1925. március 12. KOMAROMI p O L I T I IST A: * * X* .A X*. Siiyfeo« *t> vléikrt ja*?«! t*HkVllé«Ml: ■*«»* évre 80 X, félévre 40 S% *»ei?ye«lév)re 8® Kftlfftldffa 180 Xi. Egye* *»■*£■» éra» 30 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. TOssserkssatS; 8AÁL GYULA ás Szerkeszt« ÄARANYAY JÓZSEF ér. $ Í?*6ík6»slöiég &s kiadóhivatal: Hátíer-# 28 he uf. úgy a lap r/ze!letni résiét illető közlemények, arat a hirdetések, előttistéei és hirdetési dijak stb. küldeni**» Kéúr&toknt nem adónk »issza. jit tankini tórs'Aszot: Mím, csütörtökön h szteilit Komárom, — márc. 11. A város képviselőtestülete viharos tanácskozás után — talán egy szótöbbséggel — a mellett döntött, hogy a város gazdaságát házi kezelésben tartja meg és az azzal összefüggő munkákat sem adja bérbe. Ez az egy szótöbbség véletlenül arról az oldalról esett a mérlegbe, amely közvetlen semmivel sem járul a város közterheihez és igy az adózók akaratával szemben mindenesetre tisztázásra szorul a kérdés, amely most már a felettes hatóság feladata leend. A város képviselőtestületében tehát a takarékossági irányzat szenvedett hajótörést, mert a bérbeadások egyetlen és legfontosabb célja a takarékosság. Hiába jött a városi számvevőség és a gazdaság vezetője kedvezőnek látszó számítási eredményekkel. Ezek a látszat számok a kritika tüzpróbájában elolvadtak és a kendőzött eredményekről megállapították a közteherviselők képviselői, hogy túlságos sok a szépitőszer rajtuk Itt a takarékosság a jelszó, a túloldalon, mely osztály szempontból bírál el minden kérdést, ez nem fontos. A fontos az, hogy kollektívszerződések költessenek és azok mélyittessenek, a város adózó és közteherviselő lakosságának érdekei egészen közönbösek. A szocialista gazdálkodásra jellemző, hogy az drága, sokkal drágább, mint más bármilyen gazdálkodás, mert abban a takarékosság, a teherbírás csak másodrendű kérdéssé törpül maguknak a szociális elveknek megvalósítása mögött. A szocialista sohasem érdeklődik az iránt a kér dés iránt, hogy a munkaadója miből fizeti vagy hogyan megy a gazdája üzlete. Ez szerinte a tőke, vagy kapitalista műnyelven a munkáltató magánügye. A városnál azonban ez igen fontos. Itt a munkáltatónak igen rosszul megy és minden garast a fogához kellene vernie, mielőtt kiadja, hogy nyomasztó terheitől szabaduljon. A gazdálkodáshoz munkás, igás erő, gazdasági szerek és eszközök szükségesek, Mindez igen sokba kerül ma és főleg igen «okba kerül a köztisztasági munkálatok Mzikezelésben való elvégzése. Itt kellene takarékoskodni és lehetne is. Ám de a város vezetősége, amely elkövette a hibák egész sorozatát, hogy a mostani rendet védelmezte, kimutatta, hogy a gazdálkodás csak nyolcezer koronába kerül és ötvenkét holdat nyolcvankilenc munkanap alatt lehet megmivelni, learatni és a termését behordani, amire a szakértő gazdák azt mondják, hogy az lehetetlenség. Görcsös a ragaszkodás a múlt szokásaihoz akkor is, ha ezek a szokások rossznak bizonyultak, csak azért, mert érdekeiknek ez igy jobban felel meg. Nekünk nem fontos érdek az, hogy a városföldjein ki gazdálkodik. A fontos az, hngy az meghozza azt a hasznot, amelyre minden évben pontosan, akár esős az esztendő, akár száraz, számítani lehet. Az se fontos, hogy a város fuvarozza-e ki a szemetet a saját igás erejével, vagy vállalkozó, akit ezért a város megfizet s. akinek szintén munkásokkal kell dolgoznia. A fő dolog, hogy az "teák tiszták legyenek és a szemetet akkor is eltakarítsák a házakból, amikor a határban véletlenül szántás 4deje van vagy szénahordás. Az ilyen rendszer mellett lehetetlen az, hogy a város pénzügyei rendbe jöjjenek. A községgé átalakulás óta a városnak minden államsegélye megszűnt. Az alkalmazottak létszámcsökkentését kellett keresztülvinni, hogy azt a város kiegyensúlyozza. Az eredmény mégse látszik meg a város pénzügyi mérlegében, az éppen olyan rossz, mint azelőtt volt, törvényhatóság korában. 1....... ' -' ------:-= 1 ' , = A nagy ünnepek második napját szintén törölni kívánja a kormánynak az ünnepnapok rendezésére irányuló javaslata. A husvét, í a pünkösd és a karácsony második ünnepét , nem ismeri el a javaslat, ami ellen az egész cseh sajtó állást foglalt és hangosan követeli, hogy a javaslatnak ezt a részét meg kell vál toztatni. Még munkáskörökben is nagy az elé- j gületlenség a törvényjavaslattal szemben, mert antiszociálisnak tartják és ezért követelik a j kettős ünnepek elismerését. Szerintük az elmaradt ünnepnapokat még a fizetett szabadságidővel sem lehet pótolni, amelyről tudvalévőén a kormány szintéii egy törvényjavaslatot készített. = Biztonság- és határkérdés. Németország lefegyverzésének ügyével kapcsolatosan f fölmerült a megszállt német területek felszaba- 5 ditásánafc probléimája is, mely a tárgyalások egész sorozatát indította meg. Az úgynevezett kölni zóna kiürítése tárgyában a franciák és angolok között mér hosszasabban folytak tárgyalások, amelyek végeredményben oda kon- Jttadálnak, hogy a békeszerződések által megállapított halálok és ezzel együtt a biztonság kérdésében is a hatalmakra nézve kötelező «rejti döntés jöjjön létre. Eiső feladatnak te- i leintendő Németországnak a népszövetségbe leendő felvétele. Ezt azonban csak annak a fel: tételével hajlandók az antanthatalmak teljesi- S 4eni, hogyha a nópszövétség többi tagjának j azon joga, hogy Lengyelország megtámadtatásának esetére a hat álmák Németországon keresztül küldhetnek segitséget, továbbra is érintetlenül fönmarad. Herriot francia miniszterelnök hangsúlyozza, hogy Lengyelország déli és nyugati határait illetően ragaszkodik a szer; ződés szövegéhez és még akkor sem cselekedhetnék másképen, ha ezt akarná is, mert a; | Csehszlovákiával és Lengyelországgal kötött i szerződések kizárják a hasonló változtatásokat. I MiveS Franciaország teljesen garantálja Lengyel• ország mai területi integritását, Franciaország- i Rak is jogában van, hogy lehetően előzékeny magatartást kívánjon' Lengyelországtól és lár- I gyaljon olyan kompromisszumról, amelyadanzigi és keleti határkérdésekre vonatkozik. Angolország a belga - francia—német határok garantálására -szívesen venné az érdekelt öt hatalom által kötött szerződést, Franciaország azonban a szerződés kötését Lengyelországra és Csehszlovákiára is szeretné kiterjeszteni. Az angol közvélemény szerint a biztonság kérdése nem oldható meg a genfi egyezmény szerint, mivel ez nyíltan arra törekszik, hogy őrökre fetiítarísa a békeszerződések területi rendelkezéseit, ami egvértelmü volna az igazságtalanság fentaríásával. Feltétlenül szükség van a r,atárok igazságos és méltányos uj rendezésére, nemcsak a gazdaság és kereskedelem, hanem a béke érdekében is. A párisi szerződések nem valósították meg az igazi békét, sőt ellenkezően, az állandó izgatom és nyugtalanság magvát hintették el a legyőzött népek lelkében Ezért a biztonsági kérdést csakis a határkérdés igazságos elintézésével lehet megoldani. = Miben bízik a kisanfard. A kisantant e hóban Bukarestben újabb konferenciát tart és ebbő! az alkalomból a Manchester Guardian c. tekintélyes angol lap feltűnően tárgyilagos cikket közöl a kisantanlról. A cikk többek közöd a következőket mondja: A kisantant eredetileg Magyarország ellen irányuló biztonsági paktum volt. A népszövetségben többször elhangzott a kisantant feloszlatásának terve, mert hiszen az utódállamok tapintata sok sebet meggyógyított volna, ha a győzelmet nem a hatalom érzésére és tudatára alapították volna. Maga Scotus Viator is elismeri, hogy a csehek és a szerbek, a nemzeti kisebbségekkel szemben imperialista eszközökkel járnak el. A BECSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb sülben. Nagy választék konyha bútorban, ehaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni műn mi i ? ■ íniloraroiiBzalian, Koinsrno M3í-d. Ifi. — Református templomnak szemben. __ Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!!
