Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-10 / 30. szám
Negyvenhatodik évfolyam, 30. szám, Keddi 1925, március 10« I» O I ^ I T IK A. X L J%. P. Siiftntíat fe «eab-micrvik értékben t Sílyfew k viíiikrj pestéi szitkUidéMal: 'ipMi érre 89 K, félévre <0 S, ■egyeöéTre SB S, i laireids» iso Ke. Egy»« * simáin ára t #0 Ftiléhr. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Ftíssrcrkísstö; GAÁL GYULA d?. Szerkesztő' K/MMNYAy JÓZSEF ér. Sseifeeastfiség é* kiadóhivatal: Káder-e. 28, hová úgy a lep tiellemi réiíét illető közlemények, mia t a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. köldfiiaS* Kéziratokat nem adunk viasza. foptoitils Selfokint báremszsr; csiiiitikéi és uniMn Az Elnök ünneplése. Komárom, —márc. 9. A csehszlovák köztársaság szombaton nagy külső fénnyel ülte meg a köztársaság elnökének, Masaryk Tamásnak a hetvenötödik születése napját. A köztársaság elnökében a csi'b nemzet felszaba ditóját ünnepli az osztrák zsarnokság a!ól és neki köszöni, hogy a háromszáz év óta csak cimben élő, de egyébként eltörölt cseh állam uj életre kelt nem királyság, hanem önálló köztársaság formáj iban. A szerencse, mely sorsdöntő órákban a cseh nemzet mellé szegődött, megajáudékozta kivételes hivatása államférfiakkal és ezek közt tekintélyénél, tudásánál és munkájánál fogva az elsővel: Masarykkal. Mi nem vonhatunk le és nem is akarunk levonni Masaryknak nemzetével szemben szerzett érdemeiből semmit, hiszen ez érdemszámba megy azok előtt is, akik nem tartoznak a csehszlovák nemzethez. Annyival kevésbé tehetjük, mert ismerjük az ő állambölcseleti elveit, i mely az erőszakot elitéli és megbélyegzi. Három alkalommal hallatta ő meggyőződését ebben az irányban, különösen a nemzeti kisebbségek sűrűén felhangzó panaszaira. Talán nem is az államfőn j múlik az, hogy az erőszak, mint politikai tényező, nem került a demokratikus politika lomtárába. Az államfő uralkodik, de nem kormányoz ás a köztársaság elnöke ezt a szabályt szigorúan betartja. Sajnos, kor- ) mányai a demokratikus elvek tisztaságát súlyosan megsértették a nemzetiségekkel szemben és a panaszok állandóak úgy a német, mint a magyar, sőt a szlovák nemzetiségek részéről is. A demokrácia, mely szuronyokra támaszkodik, nem nevezhető annak; a sovinizmus, mely a többi nemzetiséget kultúrájától és nyelvétől fosztja meg, ez nem a demokrácia « hivatása Masaryk élesen elitéli tanításaiban az erőszakot és a békés munkát hangsúlyozza, ' a politikai erőszakot megbélyegzi, a nyelv elrablását barbárságnak minősiti. Mi is aláírjuk az ő felvilágosodott szellemű tanácsait, de vájjon aláirják e azok, akik ezeket megvalósítani volnának hivatottak?! A kormányterror a politikai téren, nemzetiségünk ellen indított hajsza az állampolgárság terén, elvont iskoláink és az elnemzetietlenitési törekvések nem erre vallanak. Kulturális szabadságunk, sőt lelkiismereti szabadságunk is szűk korlátok közé szorítva, nem élhetik ki életüket és nem fejlődhetnek. Az elnök jóindulatai igy meg nem valósulnak és tanításai nem hullottak termékeny talajra. Minden tiszteletünk mellett a kormányfő személye iránt, igy érezzük ezt mi az államnak a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó polgárai. = Újabb sürgő« interpelláció. Csak pár nappäl ezelőtt sikerült a korményna < a szocialisták egyik sürgős interpellációja következtében, keletkezett válságból kompromisszum segélyével kimenekülni a bukásból s íme már újabb válság réme fenyegeti a koalíciót. A német szociáldemokraták újabb sürgős interpellációkat jegyeztek be, amelyek közül az egyik a sajtószabadság védelmét követeli. Ez az interpelláció elsősorban Dolánszky igazságügyminiszter ellen irányul, de veszélyezteti a koalíciót is, mert a sürgősség mellett az ellenzék és a kormánytámogató cseh szocialisták is állást foglalnak, akkor pedig a kormány kisebbségben marad. A lapelkobzások mostani rendszere miatt jegyezték be Dolánszky ellen az interpellációt és igen könnyen megtörténhetik, hogy ez az akció megbuktatja az igazságügyminisztert. Pártja, a cseh néppárt az ismert politikai helyzeténél fogva nem elég erős ahhoz, hogy miniszterét megvédje, de azt sem lehet biztosítani, hogy a kormány huzamosabb ideig helyén maradjon. Minden kompromisszumos mesterkedés dacára rövidesen el fog következni a vég, amely csak az általános választások kiírását eredményezheti A Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közgyűlése. Komárom, — márc. 8. A Ház és Telektulajdonosok Egyesülete vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését a városházán, mely zsúfolásig megtelt az egyesület tagjaival. A közgyűlésen hangosan robbant ki a háztulajdonosok panasza a súlyos adók és közterhek miatt. Különösen a városi telekérték adó eilen hangzottak el jogosuk panaszok, a hol a város vezetősége nem tartotta be az előirt formákat annak kivetése körül. A gyűlés menetére zavarólag hatottak az oda nem tartozó és a közgyűlés méltóságához nem illő felszólalások, amelyek a tárgyalás komolyságát veszélyeztették és éles szócsatákká fajultak el. « s Az ilyenek az egyesület tekintélyét ássák alá i a közvéleményben és nem alkalmasak arra, • hogy a háztulajdonosok komoly elemeit oda ! vonzzák. Pedig a háztulajdonosok egyesületé\ ben teijes joggal hangzott el a megailapitás, hogyha az meg nem volna, ügy azt meg kelj lene csinálni. A közgyűlés lefolyása egyébként a követl kező volt: Nagy Mihály egyesületi elnök 11 órakor \ megnyitotta a közgyűlést és annak vezetésére < dr. Alapy Gyula aleinököt kérte fel, aki meg: nyitó beszédében élénk helyeslés mellett vázolta a háztulajdonosok nehéz helyzetét, a tulajdont j korlátozó törvények és a leheletlen magasságú állami és községi terhek mellett, ahol a háztu|. lajdon évek óta megszűnt jövedelmet hajtó j objektum lenni. De reámutatt azokra az ered! ményekre is, amelyeket az egyesület céltudatos munkásságával eddig elért s amelynek gyü: inölcsei most kezdenek érni. Ezek után a közgyűlés áttért a napirendre. ■ Az egyesület évi jelentését Rózsa István titkár : terjesztette elő, aki gondosan összegezte az év * eseményeit. Az égyesület fáradhatlan utánjárát sainak az eredménye az. hogy a vizdijak, a | csatornadíjak után nem róják ki igazságtalanul | 1924. év óta az állami és községi adókat, mert j azok nem a háztulajdonos jövedelmei, hanem a városéi A telekértékadó is 1925. évtől kezdve 50 százalékkal mérsékelteteti. Az egyesület ! csatlakozott az aussigi és kassai egyesületek j mozgalmához, a lakóvédelmi törvény hatályának ; megszüntetése iránt, Tagjainak segítségére volt a házbérvallomási ivek kitöltésében és adó ! ügyeiben. Az egyesület tagjainak a száma megí haladta a hatszázat, ami igen tekintélyes szá- I mot jelent. Az elnöki jelentéshez Török András, majd Lakatos Károly szólalt fel, aki az állami adók \ kivetésének, illetve a leírásoknak a módjára és a telekértékadó ügyének mibenállására nézve kért felvilágosításokat. Dr. Alapy Gyula elnök í ez utóbbira vonatkozólag a felvilágosításokat megadta. A felekértékadót Grósz Mihály, Marcsa j József és többen bírálat tárgyává tették és a gyűlés határozati javaslatot fegadott el annak megszüntetése iránt. A múlt évi zárószámadást, mely csekély | maradványt tüntet fel, a közgyűlés vita nélkül elfogadta, majd a költségvetést vette tárgyalás I alá és ehhez Grósz Mihály általános ellenmondás mellett egy teljesen értelmetlen javaslatot i teti, amelyre nagy vita keletkezett. Tóth Sán; dór, Marcsa József, Kincs Izidor alelnök egy; más után keltek fel és megérdemelt bírálatban t részesítették Grószt, aki az általános hangulat l ellenére is folytatni akarta fejtegetéseit, mire az í elnök tőle a szót megvonta. A közgyűlés a j vezetőségnek és különösen Rózsa István titkárs nak ügybuzgó munkájáért bizalmát és elisme) rését fejezte ki. A végén a tisztújitás került napirendre BÉCSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb síi ben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Keformátu* templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás^1
