Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-07 / 29. szám
29. szám. ■egyvenhatodik évfolya ^ariTüígír; iu' .........-tí--ss Szómba«, 1925. ................................ Mi ififc'iinfiB március 7. KOMAROMI LAM P O TU I TIKAI 1j a IP. £lítosí»*l ár «asfc-Nidevák értékűen? ÍHslyb» U vidékre psfói ííéífei/tíAtMl! *Sim évre SO K, félévre Mé f, »esryedévre SO KOifSidS. 160 Ke. Ejfy«* ssám árm» 80 fillér* ALAPÍTOTTA: TUBA lANOS. r%a«rk®ssttő; 0AÁL GYULA ár. Szerkesztő: 3ARANYAY JÓZSEF ár. Sz&?ke*it5*é( éf kiadóhivsUl: HíOtr-v SS , hová agy * lep »«ellemi rétiét illető közlemények, mit 1 » hirdetések, előfizetési és hirdetési dijsk stb. kOldeoétl Kéziratot»! nem sdnnk vissza. Ssplesik heleaiist iiáraauar: ki#"!, uütntikös ú szaifcttit Trianon súlyos terhet rótt a magyar| ságra és tekintélyes számmal apasztotta 1 le itt élő nemzetünk számát, akit élet- Komdrom, — mdre. 7. j sorsa és hivatása ide kötne ugyan, de itt Az állampolgársági kérdést a kor- j állampolgárul el nem ismerhető Öt évig mány tisztán és kizárólag a magyar nem- * hányódott vergődött közülünk ezer és ezer zeti kisebbség ellen élezi ki, amelyre neki ember az illetőség malmában, mely fel- Trianon adott felbátoritást. Hiszen tudjuk őrölte őket és sokau vándorbotot voltak azt, hogy a Saint-Germainben kötött béke- kénytelenek fogni a kezükbe, hogy sorszerződés szerint mindenki, akit a mai- sukat másutt boldogítsák, ahol nem teher köztársaság területén talált az uj állam- j az, ha valaki magyarnak született, alakulat, itt állampolgárságot nyert, tehát Azonban még Trianont is elhomáa németség meg van védve ezzel az ál- ; lyositotta a kormánynak, egy a legkiválampolgársági zaklatásoktól. Ámde a szó- több jogászok által tévesnek bebizonyitott moru trianoni szerződés úgy intézkedett döntése a legfelsőbb közigazgatási biróa magyarok állampolgárságáról, hogy csak , Ságnak, amely a magyar illetőségi törazokat ismerik el a csehszlovák köztár- ' vénynek olyan magyarázatot adott, hogy saság állampolgáraiul, akik itt 1910. ja- I az sem jogilag, sem logikusan meg nem nuár 1. előtt illetőséget szereztek. Akik állhat, de a tévedést világosan cáfolja később jöttek ide, 1910. után, azok kő- magának a magyarázott törvénynek intelesek voltak, 192Í. december 31-ig op- dokolása és törvényhozási tárgyalása is, tálni, vagyis állampolgárul jelentkezni. A ! amellyel tehát a törvényhozó akaratával békeszerződés tehát, mig egyrészt súlyos homlokegyenest ellenkezik a birói döntés, korlátozást léptetett életbe a magyarokkal j A döntés alapján bírálják el az lueszemben, egyúttal a csehszlovák kor- tőséget nemcsak 1923. év után, amikor mánynak a személyválogatás jogát is biz- : az keletkezett, hanem még a törvényt tositotta, mert az optálók közül a kor- megelőző időkből is, tehát az 1886. előtti mány annak teljesítette kérelmét, akinek időkre is vonatkoztatják ezt a birói haakarta. Mi úgy tudjuk, hogy hatvanezer tározatot, holott az első éves jogász is ilyen kérvényt utasítottak el. A kormány- tisztában van azzal a jogszabállyal, hogy nak nincsen szüksége a magyar nemzeti amint a törvénynek sincsen visszaható kisebbségre. ereje, annál kevésbbé lehet egy birói dön-Mi tehát erősen elmaradtunk állam- tésnek. Most a magyarok állampolgársápolgári jogok dolgában a Szudéta néme- | gát 1848-ig visszamenőleg kutatják, hogy tek mögött. A köztársaság párisi követe, hogyan is szerezhettek itt illetőséget hetaz ifjú Oszuszki István tartott most több ) ven évvel azelőtt, mint a csehszlovák városban előadást a trianoni békéről, köztársaság született ! Ha nem volna olyan amelyben többek közt azzal dicsekedett el, ; szomorú és annyi embernek húsába, hogy Apponyi hiába vette elő ékesen- \ vérébe vágó, csak nevetni lehetne rajta, szólását, a békén változtatni nem tudott. Most pedig ezren és ezren sírnak érte. A magyar nemzetnek és Apponyinak ez jj De hát nincsenek jogászok a cseha kigúnyolása, egy nemzeté, amely a j szlovák köztársaságban ? És a közigazgaháborúban hősiesen viselkedett, egy állam- i tási hatóságokból teljesen hiányzik a jogférfié, akit az egész világ tisztel, akit érzék ? Ne mondjuk ezt és ne általáno- Amerika örömmel várt és hallgatott és a > sitsunk. A jogot a kormány politikára világ első szónokának kijáró minden tisz- j használja fel ellenünk, hogy nemzeti telettel környezett, nem tudjuk, mennyire j kisebbségünk erejét gyöngítse. Summurn férfias dolog és dicsőség. Mi magyarok a \ jus, summa injuria.' A legfelsőbb jogi legyőzött ellenséggel soha kegyetlenek : döntés csakugyan a legnagyobb méltatlenni nem tudtunk, nekünk a nemzeti • lanságot jelenti ma nemzetünkre. A korjellemvonásunk lelkünk jósága, amit meg- j mány teljesen tisztában van ennek a kérdezhetnek minden nemzet hadifoglyai- döntésnek jogi tarthatatlanságával, hiszen tói, akit közénk vetett sorsa. * valakinek a jogi helyzetét, amelyben I Mil) ÍS H ilDMM. ezelőtt harminc esztendővel élt, nem lehet a mai jogszabályok szerint elbírálni. És mégis az történik, de csak velünk magyarokkal szemben. Mivel azonban mindennek van ha| tára és az abszurdumok sem növeked] hetnek egészen a magasságos égig, itt is kivirágzott a lehetetlenségeknek a csoda- i fája, amely Európában csak a demokj svfi.inuS csehszlovák köztársaságban nőtt ; meg : Európa tudja már azt, hogy a fából való vaskarika hol terem, ott,' ahol ) az állampolgárság nélküli állampolgárok I fajtája. Magyarország, az utódállamok, | Románia és Jugoszlávia egy cseppet sem í hajlandók respektálni a csehszlovák köz: társaságnak állampolgársági döntéseit és visszautasilják azoknak állampolgárságát, ; akiket itt magyar, román vagy jugoszláviai ) állampolgárnak nyilvánítanak, hiába hívják fel ezeket külföldi képviseletüknél való útlevelek szerzésére, nem kaphatnak. A kisebbségi ligák gyűlésén szóba | került ez a jogfosztás, amely annak tö■ meges előfordulása miatt joggal kelthetett kínos meglepetést a külföld nemzeteinél. Tehát felhívták a csehszlovák és a magyar í kormányokat állampolgári egyezmény kötésére. A magyar miniszterelnök nyugodtan jelenthette ki, hogy a csehszlovák kormány minden ezirányú kezdeményezését elutasította, a felelőség tehát Európa előtt Csehj Szlovákiát terheli ezekért, amelyek flagráns j sérelmei a békeszerződéseknek. Egy éve annak, hogy Dérer Iván volt ' miniszter, tehát a csehszlovák állam osz| lopos erőssége, kiváló jogász, e kérdésben nyilatkozott és reáállt a magyar jogi álláspontra. Mint jogász, máskép nem is \ cselekedhetett. Dérer törvényjavaslatot is ; dolgozott ki az állampolgárságról, ezzel azonban háromnegyed éve labdáznak a ; minisztériumok, ide-oda rúgják. Egyiknek ‘ sem kell, bár a tiszta jogi álláspont van : benne kodifikálva. De hát a magyar kisebbségnek biztosit előnyöket és itt az ; elv az, hogy a magyar kisebbségnek j előnyök lehetőleg ne jussanak. A legújabb hírek már arról szólnak, ■ hogy a lex Dérért a kormány elejtette. Nem akarásnak nyögés a vége. A kormány nem akar az állampolgárság ügyén i segíteni törvénnyel: rendeletet bocsát ki. BÉCSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb síi beu. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Keformátus templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! 64b
