Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-05 / 28. szám
If25. március 5. »Komáromi Lapok:« 5. oidii. Mennek, vonulnak, követik egymást, és tégre eltűnik minden: megint csak a nagy, nagy nyugodt kék ég tükröződik a szemében. Felébred. Mosolyog. Él. ó az megint, az én Pápim, a szelíd, jó ember, az árva kis leány oltalmazója, barátja. Sötétedni kezdett. még soká ott ültünk. Egyiküsk se szólt, ő észre se vette, mi megy végbe a lábánál ülő gyerek lelkében. Hossza utazást csinált, megjött. Ez az egész. A gyerek még nem mert magszólalni. Nem merte kérdezni: „Papa, hol voltunk mi az elébb?“ De attól ez estétől fogva PApi már nem csak a Pápi . . . Jókai volt számára. Akkor érezte meg először, hogy egy csodálatos, villámokból és napsugarakból szőtt virága óriásin tövébe sodorta a szél az apró kis magot, amiből az élete sovány fásskája ki fog nőni. Éi attól az estétói fogva hosszú éveken át sokszor, nagyon sokszor élvezhette ezt a különös színváltozást. Mert, aminthogy a positive íráshoz meg volt a szokott rendes ideje, az alkotás, az agymunka teljesen szabadon, időtö/, helytől függetlenül folyt le. A tul»jdo;iképeni Írás már csak gépies megrögzítése volt a lélekbe rég megszületett képeknek. Sétált, kocsizott, evett, gyűlésen, társaságban volt, egyszerre, (ki tudná, milyen hatás alatt?) a mosolygó, derűs kék szemek távolba révedeztek s annak, aki tudott belőlük olvasni, •lállt a szívverése, lázasan, meghatottan nézte, leste a két csodás, tiszta kis színpadot. Nézte, leste, szivdobogva leste az ott lezajló eseményeket, elálmodott meséket . . . Valami olyan megmagyarázhatatlan titok* teljesség sugárzott ilyenkor a szeméből, egész lényéből, hogy (ha példánl épp ebédnél voltunk,) még a szobaleány is megérezte és zajtalanabbal tette le & tálat. A naiv lelkeket különben mindig nagyon vonzotta. A legvásottabb gyerek, a legvadabb állat megszelídült, viszont a félénk bátorrá lett, ha ránézett. Talán még a virágai is szebben nyíltak a tekintetétől . . . Ha gyerekekkel, állatokkal, virágokkal beszélgetett, olyan naivak, kedvesek, közvetlenek lettek a szemei, mint szóké. Akkor nem titokteljes tengerszemek voltak, de kis nefelejtsek a tó partján. Ha nem is teljes, némi magyarázata mégis van mindennek. Talán onnan eredt szemének igéző bübája, hogy ó már mint gyerek játék, ngrálás helyett folyton álmodott, meséket szőtt. A szeme már 4—5 éves korában megszokta, hogy sorra nézze a közeli dolgokat, mindig a messzeségbe révedezzen. Ha, már mint írótól, azt kérdezték volna: — milyen színű a szobája fala? Azt hiszem, nem tndott volna felelni. De ha azt kérdezték volna: Ausztráliának ezen vagy azon a szigetén milyen szinüek a virágok, pontosan meg&llapitotta volna. Persze, nem volt mindig távol, hisz akkor nem csinálhatta volna pompás obszerváeióit. A debreceni kofajeleneteket nem lehetett a felhőkből kiolvasni. Ds az a képesség, hogy néha olyan intenziven lássa a láthatatlant, hogy olyan alig hihető megérzései voltak ez magyarázza talán szemének, tekintetének igéző bubáját. Amilyen nagy varázaa volt a szemének egyes emberekre, épp olyan nagy volt a tömegre is. Külöoöien két esetet nem tudok elfelejteni. Miért ? Miért nem ? Már nem emlékszem, gyerek voltam. Valami politikai beszéd miatt a fiatalság megharagudott Jókaira. És éppen, mert nagyon imádta rettenetesen elkeseredett, rettenetes bosznt akart állni. Körülvették a házat, kövekkel dobálták az ablakokat, másztak fel a tetőre, hogy széjjel-szidj ók. Da papa nem vesztette el szokott hidegvérét. Kiment a tömeg közé, egy szót se szólt, csak nézett. Nézett, és é jaDné változott az elkesendatt zuaáí, nézett, és a vállukon vitték vissza a házba, abba a házba, amelyiknek a tetejét öt perccel ezelőtt még le akarták szedni. A másik eset még fdlejhetetlenebb. Petőfi ünnepély volt az Akadémián. Jókai btszéit. Miért, ki tudná? Életében először nyilvánosan elmondta, hogy a Vörösmarty história csak köpönyeg, a házassága miatt vesztek ők össze Petőfivel. Kinos feszültség. Az emberek arcára kiült a kérdés: megőrült Jókai? Mire jó ez? Dj egyszerre, mikor már nagyon kellemetlen volt a helyzeti hirtelen kihúzta magát, felnézett az égre, szeme csodálatos kékes fényben lobogott, szinte lángolt! Felnyujtotta a kezét, megszorította a levegőt, (dehogy a levegőt! Az a mánk kéz is lenyúlt felülről, csak mi nem láttuk !) És mikor azt mondta: „Sándor, fogadd el, most, annyi esztendő után békejobbomat“, — akkor egy olyan hihetetlen, tiszta, átszellemült, fanatikus, örjöuső tombolás, lelkesedés tört ki, amit mi, mai fáradt emberek már se elhinni, se elképzelni nem tudunk. Olyan volt amint ott állt, felemelt karral, mint Tatranghy Dávid, szállt, repült felfelé. És még most is repül. Él most együtt repülnek! OZLETMEGNYiTÁS. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására adui, hogy Komáromban, Baross-u. 3. szám alatt, a Stark-féle uridivalüzl8t mellett műszerész és villanyszerelő üzletet és műhelyt nyitottam. § Elvállalok mindennemű javításokat (Írógép, varrógép, kerékpár, motor stb., valamint csengő, telephon és villanyszereléseket). Raktáron tartok minden e szakmába vágó alkatrészeket, valamint új és használt iró és varrógépeket és kerékpárokat. Fő törekvésem oda irányul, hogy jó áruval és pontos munkával a legjutányosabb áron szolgáljam ki a nagyérdemű közönséget. A n. é. közöoség szives fártíogását kéri MÓROCZ PÉTER műszerész és villanyszerelő KOMÁROM, BAROSS-UTCA 3. SZ. A Jókai kultusz külső megnyilatkozásának emelésére a komáromi Jókai Egyesület Ízléses Jókai jelvényeket hozott forgalomba [ abban a reményben, hogy Jókai esztendejében mindenki, aki szereti Jókai örökbecsű műveit, viselni fogja a Jókai jelvényeket, amelyek darabonként 6 K ért kaphatók a kul\ tnrpalotában és a Spitzer féle könyves boltbaD. A pénz előleges beküldése esetén vidékre is szívesen kiküldi a jelvényeket az egyesület, ha portóra még 3 K-t is beküldőnek. A Jókai ünnepségeket rendező egyletek, körök, kaszinók szives figyelmébe ajánljuk a Jókai jelvényeket, hiszen Jókai ünnepélyek Jókai jelvények nélkül el sem képzelhetők. Aki Jókai jelvényt hord, az külsőleg is kifejezi kegyeletét a nagy szellemóriás emléke iránt és a Jókai Egyesület ezen nemes akcióját is segíti ezáltal. Hordjunk Jókai jelvényeket! A tavasz köszöntése. Ismét köszöntelek bájos, leányzó S szemedbe nézek újra én, Oly szép e szem és areod oly sugárzó, Mint földöntúli tünemény. Tiéd vagyok oh szép tavasz, te drága, Egész valóm megbűvöléd, Nyíló rózsára s madarak dalára Sóvárgó lelkem vonz feléd. A tél bennünket elég régen őröl, Beh sokszor kértünk jobb napot! Kevés is sok annak a rossz időből, Kit a szerencse elhagyott. Oh tárd elénk hát szép tavasz csodáid: Daltelt mezőid illatát, A holdas est oly nyájasan világít S rózsás hajnal köszönt reánk. Arany napod a derűs tiszta égen Törjön ragyogva már elő S mosolygjon is, miként mosolyga régen Rózsát s kalászt megérlelőn! — Beh kelnék szárnyra, nyűgöm most ledobva S szálnak a nyiló táj felett S figyelnének tavaszi szent dalomra A földön járó emberek! Repülnék én mint egy griffmadár a légbe, Ki hamvaiból újra kéit, Mint tudnék most titáni harcban égve Elhamvadni egy szent ügyért. Beh tudnék most egy oltárra omolni S ráhintve rózsát meg babért, Áldozni tavasz istenasszonyának S meghalni édes csókokért. Komáromi Koboz, Előadások, mulatságok. Március 7. A Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye és bálja a kultúrpalotában. Az új földesúr előadása a főgimnázium színpadán. Március 8. Az új földesúr II. előadása a főgimnázium színpadán. Március 1-1. Gyurtsy Margit operaénekesnő hangversenye Papkovách Elvira közreműködésével a kultúrpalotában. Március 15. Az Aranyember déluláni előadása a kultúrpalotában. — A vizi társulatok ügyei. A földmi velésügyi miniszter rendeletére dr. Horák János osztályfőnök, a nyugatszloven zkói armentesitö társulatokat kedden délelőttre Komáromba értekezletre hívta össze, melyen azok Bartal • Ferenc, Ajtics Horváth Dezső és Jandy Döb• ; rentei Sándor elnökeik — valamint az igazí gató-fő mérnökökkel, továbbá Csernó Vilmos és Viest Dusán miniszteri megbízottakkal teljes számban megjelentek. Dr. Straküty Rudolf miniszteri tanácsos ismertette a társulatok ! zárószámadásai és költségvetéseire tett észre! vételeket a tudomásul vette a társulati képvíj salők felvilágosító jelentéseit. A tanácskozást í vezető osztályfőnök ezután részleteiben is j közölte a viaitáraulatoknak engedélyezendő ! államsegély feltételeit, letárgyalta az értekezlet az ármentesitő társulatok árvédelmi kéjt szültségét és tervbe vett munkálatait, tudomásni vavéu köztük Bálint István műszaki ? tanácsosnak, az alsó-csallóközi ármentesitó I társulat igazgatójának azon jelentését, hogy a Csilizközben, továbbá Csicsónál és Gutánál létesítendő szivattyútelepek tervei és költségvetései már legnagyobb részben elkészültek. Délután a miniszteri kiküldöttek az alsó-csallóközi ármentesiiő társulat komáromi és keszegfalusi vágdunai szivattyútelepeit vizsgálták meg a társulati igazgató és Gyalókay Miklós szakaszmércök kalauzolása mellett. Szerdán Reviczky István a vágbalparti ármentesitö társulat igazgatója a zsitvatöi szivattyútelepet mutatta be a bizottságuak, A következő napokon a miniszteri megbízottak az alsó-csallóközi ármeutesitő társalat védtöltéseinek tavaszi beutazását végzik az igazgató s a szakaszmérnökök kíséretében. — A főgimnázium Jókai ünnepélye, amint már jeleztük, szombaton ás vasárnap lesz a főgimnázium dísztermében. Az ünnepi beszédet a főgimnázium tudós tanára dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanár mondja. A tőgimnáziumi ifjúság műkedvelői gárdája Jókai Az uj földesur cimü színmüvét mutatja be. A zene, enek és vegyéskar is szerepelni fog. A múlt számunkban részletesen közölt műsor iránt igen nagy
