Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-05 / 28. szám
Megyvenhatodik évfolyam. 28. szám. Csütörtök, 1925. március 5 KOMAROMI LAPOK POLITIKAI 3L. A P. fciéízutést *r ««wh-asáw'vék értékbe* ) Mniybsa és vidékre sziikültléssel: \ M%3-m évre 89 &, félévre 40 í, negyedévre 29 i Kfilföldö» 160 KC. Kgyes nám árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Fősz«rk»sztő; GAÁL GYULA di. Szerkesztő: ÓARANYAT JÓZSEF ár. Szerkesztőié* és kiadóhivatal: Náder-o. 26,, hová úgy a lap szellemi részét illet® közlemények, asíi I a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő Kéziratokat nem adónk viasza. Regiilnik bateokint hársmszor: M p\ csM öii is szeskitet Hz állami ii és a mirni Komárom, —márc. 4. Ezelőtt három esztendővel történt, hogy a kormány helyi képviselői, a zsupán és társai utján hihetetlen terrort fejtett ki az állami kikötő telkének eladása érdekében és ütőkártyájául a munkásságot használta ki a város tanácsa és törvényhalósági bizottsága ellen. A munkásság elé Eldorádot festett, hogy itt olyan munka indul meg, amely kenyeret ád minden munkanélkülinek. Már pedig munkanélküli akkor is volt elég, talán több is, mint mostan. Március végén leküldte a szerződést egy kormányhivatalnokkal és annak utján kijelenttette, hogy ha március végéig a város eladja a kikötő telkét, becsértéke egy harmadáért, két és félmillióért, akkor lesz kikötő Komáromban és megszűnik a munkanélküliség, ha nem, a város vezetősége lesz az oka annak, hogy a munkásság nem jut kenyérhez és keresethez, mert a jó alkalmat elutasítja magától. A városi törvényhatósági bízoltság mit tehetett: engedelmeskedett az ultimátumnak és elfogadta az eléje tett szerződést, amelyen változtatni sem volt szabad, mert három napos határidőt szabott a kormány. Lent mozgó és elégedetlen tömegeket uszítottak a város vezetősége ellen, akik munkát követeltek. így a város meghozta az áldozatot a kikötő eladásával munkás lakosságáért. Ha akkor tudta volna, hogy mennyire becsapódik ezen az üzleten, dehogy kótyavetyélte volna el legértékesebb telkét értékének egyharmadán. Az első hideg zuhany a morva munkások ideözönlése volt; mintha a mi kőműveseink és ácsaink nem építettek volna sokkal különb épületeket ezeknél! A második az, hogy a vételár dehogy is érkezett meg a beígért egy hét alatt, lett abból jó félesztendő is és az itt járt miniszterek közül az előkelő és jó modorú Micsura ur, aki műveltségét a nagybicsei szalonokban szerezte, megsértette a város küldöttségét, mikor ez a pénzét sürgetni merészkedett. Azután jöttek-mentek, a Lana cég, a Szukup eég Prágából és építkeztek, a helyi ipart meg se kérdezték; az csak fizesse az adót. De se a Szukup, se a Lana egy fillér községi pótadót itt nem hagyott, a város közcéljaira, szegényeinek egy fillért nem áldozott, pedig innen milliókat vittek el. A komáromi munkások pedig nézték türelemmel és később türelmetlenül, mikor kerül rájuk a sor. Jött ide mindenféle munkás idegenből, még Ukrániából is. Tessék-Iássék felvettek komáromi munkásokat is, ha volt illetőségi bizonyítványuk. Szóval a kormány tűrte, hogy a szerződést a legrútabbul kijátszák. Azért adtuk el a kikötő telket, hogy az itteni munkásság jusson keresethez építő iparosainkkal: azután keresnek a Lanák és Szukupok az ő munkásaikkalholott a szerződésben felvettek egy pontot, hogy mindaddig, mig helybeli munkanélküli lesz — és itt az nincsen ki, mondva, hogy azoknak illetőséget és állampolgárságot kellene igazolniok — s ha dolgozni hajlandók, idegen munkást felvenni nem szabad. Ha ez nem szerződésszegés, akkor nem ludjuk mi az. A képviselőtestület munkáspártjai most fel vannak háborodva ezért. Sőt nem csak a munkáspártok, hanem a cseh pártokon kívül minden párt érvényt akar szerezni a szerződésnek. Hát majd küldenek is ide jó svádáju műszaki embereket bennünket kibékíteni újabb ígéretekkel, ez egész bizonyos. Szocialistáink valószínűleg meg is békülnek majd, de a félrelökött iparosság és a kijátszott munkásság bedől-e az uj ígéreteknek, vagy kormánypressziónak ? azt nem tudjuk. Mi, úgy látszik, mindenünnen lekésünk. A jogokról első sorban = A kormány és a püspöki pásztorlevél. Ma csütörtökön újra összeül a nemzetgyűlés, amely elé érdeklődéssel tekintenek a politikai körökben. A kormány ugyanis ezen a gyűlésen fog nyilatkozni a szlovenszkói katholikus püspökök pásztorlevele ügyében, amely a különböző lapok szerint bizonyítékokat fog felhozni arra, hogy a pásztorlevél a rendtörvényt sérti. A kormány a nyilatkozatot nem fogja szóban megtenni, hanem a megszövegezett nyilatkozatot kinyomatja , és a nemzetgyűlés tagjai között szétosztatja. Ezzel elakarja kerülni a vitát és az esetleges vihart is, amely különösen a cseh néppárt ré j széről várható. A miniszterek és a politikai ■ pártok vezetői állandó tárgyalásokat folytatnak, I a helyettes miniszterelnök Masaryk köztársasági elnöknek is jelentést tett a helyzetről. A cseh néppárt, hírek szerint, ultimátumot intézett & kormányhoz, a szokolok is gyűlést tartottak, amelyen élesen elítélték a szlovenszkói püspököket és katholikus papságot. Ilyen hangulat előzi meg a csütörtöki nemzetgyűlést, amelyen agylehet, a koalíció szétbomlása teljes mértékben bekövetkezhetik. í— Az állampolgársági probióma meddő és ködbe vesző utján ojból föicsiliant egy halvány reménysugár: a Népszövetségi Ligák uniójának brüsszeli konferenciája fölkérte a magyar és a esensilovák kormányt, hogy tárgyalja meg egymás között a kérdést és igyekezzék méltányos megállapodásra jutni. A gyakorlati megegyezés természetesen a csehszlovák-magyar tárgyalások keretében történnék meg. Di csakhamar elalszik ez a halvány reménysugár is, ha figyelembe vesszük, hogy a két kormány tárgyalásai már évek óta tartanak, anélkül, hogy kevésbbé lényeges kérdésekben is eredményt tudnának felmutatni. A tárgyalások idejét a hivatalos kontempláció is hat hónapban szabja meg, viszont a folytonosan felbukkanó nagy differenciák és bonyodalmak erősen kétségessé teszik a megegyezés sikerét s mindenekfölött ezt, hogy a csehszlovák kormány az állampolgárság kérdésének radikális és teljes megoldására hajlandó legyen. A koalíciós kormányzás számára, úgy látszik, egyenesen kedves és kellemes, hogy több százezer magyar politikai passzivitásba szorításával tegye kényelmesebbé helyzetét s az állam háztartásában megszolgált nyugdijak megvonásával eszközöljön megtakarításokat. A koalíció szándékait nspnál jobban megvilágítja a lex Dórer sorsa, amely a jHek szerint aligha válik törvénnyé. Dérer jó szándéka, mely nagyjából a magyar joggyakorlatot akarta biztosítani az állampolgársági s illetőségi kérdések elbírálásánál, nem találkozott „államalkotó“ társai intencióival. A koalíció fázik tőle, hogy a kérdést kielégítő módon, törvényileg rendezze. A jogbizonytalanságot — a demokratikus egyenlőség nagyobb dicsőségére, — politika i okokból nem akarják megszüntetni s mint beavatott helyről értesülünk, legföljebb odáig mennek el, hogy belügyminiszteri rendelettel, vagy ntasitással iniciálják a hatóságokat a régi magyar joggyakorlat érvényesítésére. £z hozhat ngyan enyhülést az állampolgársági kérdések eddigi rideg kezelésében, de semmiesefre sem jelent intézményes biztosítékot, mert hiszen a politikai szükségszerűség szerint a rendeletet bármikor megváltoztathatják, vagy akár vissza is vonhatják. A magyarság tehát helyzete javulását a koalíciótól e ponton sem remélheti. Egyedül a pártatlan, nemzetközi közvélemény nyomása lehet &g, amely az állampolgársági Kálvárián eljuttathat bennünket az igazsághoz és jogegyenlőséghez. == Klofác szenátor a Duna-konföderáció-BECSI BÚTOR most érkezett egy szállítmány: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb sti ben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gjermekágyakbau a legolcsóbb árakban. — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! báb
