Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-03 / 27. szám

*. oldal. »Komáromi Lapok« “*r I modern mozi komáromI "-TM, M ÉS M ttot I TISZTI PAVILLON |<ll 2,4, fi, Éi'líS í. FOXFILM I Kedden, mápoius 3-án FOXFILM I Mä KATONAZENE! Vörös éjszakák KATONAZENE! Picken«: Két sáros g. rpgényénnk filmváltozata. Főszerepben: William Farmira». Szerdán és csütörtökön, március 4. és S’én Csak felnőtteknek! Világhirü slágerfilm I Csak felnőtteknek! A művészi Szép kútfeje. A természet törvénye c. ismert regény nyomán. Főszerepben : CORINNE GRIFFITH Jön! NIEB ELUN GS-EIV! Jön! kedves Teréz» mama volt. Tihanyi Magda na­gyon bájos, szeretetreméltó volt N»émi szere­pében. K diner I!ns újból csillogtatta drámai erejét Athalia nehéz szerepében. Dinét köny­vekig megkacagtatta a közönséget Biszdorfer Maca (Zaófi néni) N»m dicsérhetjük eléggé Baailides Sándor (Timár Mihály) játékát. Nehéz szerepének minden, legfinomabb árnyalatát ki­dolgozta Dr. Pyber Kálmán (Krisztyán) igazi művészi játékot produkált. Széles László Bra­­zovics aram szerepében matatta meg nagy ko mikns tehetségét. Megható volt a haldoklási ielenttben Razic*ka József (Ali Csorbadzsi). Wánkay László pedig Kadisa kapitány szere­pében tűnt ki. Ktüön kell megemlítenünk Ka­tona Kornélt (Kabala János), Kollányi Miklóst (Csajkástiszt), Lmhardt Györgyöt és Farkas lndrét (csempészek) és a kis Fabnla gyere­keket . Komárom város művészet és irodalom pártoló közönsége igazán hálás lehet a darab fáradhatatlan kiváló rendezőjének Fölöp ZJg­­mondnak valamint dr. Zsindely Lászlónak, azért a nagy művészi élményért, melyet az Arany­ember meghallgatása nyújtott. Minden komá­romi embernek magyar kötelessége, hogy meg­nézze ezt a szép darabot. X. Nótás kapitány. Tekintetes Szerkesztőség! Szivesengedel­­natikkel az alábbiakban számolok be a Nótás­­kapitányról, amelytől egészen el vagyok ragad­tatva. Lázban az egész város. Nem kittük volna, de láttuk s így hinnünk kell, hogy tényleg meg­érdemelt siker az, amit a Legényegylet műked­velő gárdája aratott a mind nagyobb hírű elő­adásával. A harmadik előadásról anyagtorlódás miatt a K. L. szombati számában nem számolhat­tam be s igy most már alkalmam van a beszámo­lóhoz a szombati és vasárnapi nagy sikert is csatolni. A darab hire terjed, a hangulat mind kedvezőbb s ennek az eredménye volt, hogy vasárnap egész küzdelem folyt a jegyekért s sokan még ha időben is jöttek, nem fcapsattak jegyet s csoportosan voltak kénytelenek csaló­dottan távozni. Sajnálhatják is, mert aagy mű­élvezettől estek el. De majd lesz még alka­lom reá. Vasárnap ötödször játszották Farkas J.r Nótás kapitány c. 3 felv. örökszép operettjét a Kath. Legényegylet szereplői R. Moly Margit művésznő felléptével zsúfolt ház előtt. Ötödször játszották, ötödször néztük végig. Mit mondjunk az előadásról, mit a darabról, a díszletekről? Oly nehéz szólni! Mit szólnak azok, kik már ötöd­ször nézték végig ? Dicsérik, dicsérik s újra meg újra megnézik. A jókedélyü, elejétől végéig szolid, kedves, magyaros darab, bájos kiszólá­saival, kacagtató tréfáival, fülbemászó dalaival, zenéjével' kerek kis meséjévé, annak édes meg­írásával teljes mértékben megnyerte a bemuta­tón a közönség tetszését. Ilyen szépet vár a modern kor modernül Ízléstelen dolgaiba bele­­vásott, kedves s szép után vágyó ízlésünk! Megjött! A darab meg volt, elő kellett adni! Megtörtént. Kritikát már hallottunk, megjegyzés már sok előadást kisért. De annyi kedvező, elismerő nyilatkozatot, annyi dicséretet hama­rosan még egy lezajlott előadás javára sem tudunk elkönyvelni, mint amennyit kivívtak a Legényegylet számára a derék műkedvelők. Az ötödik előadáson is szinte kábultan él­veztük Grete gyöngyvirágos játékát, hallgattuk álmodozva tündén énekét, éreztük vele szive min­den örömét. Egyes jelenéseit, különösen a ka­szárnya szobában, majd a trónon úgy szerettük volna egy-egy gyöngyvirágszálla! szinte ki­tépni a darabból s kedves emlékeink közé so­rozva illatozóan megőrizni. Tehetsége szine-ja­­vával ő vitte a darabot, ő adta a lelket, hogy „az Isten aranyozza meg a nyelve hegyit “ — A kis Boris, Boriskához sietünk, felrepülünk a színpadra, édesen pajzán, szolidan kacér hívá­sát : .simulj hozzám egy picikét“ követjük szive választottjával a cukros szájú Pacal Miskdval. Hej de „töri a nyavalya“ a nézőközönséget is, mikor e két önmagát felülmúló cukorbabát falja a szemével. „Pá-pá, nincs tovább“ jaj de kár! Pedig be szívesen néztük, hallgattuk s mily fáradtra tapsoltuk tenyerünket Bébi bájos, Bódi ügyes játékára. „Nem vagyok pojáca“ zeng a Nótdskapitány zengő szava. Ez volt szép. Érez­tük vele a tiszta magyar szív tisztán megjátszott tiszta érzelmét. „Hát, hát csókoljon meg“, ahogy az mondva volt. ahogy azt Grete oly bájosan elcsacsogta ... De nini már megint Grétére feledkezünk. „Nem, neki a kapitánynak még más mondani valója is van. Átok van a csalfa csókon.“ Szép volt . . . Van még súlyos mon­dani valója — „Még van neki.“ Hallatlan, hi­hetetlen, ezt nem lehet kibirni. Itt meg kell szakadni a nevetéstől. Igen mert az Öreg her­cegnéd jobbat, ügyesebbet még színtársulat színpadán sem találhatnánk. Az ezredes ? Ön­magát szárnyalta túl! Ordít, de hogy!! Szelíd, de milyen II Átértette s szive melegét játszotta bele szerepébe. „Fene, „aki megeszi“ az őrmes­ter ur harcsa bajszát. Őt nem lehet dicsérni, őt látni kell, amint iszik, amint mulat, amint dik­tál (hogy ö. m. a. f.) Sikerült, mesésen sikerült ügyes szereplő. A kis Ámor huszár, a kószakür­tös. a csodásán fess huszárok, lakájok, apródok, cigányok a legteljesebb mértékben megfeleltek az igényeknek. A díszítés, a díszletek, a kulisszák olyanok, hogy hasonló szépeket nem igen láttunk. A mesébe illő ruhák, a darab előállítása sok sok áldozatot kívánt, sok sok névtelen hősre, megnem nevezett szereplőre hoz dicséretet. Sok sok áldozatkész szív s lélek napokhosszat tartó fáradozása hozta meg városunk közönsé­gének e ritka kedves műélvezetet. De amint látszik méltányolja is közönségünk a szépet. Szereti, pártolja. Sokan látták máshol is e kedves darabot s igazi pártatlan kritikával hivatásos szinészek-1925. március 3. + Sérvben szenvedők 4* Egyptian, biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rn­­gónélküii sérv kötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsfllyedésnél.Szabadalma­zott lúdtalpbetét. Flanell has-, hát- és mell­­mell melegítő. „TOKI“ kötszert niIIUIN. Dana-utca 51. Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen. i A vidéki felek még aznap elintéztetnok. kel szemben a komáromi „Nótás kapitány“- nak ítélik oda a babérkoszorút. Meg is érdemlik a lelkes gárda élükön R Moly Margit művésznő­vel. A kitűnő előadás volt a legjobb reklám, a jó kedve, megelégedése a közönségnek volt a legjobb kritika s a legnagyobb öröme a gárda biztatójának, az eladőás rendezőjének. v>t telt ház után, amint értesülünk, a jegy­előjegyzés s jegykereslet oly nagy, hogy a Le­gényegylet vezetősége elhatározta, hogy terve ellenére még e hét csütörtökén, március 5 én este 8 órakor újra szinre hozzák a „Nótás ka- 1 pitányt. — Sokan készülnek, nem akarják meg várni a husvét hétfőjét, amikor is a Legényegy­let húsvéti ajándékul díszelőadásban a „Nótás kapitányt“ nyújtja városunk hálás és kedves közönségének. — A csütörtöki előadásra már kaphatók özv. Apagyi Aladárné dohánytőzsdé­­jíben, Jókai-u. 3. Egy legényegyleti tag. Előadások, mulatságok. Március 7. A Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye ás bálja a kultúrpalotában. Az új földesúr előadása a főgimnázium színpadán. Március 8. VII. Kath. Est a Legényegyletben. Az új földesúr II. előadása a főgimnázium színpadán. Március 14. Gyurtsy Margit operaénekesnő hangversenye Papkovách Elvira közreműködésével a kul­túrpalotában. Március 16. Az Aranyember előadása a kultúrpalotában. — Jókai drámái és költeményei. A Jókai Egyesület vasárnap megtartott szabadoktatási előadását nagyszámú közönség hallgatta végig és zajos tapsokkal viszonozta azt az élvezetet, amelyet a kiváló előadás és a szavalatok nyújtottak. Biró Lucián, a komáiomi bencés főgimnázium népszerű és tudós tanára Jókai drámái és költeményei cimeu tartott mindvégig lebilincselő előadást. Végigvezetett Jókai ne­vesebb drámáin, ismertette azok tartalmát, ér­téküket és hatásukat a közönségre. Úgy az eredeti, mint a regényekből átirt színmüveit olyan megkapó vonásokkal ecsetelte, hogy a hallgatóság hű és tiszta képet alkotott azok­ról. Foglalkozott Jókai hatásával a mozira, a filmre és felsorolta azt a sok Jókai drámát, amelyeket már átdolgoztak a mozik számára és nagyon helyesen fejezte ki afeletti csodál­kozását, hogy egyik komáromi mozinak se ju­tott eszébe, hogy a centennárium kapcsán Jókai filmet mutasson be. (Ee a mulasztás f Hétien pótlandó. Sterk.) Az előadás a Jókai műveinek filmre való átdolgozását alkalmasnak tartja. Az eddigi átdolgozások is ezt bizonyítják, bár a mozi-vásznon Jókai zengzetes nyelve néma-Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javitások it teljes jótállással, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot! 146

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents