Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-26 / 25. szám

2. oldal. »Komáromi Lapok« 1925. február 26. POLIO szappan mosópor a legjobb mosószerek! Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. o = A nemzetgyűlés összehívása. Az ötös tanács (petka) foglalkozott a képviselőház össze­hívásának idejével és abban állapodott meg, hogy a nemzetgyűlés március első napjaiban tlést tart. A Právo Lidu értesülése szerint már­cius 5-re hívják egybe a nemzetgyá ést. = Az egyházpolitikai kérd is megoldása. A beteg Svehla miniszterelnök helyettese, Stribrny, midőn átvette a miniszterelnöktől a kormány vezetését, vállalkozott arra is, hogy az egyházpolitikai kérdéseket rendezni fogja. £ kérdések rendezésénél prágai hírek szerint, többségre számit és pádig azt reméli, hogy ja­vaslatainak 228 szavazata lesz. £zt a többséget a cseh szociáldemokraták, a cseh nemzeti szo­ciáldemokraták, a cseh iparospárt, a német és magyar szociáldemokraták, a német nemzetiek, a német nemzeti szocialisták, a német szabad­­gondoikodók és a kommunisták alkotnák, ezzel szemben az ellenzék 66 szavazata áll, persze Stribrny számítása szerint. Hogy mint fog be­ütni ez a számítás, azt majd a kérdés megol­dásánál fogjak látni, ha agyán a döntés be­következik. Mert a cseh klerikálisok lapja sze­rint az egyházpolitikai kérdéseket esakis akkor lehet a kormánynak megoldani, ha előzetesen tárgyalni fog a prágai nunciussal. Stribny vállal­kozása tehát korántsem kecsegtet olyan ered­ménnyel, miat azt a szocialisták hiszik. — Bérpalotatulajdonos kommunisták. A Rode Právo c. munkaslap a kommunistapárt bomlásáról írva, napirendre tér a pártból kizárt képviselők esete felett és azzal nyugtatja meg magát, hogy csak a > bérp tlotatulaj donosok tá voztak, akikre különben semmi szükség nincs és aminek csak örülni lehet.« Csodálkozva ol­vassak e megállapítást, mert eddig az hittük, hogy a kommunistapártban csupa szegény pro­letár munkás és munkanélküli proletár van és hogy a vezérek is hasonló sorsban tengetik éle­tüket. De most a munkáslap minden habozás nélkül leszögezi, hogy bérpaiotatnlajdonosokból kerültek ki a kommunista képviselők, akik most eltávoztak a pártból. Hogy kizárták ez-két a képviselőket a puritán erkölcsöket valló pártból, még a mi polgári reakciós gondolkodásunk is helyesli, csak az a kérdés, hoary ezek a kom­munista képviselők még megválasztások előtt vagy pedig már képviselőkorukbao szerezték bérpalotáikat? Mert az utóbbi esetben elég jö­vedelmező lehet kommunista képviselőnek lenni. Legalább a Rude Právo leleplezése szerint igen! Palüii nur ai itöoi államital. Mit mondott az iskolaügyi miniszter Komárom­ban ? — Nincs törvényes alap a felekezeti taní­tók államsegélyének elvonására. — Kellemetlen kérdések a kultuszminiszterhez. Palkovica Viktor kereszt énygzociálista nem­zetgyűlési képviselő és társai in.erpallációt in­téztek az iskolaügjí miniszterhez, amely a többi között iey szil: — Az általános magyar tanító egyesület tavaly november 20 An Komáromban választ­mányi ülést tartóit. Eom k a főiárgya az is­kolai miniszter egy Dyiía1 kostata volt, mely állítólag igy hangzik: „Miniszterségem alatt, a demokráciára helyezkedve keresztüli zem a községi, kincstári és magániskolák államosítá­sát, A felekezetek kezében meghagyom az iskolákat, de ker-sz ül vezetem a felekezeti tanítók személyi államosítását. A felekezeti tanítók államsegélye januártél megszűnik, mert az semmiféle törvényes alappal nem bir, ha­nem az csak kegydij." — Hogy a tanítók államsegélye törvé­nyes alappal nem bir. kü'önöson hangsik egy iskolai miniszter szájából. Azért én kételke­dem e nyilatkozat antentiknsságában. Bizo­nyosan ismeri a miniszter ur az 1907. évi XXVII. t. cikket, m*ly feljogosítja a hitfele­­kezeteket, hogy az általuk fen tartott iskolák számára államsegélyt kérjenek. És a többi törvényt is, melyek a tanítók fizetésének ren­dezésével foglalkoznak. — Az is bizonyosan tudott a miniszter or előtt, hogy az államfordulat alkalmával szabályai mondták ki, hogy a volt Magyaror­szágon az 1918 október 28-ika előtt hozott törvények és törvényes rendelkezések marad­nak érvényben. Meg van tehát a törvényes alap és a tanítói államsegély semmbsetre sem kegy­dij ; törvény pedig csak törvényhozás utján változtatható meg. — Mindez államsegélyekhez a hitközségi tanítónak éppen olyan joga van, mint az ál­lami- vagy a községinek, mivel ugyanazon képesítéssel ugyanazon teljesítményt végzi; ezért míg az államiaknak megadatnak, a fele­kezetiektől sem vonható meg. Sőt az állam ha igazságos akar lenni, lekötelezettnek kell, hogy érezze magát a hitközségekkel szemben, m-rt ha az oktatás állami feladat, a hitközségek állami feladatot teljesítenek, nem csekély ál­dozatokkal. — Ha valóban megakarná vonni a mi­niszter nr az államsegélyeket a felekezeti is­koláktól, úgy a szülőkre oly terheket hárítana, melyeket a mai adóterhek mellett, — midőn a vállalatok keresetük 90 százalékát fizetik ál­lami adóba, családapák pedig tőkéjüket fo­gyasztják — mjg nem bírnának s a tanítóság megélhetése lenne megtámadva. Ha ezután az a sok éhező tanító becsukná a könyvet s le­tenné kezéből a krétát, ki fogja ezért a fele­lősséget elvállalni? — Az pedig, hogy előbb megfenyegetik a felekezeti tanítókat, hogy nem fognak állam­segélyt kapni, azután felhívják — mint ez ugyan-e gyűlésen történt — szavazzanak: akar­ják e az államosítást, vagy sem, — a legna­gyobb mértékben immorális dolog. Valóságos lélekvásárlás! A hitközségi tanítók beiktatá­sukkor hitvallást és fogadalmat tettek, hogy val­lásos nevelés harcosai lesznek és most arra csábítják, hogy ha élni akarnak, tagadják meg esküjöket. — Igaz, az állítólagos miniszteri nyilat­kozat distingválni látszik, mikor nem az isko­lák, de a tanítók személyi államosítását helyezi kilátásba. De e megkülönböztetésnek semmi gyakorlati értéke nincs, mert az iskolának a lelke a tanító: amilyen a tanitó, olyan az is­kola. A vallásos taoiió vallásosnak neveli ta­nítványait, a felekezetien felekezetlennek. Ez ellen pedig a szülök százezrei tiltakoznak, mint ezt & kormányhoz benyújtott kérvények nagy száma tanúsítja. Mindaddig, amíg az iskola felekezetien jellegű, add'gja vallásos szülők ac állami iskola és a tanítóság államosítása ellen tiltakozni fognok, mert a tanítók államosítása maga után vonja az iskola vallásos szellemének veszélyeztetését. — Reméljük, hegy a miniszter nr a né­hány ezer felekezetleonek kedvéért és lármá­jáért nem fogja a vallásos szülök millióinak lelkiismeretét megsért-ni. A demokrácia azt kívánja, hogy ne a vallástalan kisebbség des­­potismusa érvényesüljön, hanem a vallásos óriási többség akarata respektáltassék. Az ál­lam nem csak a Nek-zetbneké! Köztisztelet­ben részesülő elnökünk njévi beszédében szin­tén az oktatás demokratizálását óhajtja, ami csak akkor érhető el, ha a szülök többségének akarata érvény-sül. Tisztelettel kérdezem a miniszter úrtól: 1. Hiteles e e tanitóegy*sülét elnökének referádája, mely szerint szándéka volna a mi­­niszt-r árnak & felekezetektöl elvonni az állam­segélyt? • 2. Való e, hogy szándéka a felekezeti ta­nítók államosítása? S ha igen: 3. Htjlandó-e a vallásos szülök megnyug­tatására és beláthatatlan nyugtalanság és za­varok elkerülésére ezen szándékától eltekinteni, mely küönben is a törvényhozók jogkörébe tartozik ? A szenzációs interpellációra kíváncsian várjak a miniszter válaszát. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tu­domására adni, bogy Megye-u 9. ez. alatti (a Kő'ponti szálióv * szemben) uri-fodrász termemben női fodrászat és manicftr részére külön fülkéket rendeztem be. Kívánatra házhoz is küldök. Toijes tisztelettel Marth György 154 úri- és női-fodrász. Komáromujsáros nagyszabású Jókai-üa­­nepe vasárnap, február 22-én zajlott le. Az ünnepségre már az előző napon meg­érkezett F. Szabó Géza magyar nemzetgyűlési képviselő, Komárom városának volt polgármes­tere, m-jd főispánja, a homáromujvárosi Jókai Egyesület elnöke, nejével együtt. F. Szabó Gézáékat, kik Alapi Gáspár polgármester házánál szállottak meg, szombaton este régi barátaik és tisztelőik a vasúti vendéglő étter­mében lelkes szeretettel ünnepelték. A díszközgyűlést megelőzőleg Komáromnjváros tartott közgyű­lést, smríy-n Alapi Gáspár h. polgármester és dr. Klebelsberg Kunó magyar kultuszminiszter és Eomaromujváros nemzetgyűlési képviselője mondottak szép beszédet. A Jókai centennárinmi ünnepségeket kar­öltve rendezte a budap-sti Petőfi Társaság és a komáromnjvárosi Jókai Egyesület. A díszközgyűlést a Polgári és Vasúti Kör helyiségében tartották meg zsúfolt néző­tér előtt fényes sikerrel. A nagyhatású beszé­det F. Szabó Géza mondotta. A paétikus len-Láska Teofil KOMÁROM, Városház-u, 1. sz. Ajánlja nagy választékkal rendelkező raktárát mindenféle fegyverekben, valamint vadá­szati cikkekben, kedvező feltételek mellett, Elfogad fegyverkészitést és minden e szakmába vágó javítások*t teljes jótállással, amit 20 évi működé-e fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete a fegyvergyártás terén is garantál. Ke-jon árajánlatot! Mwm iúkai-iiiieie.

Next

/
Thumbnails
Contents