Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-21 / 23. szám

1925. február 21.

»Komáromi lapok«

9. oldal.

egyéniség körül csoportosult és ismeretleneket sohasem választott meg tisztviselőivé. Az 1790. évi alispánválasztáson, amelyet a regény leír, csakugyan egy Bajcsy János lesz alispán, a Baromlaki Bajcsyak közül való, akik katolikusok voltak. A családnak ez az egy, Komáromvármegyében szereplő tagja régi megyei tisztviselő volt és a főjegyzői tisztségből lépett elő az alispáni székbe. Erősen katolikus szinezetü ember hírében állt, jeles latin költő is volt, mint ezt reánk maradt és nyomtatásban is megjelent deák versei tanúsítják.

Nem kevésbbé a képzelet alkotása Gutay Thadéus alakja is, ezé a puritán, tudós tiszteletesé, aki 1763-ban a végzetes átkot mondta ki Malárdy fejére s aki Malárdy megaláztatása után, tehát 1790 után hal meg. Péczely Józsefet, a tudós papot, a komáromi tudós társaság fejéi és a Mindenes Gyűjtemény szerkesztőjét rajzolja meg a költő az átok mondó Gutay alakjában. Peczelyről, a legnagyobb komáromi református papról, Voltaire fordítójáról, irodalmunk franciás iskolája fejéről, aki Európa legnevezetesebb államférfiaival és tudósaival levelezett és barátkozott, tudjuk, hogy egyházi hivatalát Komáromban sokkal későb, 1783 ban foglalja el, mert Hollandiában végzett tanulmányait nem akarta félbeszakítani. Lázas írói munkásságát azonban csak néhány évig folytathatta. mert 1792. dec. 4 én. korai sírjába hanyaílotl.

A regény többi alakja csak epizód alak és igy a história szempontjából talán kevésbbé fontos. Azonban a regény kisebb, raelíékszerepet betöltő alakjai közt tőrülmetszett komáromi embereket találunk, akik a Jókait jellemző nép felfogással vannak megrajzolva. A hirhordó Mákosné asszonyom a köliő humorának aranyhimes köntösébe öltözve hangolja jókedvre az olvasó! és Jókai a legnagyobb, amikor ilyen pár t3láló, széles vonással rajzolja meg alakjait.

Hogyan keletkezett tehát a regény? Jókai lelke élénkén rezonált azokra a hagyományokra, amelyek a nép ajkán éltek, különösen eleven volt ezeknek a kepe még a költő gyermekkorában. Amiket átélt vagy hallost, azokat megrögziíeíte a lelkében Gyermekkora a nagy református templom, Péczely alkotása tőszomszédságában telt el és a kollégiumban, melyet szintén Péczely kezdeményezett, de felépítését már meg nem érhette. Mi sem természetesebb, hogy itt sokszor kerültek szóba ezek az ese mények, de nemcsak itt, hanem otthon is sógora, Vály Ferenc kollégiumi tanár révén. A letűnt, türelmetlen XV1I1. század küzdelmes eseményeit bőségesen tárgyalta a vallásos család és itt hallotta a kis fiú az események kiszínezett és a hagyományok távolában megnőtt leírását, a templom alapítás és az e körül megnyilatkozott felekezeti áldozatos készség nagyszerű és felemelő példáit. Természetesen ez a mozgalom a mai kőtemplom és nem az 1763. évi deszkaimahaz létrehozására vonatkozhatott.

Jókai apja Péczelyt még ismerhette vagy legalább is kellett ifjú korában sokat hallani róla, a nagy tudósról és a lelkes papról.

A regény — bár Írója történetinek nevezi, — meg sem az, nem pedig azért, mert történeti magja nincsen. Kétségtelen, hogy igy felöltöztetve a képzelet himes és tarka köntösébe, sokkal szebb, mert be van népesítve Jókai-hősökkel, a tökéletes emberi lényekkel, akiknek nincsenek emberi fogyatkozásaik. Ezek a kivételes emberek a Duna habjai alatt úszva tudnak elmenekülni, nyelveket beszélnek Mezzofanti módra, művészien orgonáinak, vívnak, bokszolnak, énekelnek, bármily hosszú verset és a titkos írást egy hallásra kivülről megtanuljak, miként a fiatal Gutay-Kadarkuthy báró is megcselekedte. Ámde ezek a csodalények sohasem jártak a földön.

Komárom képe a földrengés rémes világítása meilett került a költő tolla alá. E kísérteties fénynél látjuk a rombadőlt várost és templomait, a gyászt öltő és Istenéhez tért népet. Ezen a színen játszódik le a tragédia eiső felvonása, mely a protestáns vallássztbadság megakadályozását és a regény bonyodalmat nyújtja. A hitükhöz ragaszkodó szekeresgazdák es mesteremberek rokonszenves alakjai, később a korteskedő nemesség festése eleven, mozgalmas és korhű és Komáromnak mindenkor szép és drága emléke marad.

Politikai divatok.

„Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen

e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életirás a historicus feladata, nem a költőé. Regényem nem élőszemélyeket, hanem a kort igyekezett hiven visszaadni.“ Ezt irta Jókai a Politikai divatokhoz fűzött előszavában 1862. aug 18 án.

És mégis e tiltakozás ellenére is, hatvan évnek távlatából a regényben szereplő személyek között eleven alakokat találunk, magát a kö tőt és családját ismerjük fel azok között. A A „Negyven év visszhangjáéban 1883 május 29 én már változik a költő véleménye is, amikor ezeket irja: „Nem beszélek életem regényéről, aminek ő (Laborfalvi Róza) volt a vezériénye; aki elolvasta Politikai divatok c. regényemet, ott a főalakban sokszor ráösmerhet“.

I Mikor a költő már előszavát irta az elkészült regényhez, tizenhárom év választotta el őt a szabadságharc tragikus végétől, a világosi katasztrófától. Tizenhárom hosszú évig várnia kellett jobb és enyhébb időkre, amikor a leírt szó iránt a hatalom már nem lesz olyan betegesen érzékeny, mint a felfüggesztett alkotmány ideje alatt. A Politikai divatok at az ok’ tóben diploma enyhültebb atmoszférájában irja, az elnyomó reakció által felkínált félauotmányí követő időkben, 1861 ben, amkor derengeni kezdett az alkotmányos élet napjának hajnalfénye. Valóban csodálatos lett volna, ha Jókai nem irta volna meg a szabadságharc küzdel| meinek e ragyogó hősi eposzát, amelyeknek ő is középpontjában állott és tette-ikel volt tényezője.

A regény színhelye Komárom, a köitő szülővárosa, hol 1844-ben Asztalos István ügyvédnél volt joggyakorlaton. Az ifjú ember, ki akkor végezte a jogi tanfolyamor, résztvesz a I társadalmi életben, melynek eleven rajzát nyújtja a regényben. A mese történeti ideje 1847—1853 j és felváltva folyik Komáromban és Pesten. Hőse Lávay Béla, maga a regényíró, özvegy Lávayné édesanyja, Pusztafy, a köliő barátja pedig nem más, mint Petőfi Sindor, Judit, a főhősnő pedig az önfeláldozó, hűséges hitves, Laborfalvi Benke Róza.

Komárom negyvenes évekbeli társaséle- ; j tének rajzával vezeti be a történetet, a Hoidváry és Hsrgitay családok versenyével az elsőségért és leányaik: Szerafin és Judit diada áért. Ebben a társaságban él Lávay Bela is. Mint i az Eláikozott család ban a komáromi földindu| Iás mesteri leírása ragadja meg az olvasó lelj két, úgy itt is beleszövi a város egyik szomo■ ruan nevezetes eseményét, István nádor láto: gatását, akinek érkezésekor a nagydunai hajó■ hid a várakozó tömeg súlya alatt leszrkadt és | a sokaság a Duna habjaiban elmerült. A I katasztrófa azonban csak eszköz arra, hogy a í hős véghezvigye a legnagyobb lovagi szolgá! latot imádottjával szemben és Dunában halódó j kedvesét kimentse Pusztafi Petőfi barátja segit- i ségével. Ezek természetesen mind a mesemon; dás világába tartozó dolgok, de a regény haí tásos részletei.

Hargitay Judit szintén szereti Lávay Bálát | és a szülői tilalom ellenére is a színi pályára lép Pusztafi tanácsára, hogy ideáljáé lenessen. Fel is lép Pesten, a Nemzed Színházban, mint a Bánk-bán Gertrudisa azon az emlékezetes nagy napon, mikor Petőfi és Jókai kibontották ; a demokratikus szabadság zászlaját március ] idusán, Ezen a napon találkozik Judit és Lávay \ a Nemzeti Színház színpadán és ott jegyzi el | magának e rendkívüli nőt. E bői látható a | mese idealizálása. A költő úgy áltitja be hitve! sét, mint szü őfö'djéről való régi szerelmesét, í holott igen jól tudjuk, hogy csak ezen a napon ? ismerték meg egymást a Költő és az akkor már | hírneves drámai színésznő.

Az esküvő a forradalmi idők stílusában megy végbe, két tanúja Pusztafi és Melchior, a hü barát. Másnap reggel „trombita harsog, dob pereg, csatába indul a sereg“ és a fiatal férj is elindul a becsület mezejére, a felszabadító, szent háborúba, magyarok szabadságáért.

(Közben leírja Komárom készülődéseit is, ahol szintén várják a háborút; da belesző még egy epizódot, a városnak az 1848, szeptembes 17 iki tűzvészben történt pusziulását, amely csaknem a fél várost elhamvasztotta,

* amely alkalommal elégett a dunai híd és a I Dunán levő malmok is kigyulladtak, sőt a 5 rettenetes orkán a Duna túlsó oldalára is átvitte ■ az égő zsarátnokot. Az író mesteri tolla nyor mán rémes látvány elevenedik meg lelki sze* meink előtt, Majd elkövetkezik Komárom ostroma

és körülzárása és az égett üszők és romhalmazban heverő város lakói uj borzalmaknak vannak kitéve. A lakosság a városon kívüli Cigány mezőn táborozik sátrakban hónapokon át, mely védve van a bombáktól.

Majd a világosi katasztrófán át a kalandos menekülés és bujdosás, a komáromi ótalomlevél megszerzése a hűséges hitves áldozatos múmiájával, a szerető édesanya aggodalma fiárét, változatos kaleidoszkóp képét nyújtanak és a meseszövés leleményességéről tanúskodnak. A regény tragikus színezetéhez járulnak a vetélyiársnőnek, Holdváry Szerafinnak tragikus búzása és Pusztafi sorsa, aki nem tűnt el a segesvári csatatér borzalmas forgatagában, hanem az aradi és onnan a komaromi várbörtön kazamatíáiba kerül és évek múlva testben megtörve, lélekben megrendülve hazája sorsán, az emberek elől elbújva, megtiasonlottan találkozik Láváival.

Jókai ragyogó képzelete a Politikai diva' tok-ban mindázt, ami néki szent és kedves volf, felruházva szeretetének minden színével : a szerelő édesanyát, az önfeláldozó hitvest, ,a nagyszivű barátot fűzi csokrába; de ez a regény az igazi rajza a szülővárosnak, melynek balsorsa megilleii szivét es onnan feitörö igaz hangokban találnak kifejezésre a kiáltott szenvedések : a borzalmas osirom, a romba dőlt város, melyet a tűzvész meglepett és részben porrá tett, elegikus rajzza a szü .óvárosnak, amelyből, mint a színpadi háttérből sorra lépnek elő a regény hősei, a negyvenes évek Komarománas válogatott társasaga: a komáromi özvegy tekintetes asszony, a világosíejü szekeresgazda, a büszke tábiabirő, a delnők es a statiszta szerepek is mind a legnagyobb szeretettel vannak kidolgozva a lepergő drámában.

Komárom apotézisa ez a regény, azé a városé, amely 1849. augusztus és szeptember hónapjaiban az orosz es osztrák seregtől körülzárva Világos után egymaga jelentette es képviselte a legitim Magyarországot. A Köitő korrajzot kívánt benne nyújtani, politikai rendszerek egymásutánját, változásokat a korokban, emberekoen és politikában. Kevés olyan magyar város van, amely fiától ilyen emléket őrizhet magának, mint amilyent Jókai Mór nyújtott Komáromnak a Politikai divatok-ban.

Az aranysmber.

Az aranyemberhez írott Utóhangokban | Jókai Mór kijelenti, hogy ez az ő legkedvesebb regénye, mely az olvasó közönség közt is legjobban el van terjedve, legtöbb nyelvre fordították és maga a szerző irt belőle drámát is, amely évtizedek óta állandóan műsoron tudott maradni. Bírálói szerint ebben a regényében van a legtöbb poézis. Ez a regény szintén a köliő szülővárosában történik Levetinci Tímár Mihály urammal, aki közönséges fakereskedési biztos, vagyis „srájber“ ugyan, de eszevel, akaratával és szerencséjével kincseket érő vagyont gyűjt magának és kettős életet él. A felesége a halovany, török leányból lett asszony Komáromban lakik, mig az Aiduna egyik jó búvóhelyén, a Senki-szigetén szerelmese várja, a természet szépséges és romlatlan gyermeke, aki az igazi, inig az esküdt feleségétől egy vi! lág választja el.

A gonosz Athalie, aki Tímár Mihályné megrontására tőr és életétől akarja megfosztani, a világkalandor, Krisztyán Tódor, aki Noéminak és Timáénak keseríti meg életét és igyekszik megméigezni boldogságukat, megbünnődnek vétkeikért, az egyik örökös szabadságvesztéssel, a másik életévei. A regényben a Jó és | nemes ütközik meg a Rosszat és Hitvánnyal és természetesen a jónak kell győznie.

Talán Jókai romantikus regényei közül tényleg ez válik ki pompás meseszövéssel, gyönyörű nyelvezetével és leírásainak bájával legjobban, ami nem is csoda, mikor a szerelem apoteózisát vetíti elénk a Senki-szigetén. Ami a jellemzést illeti, ez Jókainak nem erős oldala ebben a regényében sem. Alakjai, bár itt élnek ezen a földön, de még sem földi emberek, mert azokban a tökéletesség, a mindentudás, a lovagiasság, szépség egyesül, a rosszakban pedig az emberi gonoszság süiűsödik össze.

Éppen igy vagyunk magával a városnak a.képével is. Ez nem adunarnenti kis városka, hanem egy gazdrg metropolis, amelyben hatalmas kényurascés mindent megvásárolni tudó pénzhatalmasságok élnek. Egy kis lombardiai