Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-03 / 2. szám II. kiadás
jttiiuobaái) utáni második kiadás. ■•gfventiatodtk évfotysnrr 2.szám. Szombati 4925. Január S. JP O L. ITIKAI Tu JL F\ EÜtartést áf ««ab-esie^Ak értétbe» s ieiylswa H yídéitre p*«iaJ s*étkBSáé8*«i: Sgdm érre Ki K, félévre 40 iE, «egyeóévre *8 KfilfSldSa 160 £ő. E$fye# sssáaíí ára s S0 füíéar. ALAPSTCTTá: TUBA JÁTOS. FÖstf.rk.sztő: GAÁL ÖYULA dr. Szerkesztő: 8ÄRAHYAY JÓZSEF ér. Sxerkesxtösé, ét ki»dóhÍT»t«l: Nádor-a. 20., hová agy a lep szellemi részét illető közlemények, aejflt a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adónk vissza, ktnkiil htaszai: Mfl*\ csfltörtikäfi is tzaffibla iát bilin Komárom, — ián. 2. A katolikus lelkészek üldözésére rendeletet adott ki a kormány, akik a püspöki kar pásztorlevelét kihirdették. A rendtörvény alapján akarják őket felelősségre vonni olyan cselekményért, melyet felfettes hatóságuk utasítására cselekedtek s ami a lelkészeknek hivatalos kötelességük volt. Kétségtelen, hogy a pásztorlevél tartalma harcias szellemű és támadó jellegű. De hát hol van az megirva, hogy a haTcban egyik fél csak állandóan védekezzék és a másik mindig támadjon ? A katolikus egyházat a köztársaság fennállása óta egyre hevesebb és kíméletlenebb támadások érik, ez ebben alig védekezett és ezek a támadások lassankint már kormányzati programmá kezdtek változni. Az ellentámadás meglepte a támadó-, kát a különféle szocialistákat és a kultúrharc kitöréséért a katolikus egyház fejeit teszik felelőssé. Mintha Hrusovszky és társai csendes báránykák volnának, szocialista báránykák, akiknek minden tevékenysége a kormánykedvezmények után való bégetésben merülne ki. Nem szabad feledni, hogy a szocialista támadások népgyűléseken, sajtóban egyre folynak évek óta a katolikus egyház ellen teljesen büntetlenül. Ezek agitálhattak a papok ellen és az egyház ellen, erre megvolt a korlátlan szabadság. Most a vitába beleszól a püspöki kar és az egyház ellenségeire kíméletlenül sújt és ez a vágás igen fáj a íelekezeten kívüli uraknak, akiknek a vallás nem is magánügy, de azt kiirtani akarják az emberekből i i i bizonyára nagy megértéssel és a kötéles pártatlanság objektiv lencséjével vizsgálva az ügyeket. Az egyházellenes álláspontra ezer és ezer példa van előttünk. Ezek közül Krpelec tanfelügyelőé a legtanulságosabb, aki ellen a bírói eljárás során sem tudnak a sértettek elégtételt kapni. A katolikus egyház eddig kerülte a politikai támadások ellenében való ellentámadást. Most azonban változtatottá taktikáján, ügy látszik, az egyház is tudatában van erejének és a mögötte álló szervezett tömegeknek. Nagyon természetes, hogy ez a harc nem lehet az állam érdeke. A katolikus egyház, de minden vallásfelekezet olyan tényező az államban, amellyel számolni kell. A népszámlálás szerint a köztársaság 13 millió lakosa közül tiz í millió a katolikus. Minden szocialista oldalról jövő akció az egyház ellenében \ megtörik a tömegek ellenállásán. Nem tartjuk valószínűnek, hogy olyan törvényt lehetne hozni, amely az egyház és állam szétválasztását kimondaná, mert azt Szlovenszkóban egész bizonyosan nem lehetne végrehajtani nagy belső zavarok nélkül. A katolikus egyház és a vatikán ellen indított szocialista támadá* ^ok most, a választások előestéjén, fel| nyitják a tömegek szemeit. A koalícióból a cseh néppárt kiválása egész bizonyosra vehető a harc megindulása után és az semmiféle olyan törvényhozási munkára nem lesz kapható, amely a katolikus egyház jogkörének és az államban elfoglalt i szerepének lefokozására vagy egyenesen megsemmisítésére irányulna. A kultúrharc valóban nem lehet kívánatos az államra nézve, mert az polgárainak millióit a kötelességek összeütközésébe állítja. Kötelessége egyházát védeni a támadások ellen s ha azok a kormánytól indulnak ki, nagyon természetes, hogy a kormány ellen is állást foglalnak éppen olyan élesen, mint amilyen a támadás. Téves dolog és igen kicsinyes gondolkozásra vall, ha a kormány azt gondolja, hogy egyes plébánosokat megfélemlít a rendtörvénnyel és akkor célt ér. A birőságoknak azt kell mérlegelni, hogy a kötelesség teljesítés beleütközhetik-e a tételes törvénybe ? A pásztorlevél kihirdetésével a papság kötelességét teljesítette s amint a tisztek nem kritizálhatják a j hadügyminiszter vagy a csapatparancs- j nokok rendelkezését, és azt végrehajtják j akár jó az, akár rossz, — az alsópapság sem felelős az egyházfők rendeletéiért’.’ azt nem bírálhatják és azt végrehajtani kötelességük. Büntetőjogi felelőséggel csak az tartozik, aki a rendeletet kiadja, k pásztorlevél ügye tehát esendőri nyomozásokkal meg nem oldható. De felesleges is nyomozni ebben. A kihirdetés mini dehütt megtörtént, ki egyház nem hátrámég a szociálisták előtt. így katolikus. = Uj ülésszak. A képvmlökáz karácsonyi színété atan, mint a prágai parlamenti kérőkben értesülnek, jan, 20 án tí össze a nemzetgyűlés. Az mj ülésszakban ismét számos törvényjavaslat kerül tárgyalás alá és pedig elsősorban az igazságügyminiszter javaslatai, amelyek bözö t az aj telekkönyvi rendtartás és nj végrehajtási eljárás is bennfoglaltatik. A pokári törvényköayv tervezetén januárban befrjezik a módosításokat, a tüntető p-rrendtartáson szintén do'goznak. Az nj ülésszakon a nyelvrenddet is előkerül, ami igen közelről érdekli a kisebbségeket. A magánalkalmazottakról szóló eddigi törvényeket is kikészítik s még a következő ilésen beterjesztik. Leaz^ még a népjóléti miniszternek is törvényjavaslata, a kereskedelmi miniszter is több javas-~ lattal fog a nemzetgyűlés elé állani.'Lesz tehát dolga a képvisöiőhásnak, amit természetesen csak a csehsz'ovák parlament árizmus különös fogalma szerint szabad érteni. = A kölni zóna megszállását továbbra it fentartják. A versaillesi szerződés értelmében az idén kíkeUstt volna az antant hatalmaknak üríteni a kölni zónát. Azonban a franciák megegyeztek az angolokkal és elhatározták, hogy nem ürítik ki a megszállt területet jan. 10-én han*m értesítik Németországot, hogy a kiürítés halasztást szrnved. A nagykövetek bölcs tanácsa hozta ezt a határozatot, ami nem egyéb, mint Harriot és Chamberlain közös akaratának végrehajtása. A határozat megindokol lása más lapra tartozik, a nagykövetek ta- 1 aácsa most gondolkozik a szükségesnek mutat- : kozó formákon, amelyek szerint értesíteni X fogják a német kormányt. Ez a döntés ismét csak azt bizonyítja, hogy a békeszerződések * papirosszerzői« ést<k, «melyeket a hatalmasabb fél úgy haszuát ki a maga javára, ahogy akar Ami az antanthatalmaknak kedvező, azt respektálják és könyörtebnul végrehajtják az elleafé’en, de aaii saját kötelezettségeiknek beváltását illeti, azokról hallgatnak és azokat intézkedés nélkül hagyják íme a versaillesi "* szerződés r-gyik fontos pontját durván sértik '* m*g as antanthatalmak azzal a kétszínű indokolással, hogy Németország nem hajtotta még * végre a teljes leszerelést, noha éppen nekik kell tudniek azt, hogy Németországot ciupsszra ' e vetkőzhették és a nyakán élősködő különböző leszerelő és ellenön ő bizottságok minden működése éppen abban merül ki, hogy a szeren ««étien ország haderőét a minimumra csökkentsék. Mindenesetre njabb bizonyíték ez az eset is arra, hogy mint lehst hinni azokban a szerződésekben, amelyeket az antant békedik- 5i* úrák otthon.1 Hosszú élet, - jo kedély, - munkakedv szoros összefüggésben áll a zavartalan--------------- ----------------------. anyagcserével. Emésztési hiányoknál „gellzés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-fóle Igmándi keserű viz a gyomor és belek mf Ködösének biztos és természetes szakozója. (lek esetben elegendő már néhány evősanállal is.) ..Kapható minden gyógyszertárban és jobb fiszerüzlntbín------------------ Az Igmásdi nem tévesztendő össze másfajta kessrtfvizekkel. —-----tr------jj * an iái «a. Köztudomású, hogy az iskolaügyi minisztériumot Beehnye tisztán a szociáldemokrata elvtársakkal népesítette be és ezek intézik a katolikus vallás ügyeit
