Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-19 / 22. szám

4. oldal.

»Komáromi Lapok*

1925. február 19.

lóvá, egy titkos közösség tagjává, amelyet annál nehezebb megfogni, mert a maga egészében sohisem figyelhetjük úgy meg, mint a nézőközönséget. Az olvasók a lélek rejtett rádiószikráival érintkeznek egymással s bár külön-küön élnek, mégis annyira közös lelkiegységet alkotnak, mintha csak egy néiöteremb n ülnének együtt.

Mi 1 hat az a vonás, amely a legkülönbözőbb egyéneket egy olvasóközösség tagjává avatja? Vaió»zinüieg annak tudatos vagy ősz tönszerü megérzése, bogy az ember, amelyik pilanatban könyvet vagy újságot vesz kezébe, már közvéleménnyé, fórommá, eey szociális és lelki müveltségfolyamatnak produktiv részévé válik, ami egészen más nézőpontokat, kötelességeket szab rátok, mintha egyéni gondolatvilágnak és lelki életünk sajátos keretei között maradnak.

Minden irodalmi fejlődés egyik alapföltétele, hogy az olvasó ezt a lelki közösséget ne csak érezze, hanem annak következményeit le is vonja. Ismeretes a rablógyilkos példája, aki föilázad az emberi gonoszságon és könynyekre fakad az áldozatok sorsán, amikor a sziopadon látja, da ntáoa egész nyugodtan követi el esetleg ugyanazt a gaztettet. Mind nyáján ilyen rablógyilkosok vagyunk, ha a nagy emberi és erkölcsi közösségek igézete csak pillanatnyilag köt le s mikor magunkra maradónk, megyünk továbbra is az ösztönünk sugallatai után.

Nem elég csak megértőnek lennünk, nsm elég az olvasás hatása alatt csak a nsgy emberi gondolatokkal és érzésekkel való szolidaritásnak gyönyörűségét éreznüok, hanem az élvezó passzivitásból ki kell lépnünk a cselekvés terére is. Látni akarjuk az olvasó arcát. Ismerni akarjak vágyait, akaratát, bizonyosságot akarnak szerezni arról, hogy ez az olvasó van. És ez csak ngy lehetséges, ha az olvasó szerepének és hivatásának tudatára ébred s akcióba lép. Minden túlzás nélkül mosdhatják, hogy a magyarság jövője olvasóink kezébe van letéve. Nemcsak nyelvünk és irodalmunk, hanem létezésünk és fönmaradásunk is azzal áll vagy bukik, hogy a történeti kor, amelyet élünk, megtudja e teremteni a orsdöntó szerrpre hivatott történeti olvasót is?

Farsangi naptár.

(Mulatságok, előadások)

Február 19. Nótáskapitány Il.-szor a Kath. Legényegyletben.

Február 21. A dohánygyári alkalmazottak bálja.

Aranyember előadása a kulturp.

Február 22. Jókai Bál a kulturpaloiában.

Február 24. A K F. C jelmezbálja a Vigadóban.

Nótáskapitány IIL-szor a Kath. Legényegyletben.

Február 28. A festőiparosok bálja.

Március 1. Az Aranyember előadása a kultúrpalotában. Cigánybál a Vigadóban.

Nyomdában.

Irta: Reményik Sándor.

Indul a gép s már tompán dübörög, Megilletödve, halkan reng a p-idló,

A rengést megkívánják a falak,

S a mennyezetnek ők adják tovább,

Miut ágyúzásnál, ablaküveg csörren:

A gondolat, az újszülött titán Hirdeti, hogy im’ világgá röpül.

Az ifjú titánt csend termette meg, Magány növelte fel,

Tán erdőzúgás volt bölcsődala,

Nemzője talán cdllagragyogás volt,

És éji mécse enyhe lámpaláng,

Ringatója szelíd sajka-létek.

De most röpül, most harsog, dübörög,

És hangját visszhangozzák a falak,

És viaszhangozai fogja egy világ.

A lélek fészkéből a sasfiók E gépek szárnyán csattogva kikéi S vijjogva nyilai fel a végtelenbe.

S mi eggyé volt: most ezrek kincse lesz, S mi patak volt: most folyammá dagad, Scakadaak bele uj mellékfolyók,

Uj lélek erek minden fordulónál, Kriptákon, temetőkön nyargal át, Kereszteket dönt, koporsókat tép fel.

És gazdagodik minden szívveréssel.

Es hirdeti, hogy erősek az élők,

Es hirdeti, hogy élnek a halottak.

— Indul a gép — s már tompán düböiög.

Mint ágyúzásnál: mfgcsörren az ablak.

— Jókai istentisztelet a zsidótemplomban.

A helybeli hrtelita templomban f-b-uár 20 án, pénteken, délután 7.(5 órakor Jókai isteni* tiszteletet tartanak. Az ünnepi sz-ntbeszédet Krausz Mór rabbi mondja, a zsidó egyházi énekkar pedig Schub rt egyik klasszikus szépségű müvét adja elő.

— Választás a komáromi ref. egyházmegyében. A komáromi reformáías egyházmegyeben megüresedett lelkészaljegyzői és egy lelkésztanáCöbirói tisztre elrendelt uj szavazas eredményét a napokban állapnotta meg a Gyalókay László esperes elnöklete mellett működő szavazatszedő bizottság. Egyházmegyei aljegyzővé Csekes Béla dunaradványi lelkészt, tanácsbíróvá pedig Galambos László rétéi lelkészt választották meg.

— Az aranyember díszelőadása. A Jókai centennárinmi ünnepségek bevezetője a h=Ihatatlan emlékű költő gyönyörű színdarabjának az Arany«-mbernek előadása lesz szombaton, február 21-én 7 és fél órakor. Az előadás iránt oly nagy mértékben nyilvánul meg az érdeklődés, hogy az ünnepélyt rendező végrehajtó bizottság elhatározta, hogy az Aranyember előadását március 1-én, jövő vasárnap mégis métlik. A végrehajtó bizottság az előadás rendezőségével egyetemben ezúton is fölkéri a díszelőadás közönségét, hogy azon pontosan m-gj-lenni szíveskedjék, mert az előudást 7 és fél órakor okvetlen megkezdik és előadás aiatt az ajtókat lezárják. A kitűzött időben való pontos kezdéssel a rendezőség arra törekszik, hogy a hét képből álló darab előadása ne nyúl jón tol az éjféli órákon, miért is kéri a megjelenő közönséget, hogy ezen törekvésében támogatni szíveskedjék.

— Az Ipartestület közgyűlése. A Komáromi Iparte8tüiet február 22 én, vasárnap délután 2 órakor, határozatképtelenség esetén ugyanazon napon délután 3 órakor *z Iparíes- Ittlét nádor-utcai házában tartja XXXVH évi rendes közgyü ését. A közgyü é< tárgysorozata: 1. Jileatés az Ipiresiület 1924. évi működéséről. 2 Az 1924 évi zárószamadás megvizsgálása és jóváhagyása. 3. Az 1925. évi kö tsé»{Vetés megállapítása. 4. Határozati javaslat s „Komáromi Ipartestület“ iek az 1924 évi 259. sz. ipartörvéay és a 260. sz. kormányrendelet szériát vegyes ipartár&ul&ttá való átalakulására. 5. Iadiiváoyok. 6. Elnöki zárószó. A közgyűlési meghívóhoz csatolt zárszámadások és a vagyonkimmatát szerint az Ipartestül^nek 1924 évb n bevétele volt 62959 K 23 f., ki-dósa 56068 K 72 f. és pénztári maradványa 6890 K 51 f. A testület vaeyona 137157 K 43 f.-t tett ki, melyet 129842 K 08 f. terhel.

— A Jókai bál iránt oly nagy érdeklődés nyilvánul meg, amely a legvérmesebb reménye két is túlszárnyalja. Messze vidék magyarsága fog ott találkozni. A komáromi kultúrpalota Ö3szes termeiben vasárnap este megtartandó Jókai bálon a talpalávalót Kolompár érsekujvári hírneves prímás, a komáromi Magyar búcsú cigánybanda hangversenyén elsődijat nyert cigánykirály huzza hírneves bandájával. A jó cigányzene mellett m ssze vidék legjobb táncosai vonulnak fel a Jókai bálon, ahol a hölgyek lehetőleg festői magyar viseletben, magyar ruhában fognak megjelenni. Aki csak teheti, magyar ruhában jöjjön el a Jókai bálra. A férfiak közül, akiknek van diszmagyarja, az természetesen abban jöjjön el a Jókai bálra, amelyen a Jókai jelvény viselése személyenkint kötelező. A Jókai bál nagy látogatottságára való tekintettel a nagyteremből az »Aranyember« előadása után eltávolítják a színpadot, hogy nagyobb hely jusson a táncolóknak. Különben a kisteremben is táncolni fognak. Miodenki siessen megváltani a Jókai bálra a belépőjegyet és a Jókai jelvényt. A Jókai bál belépő jegyei és a Jókai jelvények kaphatók d. e. il—12 és d, u. 3—5 ig a kultúrpalota földszintjén dr. Baranyay József könyvtáros és egyesületi pénztárosnál.

! — A »Juii8«Dunaradványon. A dunaradványi

j ref. ifjúság előadta a „Julis“ című népszínművet, ! amelyet fényes erkölcsi és anyagi siker kísért. Mind a három előadás zsúfolt ház előtt folyt le. A ezerepők tehetsegük szerint a legjobbat adták, amelyért a közönség elismerésben részesítette őket. Rendező Csekes Béla ref. lelkész volt. Súgóra nem volt szünség, Szereplők a következők voltak: Jankó Sándor, Császár Dini, FfFöp Lajos, Fiilöp Zsiga, Tücsök Sándor, Paraizs Ferenc, Kalácsba István, Patkány Márton, Buda Pál, Varga János, Tárnok András, Patkány Lajos, Kovács Lajos, Vörös János, Fiböp Margit, Csömör Janka, Patkány Ju'csa, Kalácska Erzsi, Laki Bözsi, Paraizs Margit, Tücsök Eszter, Vörös Irma, Buda Eszti, Varga Etel.

— A rokkantak közgyűlése. A komát omi rokkantak egyesültté vasárnap délelőtt a vá* rosháza nagytermében igen látogatott közgyűlést tartott, amelyen foglalkoztak a kormány által kiadott rendelettel, amely a 40 százalékos rokkantaktól megvonja a segélyt. A közgyűlés egyhangúan egy határozatot fogadott el, amelyben a rokkantak tiltakoznak a kormánynak ezen rendeleté ellen.

— A Nótás kapitányt ma csütörtökön este megismétlik a Legényegyletben R. Moly Margittal a főszerepben. Mindenki nézze meg.

— Március 7- ós 8 án adják elő a főgimnáziumban Jókainak H-v*sítől dramatizált regényét, Az uj földesurai. Mi komáromiak kettős okból varjuk e dátumot oly nehezen: ki us ismerné Jókai ez örökszép regényét és másrészt nagyon jól emlékezünk még a főgimnázium ívndezte Petőfi és Madách ünnepélyekre. Megint gyönyörködünk az ifjúság ünneplésében! Jókai megint az az iró, aki leginkább viseli magán az ifjúság báját, sós a főgimnázium tanulóifju ága megint az életét játsza, ha Jókait adja elő. Az ünnepélynek & programmjába gyönyörű zeneszá j>ok is fel vannak véve. Az uj földesurat Égler Dózsa tanár, a z^neízámokat Wirnitzer Gusztáv karmester és Pataki Maurus zenetanár tanítják be.

— Értesítés. A vezérpónztigyigazgatóság I, 838. 1925. számú körrendeleté értelmében a komáromi állami adóhivatalnál a felek a következő napokon eszközölhetnek fizetéseket ős kaphatnak felvilágonitás’; minden héten hétfőn, Csütörtökön és pénteken d. e. 9—12 óráig. Egyéb napokon sem fizetéseket el nem fogadnak, sem felvilágosítást nem adnak.

— Református vallásos estély lesz vasárnap, f. hó 22 én pontban 6 órai kezdettel a Kollégium nagytermében. „Jókai, mint művész, református szempontból megvilágítva“ címen tart e.ő dást Galambos Zoltán s. Hkész. Bibliát magyaráz és imádkozik Zsemlye Lajos. Joó Leónk a hegedül Horváth Rézstka kísérete m-l ett. Chovan két zongora darabját Tóthkárolyi Gyöugyifce játsza. Kelemen Ju isza és Bajcsy L-nke szavalni fognak. Be thoven és Schubert dallama énekeket ad elő a lányok énekkara. Megígérte közreműködését tz iparosok énekkara i<. E nagyterűnek ígérkező vallásos es'éiyre szives szeretettel hívunk meg minden érdeklődőt.

— Adományok a Jókai ünnepélyre. A Jókai centennárium költségei fedezésére újabban a következő adományok érkeztek hozzánk: A komáromi hentes iparosoktól 160 K, özv Erdélyi Istvánná urhölgytől Aranyosról 100 K, Reviczky István úrtól Puszta-Vértről 150 K, dr. Ozoray József érsekujvári ügyvéd úrtól 100 K, Marczy József plébános úrtól Nagymegyer 50 K, Korai Aladár úrtól 20 K, Kőrös Imréné urhölgytől Szentpéterről 30 K. A fenti szives adományokat ezúton köszöni meg hálásan a Komáromi Lapok szerkesztősége.

— Mesejáték, A danaradványi ref. egyház gyermekei az orgona alapra fényesen sikerült mesejátékot adtak elő. Színre került a »Varázsvessző« és »Csipkerózsa«, melyeket szinra átdolgozott Cseke3 Béláné. Az újonnan felállított és meseszerűen festett kulisszák nagyban emelték a darab szépségét. A szereplők a gondos betanítás által igen jó összhangban játszottak, bár ez volt első ilyesmi szereplésük, mégis rengeteg tapsot kaptak. A fátyo'táacot pedig háromszor megismételtette a lelkesült kö öaség Súgó Dsm volt. Szereplők voltak: Varga L-nke, Fü:öp Ponka és Kalácska Mariska, a fatyo!tát.c d járó tündérek, Kalácska Lenke törpe, aki élénk játékával szintén sok tapsot kapott. Csipkerózsa volt Bósza