Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-17 / 21. szám

4. oldal.

„Komáromi Lapok*

1921. február 17.

kolás, lótás futás következett ezután, siettek, mintha vonaton ülnének, izgalmukban elcsomagolták egymás holmiait, amiből veszekedések támadtak,amások viszont nevettek, mulattak s az egésznek kabaré szinezete volt.

Ötszáz méternyire a parttól lehorgonyzott a hajó. Előttünk emelkedett Jaffa dombon épült része, mig jobbról-balrél kietlen sárga homokmezők vették kOrül. Nem nyújtott meglepő képet, inkább nyomasztólag hatott. Nemsokára megkezdődött a leszállás kálváriája.

Ugyanis Jaffánál majdnem mindig nyugtalan a tenger és akkor is az volt. Csak másfélméter magas hullámok kergették egymást, melyeket a hajón érezni sem lehetett, azonban a kis csónakot, mint a dióhéjat ringatta föl alá. Néha a csónak széle magasabbra emelkedett, mint a hajólépcső alsó deszkája, mig a másik percben már kétméter mélységben alatta, így mindig kikellett várni, mig a hullám fölemeli és egyszinvonalba hozza a csónakot a lépcsővel s akkor hirtelen belépni. Kissé félős volt a gyenge szivüeknek, de különösen az úszni nem tudóknak, mert egy téves lépés után a tenger habjai között lubickolhatott az illető. Aszszonyokkal, gyermekekkel, kellemetlenül boszantó játék volt ez a felig cirkuszi mutatvány számba menő kiszállás. Különösen, mikor a férfiak között is akadtak olyanok, akiknél a nadrágzsebbe szaladt a bátorság s riadozva, sápadva tiltakoztak a leszállás ellen. Ezen vitézlő férfiak sok rábeszélés, lökdösés, gúnyos nevetés között kerültek a csónakba, ahol már egynehányunkat ringattak a hullámok kellemesen, önkénytelenül Pascal mondása jutott eszembe, élvezet sajkával dacolni a tenger hullámaival, ha tudjuk, hogy nincs veszély. így föl-alá himbálva, a csónak páholyból mulathattunk, az élet színpadán lejátszódó komikusabbnál koraikusabb leszállási jelenetekben.

Végte mégis megtelt csónakunk emberekkel, csomagokkal s az arab legények nekidültek az evezőnek a partfelé véve az irányt. Őket hidegen hagyta a hullámzás, mig az egyik galíciai félelemtől zöldülő arccal rebegte: „Csak a tengeren érezheti igazán az ember, hogy Isten van.* Némelyek.behunyták szemeiket; nem bírták nézni, amint a magasba emelt csónak siklik le a hullámoldalon, mert úgy tűnt föl, mintha a tengerfenékig megse állanánk. Egyesek a rövid ut alatt is tengeri betegségbe estek s szédülő fejjel a félelemtől megbabonázva, görcsösön kapaszkodtak az ülés deszkákba. Miattuk minden varásza elszállt a máskülönben nagyon kellemes csónakázásnak.

Egyedül a part felé volt veszélyes az út, ahol sziklák meredeznek ki a tengerből, melyeken zajogva törtek meg a hullámok s visszaomolva örvénylő forgatagot képeztek. A sziklák közötti keskeny átjárónál tartani lehetett, hogy egy hatalmasabb hullám a szírihez vágja a csónakot és akkor mindnyájan kényszerfürdőt veszünk a tengerben. Azonban az arab evezősök kivárták a kedvező pillanatot, mikor visszahúzódott egy hullám, akkor hirtelen, minden erejüket megfeszítve áteveztek a veszélyes ponton úgy, hogy a hátunk mögött jövő vizáradat még inkább előbbre segített bennünket. Apró, természetalkotta öbölbe értünk, ahol pár evezőnyomás után csendesen zökkent csónakunk a kikötőház feljáró lépcsőjéhez. A parton állók fölsegitették a csónakút által nagyon megviselt nőket, férfiakat, akik talán soha életükben nem mondottak oly szívből jövő „Borult hásem“-et, mint akkor.

(Folyt. kÖY.)

Farsangi naptár.

(Mulatságok, előadások)

Február 21. A dohánygyári alkalmazottak bálja.

Aranyember előadása a kulturp. Február 22. Jókai Bál a kultúrpalotában.

Február 24. A K F. C. jelmezbálja a Vigadóban. Február 28. A festőiparosok bálja.

Március 1. Cigánybál a Vigadóban.

Menyasszonyi kelengyék és vászonáru szükségletével bizalommal forduljon a közismert Ehrenfreuítd Jenő fehér nemQkéazitő céghez Bratislavas Szárazvam 7, szám. (Volt Frigyse főherceg utca )

Ha jól akar kinézni, |

ezt legkönyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó

ALPA

MENTHOL-SÓSBORSZESZT Az utcának, gyárnak, irodának pora az izzadsággal kapcsolatban kellemetlen komplikátiókat okozhat, vagy legalább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiálólag hat néhány csepp

ALPA

menthol-sósborszesznek használata. Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi

ALPA

SÓSBORSZESZT kérje.

Mindenütt kapható 1 10

Ára 5-50 Kő

10

I

HIKki.

— Szerdán délután 4 órakor minden harang megszólal Komáromban. Holnap, szerdán délután 4 órakor minden harang megszólal Komárom városában Jókai Mór születése órájában és hirdeti a város szent örömét legnagyobb fia, a köllők fejedelme, a mese királya, születése százados fordulóján. A harangok szava ünnepet hirdet és egyben arra is hiv, hogy a református egyház által tartandó hálaadó isteni tiszteleten vegyen részt Komárom közönsége. Este a kivilágítással adja külső jelét városunk lakossága a nagy évforduló felett érzett örömének.

— A Jókai eentennáris díszközgyűlés a ref. templomban. A Jókai ünnepségek iránt az ország minden részéből oly nagy aráoyu érdeklődés mutatkozik, hogy az ünnepségeket rendező végrehajtó bizottság a jelentkezések nagy számára való tekintettel, fölkérte a komáromi református egyházközséget, hogy a centennáris díszközgyűlés megtartásának idejére engedje át a Jókai-utcai templomot. Az egyház presbité riama szombaton este tartott ülésén foglalkozott a bizottság kérelmével és a templomot a díszközgyűlés tartamára átengedte. Eszerint tehát az ünnepi diszközgyü<é3 vasárnap délelőtt fél 11 órakor nem a kultúrpalotában, hanem a Jókai utcai református templomban lesz megtartva a meghívóban közölt műsorral. Az érkező küldöttségek és képviseleteknek, valamint a nagyközönségnek a templomban leendő elhelyezéséről a centennáris bizottság fog gondoskodni.

— Az ácstársulat zászlószentelése. Vasár nap f. hó 15-én volt a komáromi ácstársulat nj zászlójának ünnepélyes megszentelése, melyet a nagylelkű, mélyen vallásos érzelmű zászlóanya özv. Komáromi Sándorné ajándékozott a társulatnak. A szép zászló vörös selyem brokátból készült a pozsonyi templomberendező vállalatnál 4000 kor. költséggel. A betegen fekvő zászlóanya személy sen nem je lenhetvén meg a szentelésen, 8t 5zaódFarencaé helyettesítette s hogy ez a lélekemelő ünnepély megörökítve legyen s hogy azt ő is szem lélhesse kívánságára az ünnepélyről fénykép felvétel készült. A komáromi kömives, csizmadia társulat és tűzoltó egyesület zászlóinak kíséretében vonult fel az ácstársulat az uj zászlóval. A templom kapujában dr. Major Imre apátplebáuos főpapi ornátusbin fényes papisegédlettel fogadta az érkző egyesületeket. Az ünnepélyes bevonulás ufáu az apátplebáuos a szentelést megelőzőleg emelkedett bangu azentbesaéáet tartott, melyben nnleg szavakkal emlékezett meg a nagylelkű magyar asszonyról, özv. Komáromi Sándorné zászlóanyáról. A

zsúfolásig megtelt nagy templomban a jelenlevő iparosokhoz intézte szavait, figyelmeztetve őket az uj zászlót diszitö sz. József képére és példájára, aki mint az ácsok védőszei tje, a nehéz ács munkát imával kapcsolta össze. Nem elég csak dolgozni — mondotta az apátplébános — hanem ha azt karjuk, hogy munkánkon Isten áldása is legyen, imádkozni is kellőmért nemcsak kenyérrel él az ember, ham m minden igével, mely az Iúen szájából jö. A kenyér egyedül nem elégít ki, mert az ember gyomrán kívül feneketlen örvényt hord magában s ez — a szív, ezt pedig egyedül a vallás képes kielégíteni. Kenyér és vallás, erre van szüksége az emo*riségnek, hogy megelégedett és boldog legyen. Imádkozzál és dolgozzál, ezt hirdeti a zászlót ékesítő szent József képe. A nagy figyelemmel meghallgatott szent b-széd után az »pitplebános in gszentelte az új zászlót, majd utána ünnepé yes főpapi misét tartott, m-lyen a komáromi szeminárium összes papnövendékei segédkeztek. Az ünneplő ácstársulat ez utón tolmácsolja hálás köszönetét a zászlóanyának, özv. Komáromi Sándorénak, a n«kik ajándékozott szép zászlóért, melyly-1 eltörülhetetlenül véste be nevét a komáromi ácstár.ulat történetébe; de egyben köszönetét mond a tötbi megjelent testvér^gyesületeknek is és az üunepély fényét emelő ös»zes közreműködőknek. Meg kell még külön emlékeznünk Szabó Ferencről is, aki fáradhatatlanul intézte a zászlóanya megbízásából az új zászló beszerzése körűd teendőket .

— Vallásos estély a Kollégumban. S *épen sikerült vallásos < síélyt rendrz-tt a R f. Ifj. Egyesület vasárnap este a Kollégium nagytermében. Az estélyt Galambos Z iltan szárnyaló imával nyitotta m«g. H a mai ember lelkiéietót nézzük, azt látjuk, hogy világnézeti kérdések foglalkoztatják az embereket, ezek mozgatják a nagy tömegeket, ma kint az életben világnézetek vívják egymással nehéz csatáikat. Eoböl a tárgykörből merítette előadásának tárgyát Kenessey Kálmán dr., ki konoly tudományos képzettségérői bizonyságot tevő előadásában ügyesen világította meg a hit és tudás kérdését. A láthaté és láthatatlan világ közti viszonyból indult ki és megemlékezett a ma embere számára köztük fentálló feszültségről. A látható világ ismerete a tudás, a láthatatlan világé a hit. A látható világról való ismereteinket a tudomány foglalja rendszerbe, amely megállapítja az észlelhető egyetemes törvényeket. Ezek az egyetemes törvények magasabb, hatalmasabb akaratnak engedelmeskednek, amely mindennek léteit, erőt, cselekvő képességet kölcsönöz. A látható világban tapasztalt egység egy végső okban gyökeredzik, a láthatók a láthatatlanhoz, az elmu'ók az örökkévalóhoz támaszkodnak. A termész t értelemmel, céllal, akarattal van tel-, az anyag m gasabb létezési formába m«gy át, az emberiség szintén magasabb életforma Llé tör. Az első ok a világon kivülvanéHnemaiko ó elemsa világnak. A természet világából így ju unt el a kijelentés v lábába. A természet és a kijelentés Isten létének két megnyilvánulása. A hit nem csak elhivés, hanem az élő Isten » lőtt meghajtó engedelmesség, eleven m górzése annak, hogy Ltennek az emberiséggel nagy és dic'ő céljai vannak és mi egyenként ezen cé ok muakálására vagyunk hivatva. A przdisiinatio nem egyéb, mint Isten világtervensk, a mi, saját személyes létünkre való alkalmazása. A vallás szférája a kijelentés világa, a tudományé a látható világ. E tartalmas, rendkívül tanulságos szép előadásért a közönség hálásan ünnepelte az kitűnő előadót. Ez előadáshoz méltók voltak az estély többi kisérő számú is. A főgimnázium zenekarát, amely Schmidt Viktor ügyes vezetésével játszott, magas nívójú összhangzatos játékáért megtapsolta a közönség LLzkay Esztike zongorajátékával nagy zenei tudását és fényes tehetségét bizonyította be ez alkalommal is s szerzett a közönségnek szép játékával komoly zenei élvezetet. Feszült figyelemmel hallgatta végig a hallgatóság Csukás Ilonka nagyon szép?n sikerült szavalatát, mely & közönség lalkéb n is komoly s emelkedett érzelmeket váltott ki. Domonkos László szavalata komoly átérzésről tett bizonyságot. Mórocz Péter szólóéneke, Mészáros László ügyes és gyakorlott zongora kíséretével & közönség teljes tetszésével találkozott, úgy, hogy a második éneket kénytelen volt megismételni. A Gazda Énekkar N gy L«jos