Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-02-17 / 21. szám
Negyvenhatedik évfolyam. 21. szám. Kedd, 1925. február 17. ca KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. IliSzetésI ir «.ah-cslovák értékben Mtiybss é« vidékre ptsfai uétkSiléssel: Sgáís érre 80 K. félévre 40 C, Kegyedéire £• !• xairsidöB 160 k& á»» i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. F&szsrk#sztő; ÖAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Szerke«ito*ég éi ki.dófaii.Ul: Nádor-.- 99,, hová agy a lap izellerni réizét illető közlemények, nia< a hirdetések, előfizetézi él hirdetézi dijak itb. ktüdendt* Kéziratokat nem adónk Tiziza. fiitmkiit háromszor: tettd. cshtöriSköa is neatata Kérelem Komárom közönségéhez! A Jókai Egyesület arra kéri Komárom igen tisztelt közönségét, hogy 192ö. február hó 18-án szerdán este világítsa ki 0 órakor ablakait. Jókai szülővárosa, Konrrom ezekkel a kivilágított ablakokkal külsőleg is fejezze ki a szülőváros örömét, kegyeletét, hogy a magyar nemzet örök büszkeségét, a nemzeti irodaiam soha el nem halványuló fsnyes csillagát és a világirodalom örök dicsőségét Jókai Mórt, a mi városunk, Komárom adta a magyarságnak és az egész müveit világnak. A nagy költő születésének századik évfordulóján, szerdán este 0 órakor gyúljanak ki az ablakokban a szeretet, a kegyelet, a hála és a büszkeség lángjai. Hisszük és reméljük, hogy aki szereti Jókai örökbecsű müveit, az meghallgatja kérésünket és szerdán, ha leszáll az est, meggyújtja ablakában az emlékezés lobogó lángját. Ismét a kikötő Komárom, — február 16. A kormány, mely visszaélve a helyi munkanélküliség veszedelmes helyzetével, ezt annakidején kiaknázta a maga részére és megvásárolta potom pénzen a kikötő telkét, a Kisduna mindkét partját é3 a viz medrét, akkor egy ultimátumszerű szerződést diktált a városra, amelynek elfogadására három napi gondolkodási határidőt adott. A szerződést, mely elfogadhatatlan volt, mégis elfogadtatta az a kormánypresszió, mely ravasz politikával azt hirdette: itt a jő alkalom a munkára, a kormány hozná a munkát, de a városi törvényhatóság nem akar a munkanélkülieken segíteni. A törvényhatóság a nyomást nem bírta el, annak engedelmeskedett. Oda adta volna talán egymillióért is, hiszen akadt szocialista városatya, aki egyenesen azt indítványozta a kormány iránt való szerelmi lendületében, hogy a város ingyen ajánlja fel a telket a kormánynak a kikötő számára, mert ha az megépül itt, azonnal beüt az eldorádó. Még egy pontot sikerült beleszórnia a városi törvényhatóságnak a szerencsétlen szerződésbe: azt, hogy a kormány kötelezze magát helyi munkások alkalmazására. Ezt az inditványt nem szociáldemokrata tette, de ez mégis jó pontnak bizonyult most, amikor a szerződés hatálytalanítása előtt állunk. Ugyanis a kormány a szerződést számtalanszor megszegte. A vételárat a kormányigéret szerint nem folyósította határidőre, ez által a város mintegy féléven át tetemes kamatterhet volt kénytelen adósságai után fizetni, azután minden aggodalom nélkül elfoglalta a város tulajdonát képező úttest egy részét, végül a helyi munkások alkalmazásának sem tett eleget. A raktárak építésénél a helyi vállalkozókat meg se kérdezték. A helyi munkásokat kizárták és azt kizárólag morva kőmivesek és ácsok végezték. A kikötői fölmunkánál csak felében alkalmaztak helyi munkásokat, a másik fele idegen volt. A mi munkásainktól illetőségi bizonyítványt követeltek; az ukrán állampolgároktól, akik itt dolgoztak, ezt elfelejtették elkérni. A városi törvényhatóság egy célért adta el potom áron a kikötőtelket: hogy itt munkaalkalmat teremtsen. Ezt a célját nem érte el. Most abból kifolyólag, hogy a kormány közegei a város területéből önkényesen foglaltak, az országutat olyan szűkké tették, hogy kisajátítást kell végezni. Ez a szerződés szerint a városi terheli. Csakhogy, ha a kormány az eladott területtel beéri, akkor nincs kisajátításra szükség. Az ügy tehát vitás jogi kérdéssé vált és igy a bíróság elé kerül. Az -állami kikötő beígért hasznaiból nem láttunk eddig semmit; néhány munkás dolgozott, de iparos, vállalkozó ott keresethez nem jutott, annak csak az adózás gyönyörűségei maradnak meg. Viszont az itt nagy összegeket kereső vállalkozók egy fillér községi adót sem fizetnek vállalatuk után, mert a székhelyük Prágában van. Szóval a városra nézve fényes üzletet jelentett a kikötő. Megkapta érte értékének negyedrészét és most kisajátíthatja a Dunasor egy részét, amire a két és félmillió rá is mehet. Köszönjük alásan az ilyen állami támogatást, de ebből igazán nem kérünk. Bontsák fel a szerződést és az állam bérelje ki a várostól a szükséges területet. Felbontani pedig fel kell, mert a kormány a szerződést nem tartotta be és most sem tartja be. Ott állandóan idegen — nem komáromi — munkások dolgoznak, holott a kikötőt azért adta el a város, hogy munkásainak kenyeret és munkát tudjon adni. Döntsön a bíróság. = Megalakult a szövetkezett ellenzék pártok pártközi vezérlőbizottsága. (E. S. 0.) A szlovenszkói és ruszirszkói szövetkezett ellenzéki pártok február 10 én a pöstyéoi Royalszállóban megtartott ülésén megalakult az úgynevezett érsekujvári egyezményben éh trphivott p 'rtközí vazérlöbizottság. Az fiiéit Körmendy- Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, mint a szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának politikai elnöke nyitotta meg és mivel a pártköri vezérlőbizottság elnökségét csak a követkfző filé«en fogja megválasztani, az Olés vezetésére Lelley Jenő dr. képviselőt, mint az ellenzéki pártszövetség legnagyobb pártjának, a keresztényszocialista pártnak elnökét kérta föl, aki bz elnöki szék elfoglalása után kegyeletei szavakkal parentálta el Petrogalli Oszkár Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, ban, matracokban és gyermeklm!auWníiio»iiI ti. ágyakban a legolcsóbb árakban. - Retomatn« templomnak nemben. -U Saját kárpitos és asztalos mflhelyek. ]» Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolásit b*
