Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-27 / 12. szám
2. óiéul í .Komáromi Lapok* A.,, i B »JP........i . Ilm-)iji 1-n.ija.i^MiWJB« V. IJ.mW 'gV .... 1 1.......... január m. I ü Háló és ebédlő mesés ldv$«l|en, 1 legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bátorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák- l ban, matracokban £s gyermek- | ágyakban a legolcsóbb árakban. - Ke*o*m*tu* t.»Pu»»*k *M~*er> -* Saját kárpitos és asztalos mflkelyefc. Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolás!! ______________________________________________________________________________mi Usága és dübörgő ereje (Liszt) te'j«en lebilincselték a közönséget és minden egyes szám «tán percekig szívből tapso't & kis müvészatk. Az est fénypontja azonban s talán nem csalódom, hogyha Földes Bandi legktdresebb ■üsorszámának mondom, Mendelssohn Rondo caprieeiosoja volt. Ebben csillogott leg fénye•ebken az 5 kivételes istenadta tehetsége. Az a könnyedség, amellyel ezen darab nehézségein átrepült, a csengő tiszta sextolák, a félelmetes erejű oktavak, a puha legatók a pattogó staccatók és a szédületes tempo kiforrott nagy mirésznek is becsületére vált volna. Öabéntelenti is az jutott sz eszembe, hogy hol fogja ez a gyermek a zongorázást végezni, ha tovább is így fejlődik. Nem tadok M-nd Lohn Velixtől gondolatban szabadnlni, S is 9—11 éves korában már koncertezett. Talán Fő de* Bandi lesz a magyar Mendelssohn? Adja Isten. Az utolsó szám után, dacára a fárasztó műsornak, engedve a közönség nagy tapsának, mosolyogva adott a kis művész két ráadást, egy M-wdslssshn darabot is és egy saját kompozíciója Siherzót, amely kedvességével és ötletessé* ével csak fokozta bennem a magyar Mendelssohn gondolatot. Mikor köszönettel kell megemlékeznem dr. Szijj Ferencről, aki ezt a ciodagyermeket a Jókai Egyesületnek bemutatta, kötelességemnek tartom a kis művésznek baráti ntravalóul egy jó tanácsot adni a ez az, hogy őrizze meg egyéniségét, agy ahogyan az Isten őt megáldotta és ne vegye fel a budapesti zongoratanárok túlzásba menő pózolását. Dr. Polony Béla. A Magyar Bál. {1925 fobruár 1-én, vasárnap a Vigadóban.) Édes anyám csak az a kérésem, Magyar ruhát csináltasson nékem. Magyar ruha, sej, haj, kell a magyar bálra, Az illik, illik, illik a magyar leányra. Ez a kedves dal magkapó melódiája esiiingol a fülünkbe és melegíti fel a lelkünket, szivünket, amikor arra gondolnak, hogy napról-napra közelebb m^yünk a farsang legkedvesebb mulatsága, a Magyar Bál felé. A magyar ezer ellenségtől van körülvéve, amelyeknek legfőbb törekvésük, hogy nemzeti, faji mivoltnnkból kivetköztessenek bennünket. Ezzel az ellenséges áramlattal csak úgy szánhatunk sikeresen aikra, ha életünk minden mozzanatában kidomborítják magyar mivoltukat. A magyar nyelv, a magyar knltnra mellett fontos a magyar ruha, a magyar viselet, a magyar nóta, a magyar táne, a magyar bál is. Még a vigalom, a farsang óráiban is mutassuk meg, hogy magyarok vagyunk, hogy a bnsnlásra száz okkal megvert magyarság íme vigad, a magyar muzsikaszó, a magyar nóta, a magyar táne mellett magyar ruhában « magyar bálon. Elé a régi magyar ruhákkal, aló a régi magyar táncokkal és a mulatozásunk is iiigvérig magyar legyen. Érnek a tudatában rendezi évről-évre a legfénye«-bb sikerrel az Országos Magyar Kisgazda, Főidőivel és Kisiparos Part komáromi központja a farsang legkedvesebb mulatságát, a Magyar Bili. Éi ez a magyar bál annyira balejnioit ntnasak Komárom, hanem messze vidék szeretetébe, magyar lóikéba, ozivébe, hogy egyenese* várják már és türelmetlenül lesik, hagy mikor loss a komáromi magyar bál. Az előző Komáromi magyar hál olyan kodrea, felejthetetlen emléküket hagyott azok részér a, akik a kálókon réestvettnk, kegy orra mindenki aniveeen elmegy. A türelmetlenkedő, mulatni akarókat sietünk megnyugtatni, hogy a magyar bált az idén február 1 én, vasárnap, a Baross-utcai Dózsa-féle vigadó öszszes termeiben tartják meg. | A figyelmes és mindenre gondoló fárad- j hatatlan rendezőség olyan táncos gárdát szer- j vezett, amely kitartóan fogja táncoltatni a Iá- j nyokat és menyecskéket. Már ezzel az intéz- | kedéssel is visszatérnek a régi szép emlékek, j amikor mindm táncosnő tanait és amikor még j nem ismerték, hogy mi az a petrezselyem árulás, i A vasárnapi magyar bálon minden táncosnő ki fogja venni a részét a táncból és \ nemcsak azok fognak mulatni, akiknek ott [ vannak az ismerősei. A bálon messze vidék mulatni vágyó j ifjúsága vesz részt, ezzel még kellemesebb lesz a báli éjszaka, most miudenki találkozni fog rég nem látott kedves ismerőseivel. A magyar ruhás deli táncosok, a pártás és fókőtös szép leányok és asszonyok lenge tánca olyan szivet-lelket magával ragadó látványosság lesz, i am-ly még azokat ie gyönyörködtetni fogja, j akik nem akarnak táncolni. Az idei magyar bált is azzal fogják meg- > nyitni, hogy azok a táncosnők, akik magyar ruhában jelennek meg, a kis teremben fognak j gyülekezni és amikor mindnyájan együtt lesz- ! nek, tüzes magyar indaló gyajtó hangjai mel- j lett bevonulnak a táncterembe és eliejtik a , palotást. Ez a felvonulás olyan megkapó, szivet, jj lelket fölemelő látvány, hogy már ezért íb ér- j domes elmenni a magyar bálba. Azok számára, akik a bálra való bejö- í vetelt még egyéb szórakozással is egybe akar- ; ják kötni, d. u. bőven jut nekik ebből a ne- \ mes szórakonásbó). A komáromi műkedvelő gárda ugyanis éppen ezen a délután fogja eljátszani a kultu palotában dr. Szijj Ferenc dicséretet nyert népszínművét, a Juliét. Ezt a kínálkozó alkalmat bizonyára so- jj kan fel fogják használni és d. n. megnézik a < Julist. este pádig a magyar bálban fognak vi- ‘ lágos reggelig mulatni. A jelszó tehát az, [ fogy vasárnap este a magyar bálon találkozik i Komárom és messze vidék magyarsága. A magyar bálra az alábbi meghívót küldték szét: Az Országos Magyar Kisgazda, Fö'dmives | és Kisiparospart komáromi szervezete 1925. évi f bruár hó 1-én, vasárnap, a Dósa-féle Baross- \ utcai »Vigadó* összes helyiségeiben kuitnralapja ■ javára jótékonycálu, zártkörű magyar bált ren- f dez. Belépődíj: személyjegy 6 K (és 1.80. K j vigalmi adó). Felülfizetéseket a kalturalapra i köszöettel fogadnak és nyugtázunk. A zenét j Illés Gyula zenekara szolgáltatja. Kezdete este ’ pontosan 9 órakor. A bál szigorúan zártkörű, j kérjük a meghívót a rendezőség kívánságára : felmatatni. Délután fél 4 órakor szinrekerül a i knltnrpalota színháztermében a »Julis« falusi történet 3 felvonásban. Itta: Szijj Ferenc ár. Szereplők: Rosta Pál, öreg falusi gazda Vánkay László, Rostáné, felesége Sebestyén Mariska, Sándor, Lajos fiaik Csukás Lajos és Laugsehadl János, Adám Gergely asztalos mester Prágay István, Adámné, felesége Csukás Tinike, Adám Erzsi, leányuk Zsidek Manci, Ju'is Kelagnen Juliska, Jegyző Szaday Zoltán, Jegyzőné Csukás Ilonka, Asbóíh Gyuri ifj. Kaszás István, Tanító Rnaieska József, Józsi par&sztlegény Kaez Kain, 3 leány Bertha Bözsike, Czirqk Aranka, Bertha Klárika, Kisbiró Adler Armin, Eszter, cseléd Rostáéknál Szaday Mariska, Bimbó Laci, korbelí legény Blahó Lajos, Miska, inas Ádáméknái Szeles László, Legények Andrássy József, ifj. Fössy Kálmán, Andrássy Márton, cigányok Mórhoz Sándor, Sipos István. Hely: egy magyar falu. Idő: a világháború előtt. Helyárak: I. hely és erkélyülés 6 K, II. hely ö K, III. hely 4 K, állóhely 3 K. Pénztárnyitás délután 2 órakor-Az ötödik katoliküs esti. Komárom, — jan. 3#. A katolikus egyházközség vasárnap rendezte az ötödik k&fpiikns estet óriási közönség előtt fényes sikerrel. A műsor megnyitó száma Kühnel: A ve Máriá-ja a szenzáció erejével hatott. A főgimnázium egyházi énekkara és zenekara harmóniám kísérettel adta eiö ezt a szép egyházi zeneművet, melynek tenorszólóját Szaló Endre főgimn. VIII. oszt. tanuló énekelte, akinek szépen csengő és terjedelmes tenorhangja van. Az énekkar és zenekar Patáky Maurus karnagy vezetése alatt kiváló sikerrel működött. Kitűnő hanganyag ég bámnbtos fegyelmezettség jellemzi úgy az énekkart, miut a zenekart, ami ennek a jeles muzsikáiig érzékű tanárnak, érdeme. Az énekszámot msleg tzpsok köszöntötték. Utána Király József káplán, a Legényegylet ügyvezető elnöke jelent meg a szinen és tartotta meg előadását: Melyiket a kettő közül ? Az előadásban a nevelés és a nevelő munka eredményét tette mérlegre a szónok. Vallásos nevelés-e, vagy á l ami nevelés polgári erkölcstanokkal: ez a kérdés. M-jd nagyszabású bizonyító anyaggal, világhíres tekintélyek idézeteivel föleit a kérdési-a és az élet gyakorlati eredményeire hivatkozott, amelyek csak a vallási neveiéin találják meg a felépítendő társadalmak legbiztosabb támasztékát. Amerika most fog áttérni a vallásos nevelés alapjaira. Ezzel szemben az állami nevelés nem nyijtja azokat a lelki biztosítékokat, melyek a gyermek részére elengedhetlenül szükségesek. A polgári erkölcstan nem elégít ki bennünket a maga sekélyes tartalmával. Sajnálattal látja az egyház, hogy megtévedt tanítói a személyes államosítás hívei. Nagyszabása beszédét azzaj pipere-Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE.
