Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-09 / 96. szám

4. old*!.

«IteBB&gerai Lapcfc»

19&A, afasatos 9

körül átkelnek a Volgin s Útjukon leigázzák az ogurokat, alánokat a lehetséges, hogy a fdlré&b eső magyarokat is. Ez az oguz áradat aligha érinthette erősebben fisainkét. Attila halála azonban annál vágzstesebb következményeket hozott rájuk, A kővetkező óvb n, 454-ben a felszabadult ugor törökök nyomainak a hunok utján a Volgán keresztül nyU' gatra s öt különálló államot alapítanak. Ezek szakítják szét végleg a finn-magyar népeket, amennyiben a legdélibb magyarokat teljessn elvágják, a vogol osztják, zürjéa-votják törzseket északkeletnek, a többit északnak szorítják. Egyik törzsük, az onugor pádig meg hódítja a Monies vidéki magyarságot s nyelvileg beleolvadva annak uralkodó osztályává lesz. Ettől kezdve emlegetik a Manias vidéki népet hol mi gyúrnak, hol onugornak. Mega az nr szó is ebből a kőiből v*ló s nem egyébb, mint az uralkodó osztály neve, az ogur összevont alakja. Az idegen népek a hódító fajról a magyarokat is oaugorokn&k, ongre-knek, ungereknek, ungaroknak, tengereknek a utóbb az orrh&ngok vesztő szláv nyelvekben ugoroknak, nhrosnak hívják, éppen úgy, mint a mai Alduna melléki szlávokat egykori uraikról bolgároknak, a Dnieper melléki szlávokat »z éket államba szervező roszokról rosziknak (oroszoknak), vagy a galliai latinokat (a kelta gallok elrómaiasodott utódait) a föléjük kerekedett frankkokról franciáknak. Da mig a szlávok és latinok araiknak nevét is átveszik, addig a magyar nemzet, agy látszik, faji erejének s történelmi mgyrahivatottságának bizonyságául, szilárdan ragaszkodott eredeti népnevéhez.

Az onugorok nemcsak nyelvi és faji, hanem foglalkozási és művelődési tekintetben is eltértek meghódított alattvalóiktól. Az onugorok harcosok, föídmivesek, kia részben iparűzők és kereskedők (rabszolgákkal, prémekkel), a magyarok pedig főleg létenyésztők, halászok és vadászok voltak. A beolvadó onugorek azonban harcos nemzetté szervezték a békés hajlamú magyarságot, nyelvük maradványa az a körülbelül 200 ősi kaltur-szó, amit a magyar nyelvtörténet az első török kölcsönzés óimén tart nyilván. A török kuiturkatást még inkább fokozta az, hogy a magyaroknak nemcsak az araik voltak ugor-török ők, hanem 454 töl körösbőrfll a szomszédaik is, az onugór ok testvére épei: a szávirugorok (számsorok), otur- ugorok, tokur ugorok és bolgárok, akik miad külön államot al&pitottaks egymás közt is viszálykodtak.

Az ugorok gyengülését használta fel egy

levelet! — rebegte sápadt arccal Tóni bácsi.

Csak úgy iramel-ámmal nyúltam a levél után, de Tóni bácsi türelmetlenül kikapta a kezemből és ő maga kezdte olvasni :

„Egy szerencsétlen, boldogtalanságra kárhoztatott fiatal teremtés kér önöktől tanácsot titkos, nagy bánatában. Szépnek és műveltnek mondott fiatal lány vagyok. Sorsom szegénysége egy férfi házába sodort, a kinek gondját kell, hogy viseljem. Cselédi sorsban élek ebben a házban, mikor a szivem tele van nagy, égő vonzalommal, amelyet titokban magamban kell őriznem . . . mert hiszen csak fizetett alkalmazottja vagyak annak az urnák, a ki más nők körében bezzeg megtalálja a szavát és a jókedvét, csak én rám néz fagyos, magasról felém nyújtott nyugalommal . . . Pedig ha tudná, mennyire szeretem nemes, szép, férfias lelkét... ha tudná, hogy a többi mind, a ki szélesen nevető arccal gyújtja mosolyra az ö életét, csak a vagyonára, az általa nyújtható jólétre vadászik, hogy egyedül én hordom magamban titkos, emésztőn azt a szent, tiszta lánggal égő érzést, amely öt boldoggá tehetné, ha egyszer észrevenné és nem járna vakon a házában ■ . . Tanácsoljanak uraim valamit. Mit tegyek? Tépjem ki szivemből ezt az embert és lássam benne csak a kenyéradó gazdát?... Adjanak tanácsot!"

— Tyü! Pattant fel Tóni bácsi. — Ennek «(fele se tréfa. Te tán már a választ is megírtad!

— Meg én! Itt van ni!

C ... kTóni bácsi kezébe kapta a kéziratot.

„Mimóza. Értjük az ön lelkiállapotát. Hagyja ott azt a vén medvét. Nem érdemel az mást. Más emberek között, más városban el fogja felejteni, hogy akadt egy életének színes ragyogó pázsitján vakon botorkáló férfi,

évszázad múlva, 354 táján a régi ugor-tőrököknafe az a része, mely 454 b?u nem kelt át a Volgán: az avar. Leverik az ugorokat s az } ©»ugorokkal együtt a magyarokat is és fogy- \ verköteles szövetségeseikké teszik őket. Da ez J a szövetség rájuk zúdítja az avarokkal hadi lábon állé eguzokat vagy utókat s az avarok í nyugatra húzódásának az lett a következéé- ! nye, hogy az azok az oaugorokat adófizetőkké tették. As az hegemónia azonban 597 ben bal- \ liarook folytán megszűnik, mindössze egyik águk, a kara-kazirok törzse tartja fönn magát j a Volga jobb pariján, az egykori ak kázirok | földjén, sót kiűzi a Monies melletti szomszédos onugor-magyar nemzetet tovább nyugitra, a Fekete-tenger, a Donyee és Dnyeper folyók közti síkságra. Ezen Ouuguriánuk nevezett területen éltek sátán Sitink 8 emberöltőn át 600-tól 853 ig. Ez a kor rendkívül fontos a magyar nemzet kialakulására, mert e korban fejeződik bs 710 körül az onugorok nyelvi beolvadása. Itt kerülnek először közvetlen szomszédságba szláv népekkel, kiket laagyensknak (lengyel) és tautoknak (tót) neveztek ei. A tót szó gót eredetű és idegent, külföldit jelent. Etek közül ragadozták a magyarok a foglyaikat, szláv sióval rabjaikat a Keres városában árusították a görögöknek.

Oauguriában a magyarok nam sokáig maradtak avar hegemónia alatt. 635 ban ugyanis az unogor Kobrát (Knyrai) népének élén leveri a keleti avarodat s uralmának biztosításául EL-raklius görög császár állandó szövetségesévé lesz. E szövetség 708 ig tartott, mikor a krimi görög szomszédság megszűnt, amaaynyiben &z Oauiuriatól délre eső Erimet a Voiga-Manica raeliéhi kázirok foglalták eí. Közben 650 táján a magyarok nyugati szomszéd i, a déli bolgárok is lerázták az avar igát és 679 ben Iszperifc (Aszparuk) nevű kánjuk vezetésével a mai Havasalföld és Bolgárország szláv lakosságát leigázták s így a magyarság a Dnyeper-Prut közti elhagyott terület felé ú terjeszkedhetett.

De 710-ben, vagy kevéssel utóbb a kázir (kaján kk&gan, khán) megtámadta és legyőzte a magyarokat. A kázir hegemónia 863 ig tartott. A kasár uralomnak tulajdonítható az onu gór-magyar törzsszerveaatnek monarchikus szellemű átalakulása keleti török formára a kunda (kend, kendeh) és gyula nevezetű méltóságok megszervezésével. A magyarok ettől kezdve a kázirszövatségbea harcolnak s első ismert kendéjük Levedi (850—63 közöti). Legközelebbi ellenségeik sz éjszaki szomszédságokban lakó normann varjágok (varég) voltak, akik a szláa ki éppen a legértékesebb, a legszebb virágot tiporta agyon otromba csizmáival.“

— Ezt akarod válaszolni Málcsikának !

— Ezt én !

Tóni bácsi egyetlen hangos lendülettel darabokra tépte az üzenetet, a Málcsika levelét pedig zsebregvűrte.

— Ezt Málcsika nem fogja olvasni holnap, annyi szent! Hogyne! Világgá kergetni egy... — nagyot nyelt — egy ilyen ragyogó teremtést, akit az Isten is feleségnek teremtett ! Tudod öcsém — szólt lehorgasztva a fejét a mellére, — hiszen már régen foglalko zom azzal a gondolattal, hogy feleségül kérem Málcsit... de attól féltem mindig, hogy nagyon öreg leszek hozzá... de most már igazán nem várok tovább 1

Elővette a Málcsika levelét. Hosszan, melegen nézte az apró, hegyes kis női betűket. A szemébe könyek ültek ki:

— Szegény, bolond kislány!

Mosolygón, puhán simult rá az ajka a

levélre, azután fölrikkantott:

— De most már csakugyan átmegyek a „Fehér bárány“-ba egy pohár sörre. Te meg gyere utánam, ha leraktad azt a fránya pesti telefont!

*

No, azt a vigasságot, amelyik a Tóni bácsi öreg kúriáját gyújtotta hangosra a lakodalom napján, azt látni kellett volna.

Mikor a menyasszonytáncot jártam Málcsikával, a szép asszonyka egy titkos meleg kézszorítással köszönte meg nekem a turpisságot, amellyel beugrattam a „vén medvét“, aki ma ragyogó jókedvében legalább húsz évet fiatalodott.

vokat Kiev táján államba szervezték. 862 őszén a varjágok szövetkeznek a tőlük keletre laké beasenyőkkel s Ászkeld meg Di -r nevű hőseik vezetése alatt megtámadják a kázir birodalom magyarlakta részét éppen akkor, amidőn a magyar fősereg Német Lijes frank király hired almában az Btbs» meliéki szlávok földjén portyázoit. Az otíhonmaradottak, a szlávokbessenyők együttes támadását nem bírták viszszaverni. Szertnesétlenségöket tetézte az is, hogy a téli halászit kedvéért csak 7 törzsük veit a Dnyeper mellett, mig a többi 3 törzs a Donhoz húzódott s igy ez a rész a föevapain&k menekülésekor nem mert nekivágni az Azovitenger falett elterülő nagy síkságnak, hanem átkelve a Donon, egész Perzsa-Örményországig menekült az egykori szavir-ugor földre s itt lassan elfogyott, felőrlődött. Utoljára 1887 ben említik őket. A többi hét törzs, m lyb-z még a kázirok kavar (kabar) törzse csatlakozott nyolcadiknak, a V r (Varnch) nevű földön át, melyen egykor a nyugatról visszsüzöU haa töredékek tmzódtak meg (varchunok), az A1 luna és a D lyeszter közé költöző t 8 itt találta mag őket az Elba rael ékéről visszatérő fősére«-. Azonkívül Oauguriábau iv, (amit később a Dana Tisza m-diáki Onuguriátó), Hangárjától vaió megkülönböztetés végett L ivediországuak kezdtek nevezni) ott L hátramaradt e^y kisebb nfptöredék, mely még 6 évszázad múlva is itt tengődött, aöogy az 1436 b*n erre járt Birbaro Jozofát navü Velencei tudós usazó tanúsítja, míg a tatár-szláv népteugar végleg el nem nyalté.

A történelem további része már ismertebb nyomokon halad.

A magyar őstörténetre vonatkozólag Karácsonyi a kővetkező ljgíon.o-abb következtetéseket vonja le:

1. A magyar aem ázsiai nép, nem is lakott soha Ázsiában.

2 A magyar nem tartozott soha a tötök fajhoz és nyelvében csak köicsőnszavak vannak a török nyelvből.

3. A magyarnak semmi köze a hun nem, zethez. Letett alattvalója, ds vela s.;m nyelvi sem vérségi összsköttetöze nem volt.

4. A magyar csak közvetett alattvalója ■ volt az 550—634. években az avarnak, da i sem nyelvi, sem faji rokonság nem fűzte hozzá. I

5. A magyar közvetlen alattvalója volt ( az ouugur (tiz ugor) aoVÜ török nemzetnek, da ezt 710 után végleg magába olvasztotta s igy a nyugati törökségg9Í némileg vérségi összeköttetésbe jutott, nyelvébe pádig mintegy 200 ugue szót áíkölciönzött.

6. A magyar adófizető és segédcsapatokát nyújtó alattvalója volt a kázir kajánnak 710—863 ig, do különben önkormányzata volt.

7. A magyar soha asm volt sem zsidó, sem mohamedán vallásu, mert mielőtt e vallások a kázirok közt elterjedtek s így a magyarsághoz eljutottak volna, a magyar kénytelen volt a Kázir birodalomból elmenekülni.

Karácsonyi könyve a magyar őstörténet eddig legjobb monográfiája. E korszakot illetőleg eddig szinte egyetlen történetírónk sem jutott tovább a pusatt találgatásoknál. Karácsonyi előnye, hogy a történeti adatokat a nyelvészet útmutatásaival összhangzásba tadja hozni s egy egységes harmonikus képpé dolgozza föl. Lehetséges, hogy a nyelvészeti alapon vont következtetései idővel módosulást fognak szenvedni (pl. a „magyar“ népnév etymologiájához még mindig szó fér, az „ogur“, „ember* szavak még lappangó ethnikai vonatkozásokat rejtenek magákban, Ugyanúgy a még mindig mtgoldatlau „Dantu moger“, „isten“, „ördög“ stto.) de Karácsonyi alapvetése meg fog maradni.

A könyv tudományos becse mellett a fajprobléma mai aktualitása révén nagy népszerűségre számíthat. D. J.

A komáromi cserkészek

tátrai nagytiborámh utolsó jelentése.

Cserkésztábor (L. Sv. Ján) 1924. aug, 4,

Nagyon jól éreztük magunkat a táborban, ennek ellenére az ntolsó napokban is kiruccantunk a völgyből annyira, hogy senki sem maradt odahaza. Még az a túlságosan önzetlen Maca is eljött velünk. Elmentünk Dobsinára, Utunk ez volt: Poprádra vonattal, onnan létrán szekereken Dobsinára. Előzőleg (aug. 1-én)