Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-29 / 91. szám

81, sas* f®gfW«s&8tö«ttfe AvtoliraM« gMli ................................................ Keddi 1924. juliue 29. JP OLITIKAI L, F. SÍÓfe*í**S ár wwwa-«*t«vák érfékfce*« M«iyit(w á* vSádkr* petta! azétkSttfeaaí: SSSáS* <sTr« 8® £» félévre 40 ¥, Begyedén** 38 K. Külföldön 160 K& W,%ytm «xtm wva t 80 fSSIév. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. FSsKsrkeaztS; ÜAÁL GYULA dr. Szerkesztő: S3ARAMYÄV JÓZSEF dr. 1914—1924 ! Komárom, — juliue 28.' Tiz esztendeje. A sarajevói gyilkos-j ság lázas dermedtsége ült a lelkeken: El­kerülhetjük-e a háborúi?. Belgrádba meg­érkezett a e&r kétezer szavas sürgönye, de megérkezett a béke cár hipokrita, ha- ; zug sürgönye is a német császárhoz, : mely a békét hangsúlyozta, de az orosz csapatokat már felvonultatta a német ha­táron és az ellenségeskedéseket megkezdte. Azután jött a mozgósítás és a felháboro- ; dás moraja elemi erővel tört fel a király­­gyilkosok nemzete ellen: vesszen Szerbiai Azután megindult az uj népvándorlás a hadak utján a világ négy iája felé, mert a küzdelem, a harc az egész világgal l folyt négy esztendeig. \ Erről a négy évről, annak töménte- I len szenvedéseiről, áldozatáról, véréről, j veszteségeiről most ne beszéljünk. És azt a kérdést se vessük fel, hogy miért küz­döttünk mi becsülettel, hűséggel és mi lett ennek az eredménye. Inkább arra , vessünk egy pillantást, hogy a nagy háború után megkötött béke meghozta-e ; a világ nyugalmát és az emberiség rá- j lépett-e a boldogulás útjára ? Versailles, Saint Germain, Neuiliy, j Sévres, Trianon, ahol a békét diktálták a \ győzök, a szenvedések uj zsilipéit nyi- j tolták meg a legyőzőitek részére, akiket \ nem is fegyverrel győztek le, mérkőzés- j ben, hanem csak tőkével és kitartással, j segítségül híva az újvilágot is. Németor- j szágot ez a béke nemcsak politikailag • tette tönkre, de gazdasági létében is ősz- j szetörte a világ első nemzetei egyikét, ) Ausztria-Magyarországot szétdarabolta és l megvalósította a szláv álmokat, a Balkánt \ belehelyezte Európa kellős közepébe, Bul- j gáriát megcsonkította, ezt tette volna j Törökországgal is, de ez kijelentette, hogy j nem kér az ilyen békéből és a kardjához | nyúlt. A hatalmas orosz birodalom szerte- j hullott, a cári családot, a nemességet ki- \ irtották, a polgári osztályt megtizedelték j s a győztes hatalmak undort mutattak j a bolsevizmus pusztítása láttára, ma pe- ' f dig kereskedelmi szerződéseket kötnek vele és utána járnak, hogy de jure és de facto elismerjék. A diplomáciában nincs erkölcs és szemérem. A rokkantak százezrei, hadiözvegyek és árvák milliói nyomorban tengődnek, kettétört életpályák romjain keseregnek s a hazug demokrácia és még hazugabb humanizmus illetőséget szimatol ahelyett, hogy a megélhetés filléreit leuné folyóvá a háború hajótöröttéinek. Ezért küzdöttek, ezért adtak oda mindent, egészséget, csa­ládot és jövőt. Ellenben a béke a győzőknél fegyvercsörgés zajában telik. Franciaország miliiárdjait Európa legnagyobb szárazföldi hadserege nyeli el, Anglia tengeri és légi flottáját sokasilja, a kisantant is áilig fegyverkezik. Miért? Ki ellen? Háborút akarnak, újabb vérontást ? Miért nem ■inkább békét, csendes munkát? Nehéz volt a háboiu négy éve, de nem tudjuk eldönteni, hogy a béke hat esztendeje nem hozott-e több keserűséget? Szétdaraboit, szabadság és emberi jogaitól megfosztott nemzetek jogos panasza a világ négy Iáját), Európa közepén a há­borút siratja, amelyben mindenük elveszett. = Országa« pirtvezetosógi ülés. At Or­szágos Magyar Kisgtzd*-, Fóldroiv*« és Kis* iparos Párt országos pártv-zntőség« 1924. évi augusztus hé 9 én dé után 6 érakor Rimaszom­baton pártvezetéséül t é^t t*rt. = A petka tanácskozásai A pstka Kari­bidban tartott tanácskozásait hivatalos old dón megcáfolták ugyan, azonban minden cáfolat ellenére tény az, ho?y az ö öí tanács a nyári szünetet arra használta föl, hogy a po i ikai heljzdet behatóan megbeszélje és a képvlse­­lőhár elé terjesztendő javaslatokat ietárgya'ji. A Narodai Politika értesülése szerint az ötös szakbizottságok augusztus vége felé fi'ést tartanak, hogy az előkészítés alatt levő pénz­ügyi javaslatokat a ko lieiós pártok még augusz­tusban letárgyalhassák ngy, hogy a Valészinüíeg már sz-ptember elején ismét egybehívandó nemzetgyűlésen tárgyalhassák a javaslatokat. E javaslatok között vannak a hsdikölcsönre, a bankbetétek védelmér*, a bankok tartalék­­alapjára, a régi monarch ából származó köve­telésekre, a szövetkezetek szanálására és a nyugdíjasok jövedelmének rendezésére vonat­kozó javaslatok. T rmészetes, hogy mindez°k­­kel a petka már részletesen foglalkozott. Úgy tervezik, hogy a javaslatokat a nemzetgyűlés szeptember közepéig elintézi, ami atán a nyári ülésszakot hivatalosan is b»f*j-zik, Szerkesztéséi és kiadóhivatal: Niéor-a , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, ■)«« a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak etb. küldenek Kéziratokat nem adunk vissaa. Msplnik heteekiil nárarnsnu: kaWn csfltfirtSkBn ii stook»)« = A magyar kisebbség ügye a külföldön Az előkelő Fortnightly Review jnlinsi számá­ba, mint Londonból jelentik, M&xwdl Francis; angol publicista hossni cikkben foglalkozik & magyar kisebbségek, ez k között a csehszlovák köztársaság terül-tén élő magyarság sorsával is, melynek lélekszámát 1 millióra teszi. Ró­lunk a kővetkezőket mondja: A magyaroknak minden okuk m gvan, hogy elégedetlenek le­gyenek a ve.űz való mostani bánásmóddal. A magyarság panaszainak tárgyalása során a cikkíró először is a föídkis*jititási törvényt ismerteti s ezzel kapcsolatosán a kővetkezőket­­jegyzi meg: „A köztársaság első éveiben gaz­dasági vá ság folyt le s ezért természetes, hogy a legelőször kisajátított földek a cseh munkanélkülieknek jussanak. Azonban ezzel nem lehet indokolni azt a tényt, hogy egy­szerű és átható gyarmatosítást folytatnak Szlovenskónafc azokon a részein, ahol a több­ség magyar.“ A telepítések körüli sérelmek során fölemlíti Pozsony esetét, ahol a háború előtt a lakosság 48 százalékát kitevő magyar­ság számarányát 18 százalékra szorították le. Rámutat továbbá, hogyan használták fel a népszámlálás eszközét arra, hogy az adott helyzetből az előre kívánt következtetéseket vonják li. — Mégis csak rekonstruálják a kormányt. Politikai körökben «okát beszélnek a kormány rekonstruálásáról. Hivatalosan ugyan cáfolják azt, m rfc ezzel nyilvánvalóvá válik, hogy a koalíció pártjai kötött az egyetértés nem vala­mi erős lábon áll. A rekonstrukció elől azonban mégsem térhet ki a kormány, mert ha nem is lesznek nagyobb személyi változások, a prágai hírek szerint már most megállapítható, hogy Hibrm&nn és Becbyne tárcáit más politikusok veszik át, de az sem lehetetlen, hogy mire @z a rekonstrukció aktuális lesz, egyéb személyi változások is be fognak következni. Kommunista népgyülés. A párt háború ellenes állásfoglalása. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — julius 2ö. A kommunista párt országszerte nagy tüntető népgyülésaket tartott a világháború ki­törésinek tizedik évfordulóján a háború ellen. A kommunista párt tüntető felvonulást is akart rendezni vidéki szervezeteivel, de az állam­­rendőrség a felvonulást szombaton betiltotta. A gyűlést 7—800 hallgató jelenlétében nyitotta meg Oaborek Károly városbiró helyet­tes, azok közt azonban igen sokan voltak a más világnézet h»vei, akik kíváncsiságból je­lentek ra-'g a népgyülésen. Major litván pozsonyi kikü'dött volt a nép­gyülés szónoka, aki visszapillantást vetett az 1914 évi nótás és virágos felvonulásra. Nem Teljes polgári beren­dezések. Hálószobák, ebédlők, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútorok. Saját liMlfc TELEFON SZÁM ISO. 'VagdaXNifra 22PÁR 0WSKA Állandó kiállítás köl­es belföldi bútorok­ban : Legmodernebb stylus ::: Díjtalan megtekinthető §

Next

/
Thumbnails
Contents