Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-30 / 149. szám

1924. december 30. Komáromi Lapok.’ 3. oldal Győződjék meg az 76S pipere- és borotvaszappan jóságáról Gyárija: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. Az ekecsi plébánia élére Solymossy Dezső komáromi káplán kerül*, Komáromba pedig Schatz Miklós káplánt helyezték. A református egyház körében is több emlékezetes esemény fordult elő. A komáromi egyházmegye élére Gyalókay László lépett es­peresnek. Komáromban tartotta az egyházme­gye ülését március 13-án, rendes közgyűlését pedig aug. 28-án. Ugyanakkor lelkész érte­kezlet is volt Balogh Elemér püspök elnöklete alatt. A dunai egyházkerület szintén itt tartotta nov. 10-én közgyűlését, melyet a református lelkészek felavatása előzött meg. Mozgalom indult meg a komáromi egy­ház körében harangok beszerzése iránt Harang­szentelések folynak Csilizradvánv, Csallóköz­­aranyos, Dunamocs, Ekel községekben. Nagy horderejű volt Sir W. H Dickinson és A. Rimsay-nak, a protestáns világszövetség delngátusainak látogatása, akik az egyházi sé­relmeket tanulmányozták. A komáromi egyház foglalkozott a református teológiának ügyeivel is, bár ez a kérdés Losonc és Beregszász városok közt dől el. Újból restaurálták a dunaradványi régi templomot, Nagyodon pedig uj templomot épí­tettek (az építést a komáromi Boldoghy Gyula cég végezte). Súlyos csapás érte a komáromi egyházat lelkészének, Vargha Sándornak halálával, akit Borza Zoltán, Papp Árpád, majd Galambos Zoltán és Zsemlye Lajos segédlelkészek helyet­tesítettek. November 9-én temették el a komáromi egyház püspök-léikészét, Németh Istvánt nagy ünnepélyességgel, akinek utódává dr. Antal Gézát választották meg és Komáromujváros lelkészéül is meghívták. Az evangélikus egyház az egyetemes egy­házhoz való csatlakozás kérdésében foglalt ál­lást, egyébként ügyei zavartalanul folytak. Az elesett hősöknek háborús emléket ál­lítottak Madar, Búcs Koniáromszentpéter, Du­namocs, Ekei és Hétény községekben. A zsidó kongr. egyházközség templomát díszesen renováltatta, melyben Fried Jenő elnök veit tevékeny részt. Emléket állított az elesett hősöknek és azt szép ünnepség keretében adta át a nyilvánosságnak. Közgazdaság. (,Mezőgazdaság, Ipar, Kereskedelem.) A tavaszi árvíz csakhamar eloszlatta a gazdáknak minden reménységét a termést ille­tőleg. Csallóközben a talajvizek hihetetlen ká­rokat okoztak. Csakugyan olyan silány termés következett, mely mindenkit megdöbbentett. Az árvízkárosultak ügyében Füssy Kálmán kép­viselő fejtett ki nagy tevékenységet. A gazdak a reájuk kivetett rettenetes adók ellen sűrűén éltek panaszokkal és felebbezésekkel, de a jö­vedelemadó kivetése olyan általános felzúdulást keltett, hogy az adózók memorandummal for­dultak a vezérpénzügyigazgatósághez, A Csallóközi Ármentesitő Társulatot nagy erőpróbára tette a sok belvízzel való küzdelem. E társulat legutóbbi közgyűlésén a vezetőség nagy részét ki buktatta. A Vágbal­­parti Társulat ügyeit előnyösen tudta megol­dani és aktiv működését biztosítani. A komáromi földmives iskolában a ma­gyar tanulók helyzete nehéz, mert ott csak korlátolt számmal veszik fel őket. Csallóközaranyos és Kéménd községben lódijazást és lóversenyt rendezett a szlovák földmives tanács. Iparunk állandóan vegetál és a legna- I gyobb bajokkal küzd. Ipari hitel nincs. Kor­mány támogatás hiányzik. Az ipartestület több memorandumban mutatott rá a helyzet okaira és a szabad forgalom helyreállításában találta ; meg a helyzet egyedüli gyógyszerét. Az Ipartestület emlékezetes kiállítást ren­­j dezett az iparos tanulók munkáiból és áHalá­­! ban egész törekvésével az iparosok érdekeit szolgálta. A kereskedelem is a teljes visszafejlődés utján van. A kereskedők testületé mely 20 éves fennállását ülte meg ez évben, memorandumban foglalta össze a válságos helyzet okait és azt minden fórummal közölte. A testület érdekeivel behatóan foglalkozott és az üzleti záróra kér­désében is erőteljesen foglalt állást. A közlekedésügy egy gyorsvonatpár be­állításával (Budapest—Praga és vissza) javult. A menetrend ugyan Komárom lakosságára nem mondható kedvezőnek. A bajcsi vasúti hidat a tavasszal adták át a forgalomnak. A pénzügyi téren semmi javulás sem volt | észlelhető. A hadikölcsön törvény a lakosság érdekeit mélyen sérti, mert a hadikölcsönökért csak alig 1 százalékot jövedelmező államköl­­csönőket nyújt. Az adózás terén semmi enyhülés nincsen. Az adóterhek egyre gyarapodnak (megyei, já­rási pótadók, fényüzési adó). A helyzetet jel­lemzi, hogy az adóhátralékokat a ház és föld- ; birtokra bekebelezíeti az állam, amire azelőtt példa nem volt. Az adózás eile« a ház- és telektulajdonosok egyesülete, az Ipartestület és a kereskedők testületé egyértelműen állást fog­lalt és azt a írni rendszerben tarthatatlannak minősitette. A pénzügyigazgatóságot megszüntette a korméaiy és Komáromban csak kirendeltség ma­radt, amilyen Érsekújvárban, Párkányban is létesült. A Komáromi Első Hitelintézet befejezte szanálási műveletét, mely a régi intézet iránta régi bizalmat visszaállította. A Komáromvidéki Hitelbank és a Koronabank egyaránt érezték a ' pénzügyi feszültséget, mely a pénzpiacon ész­lelhető volt és a pénz hiányában jelentkezett. A Népbank alapszabályainak módosítása után a banküzletágakat is felvette működési körébe és az év végén tartott közgyűlésében szanálási , tervezetét keresztülvitte. A megalakítani szándékolt Délszlovenszkói j villamossági r. t. alapítása elé akadályok gör- s dűltek, mert a kormány nem körvonalozta ért- j hetően és világosan vele szemben elfoglalandó j álláspontját. A földbirtokreform végrehajtása a vidéken \ két olyan bűnügyet dobott a felszínre, amely ( megérthetővé teszi az e reformmal szemben j megnyilatkozó teljes bizalmatlanságét Izsán az ) igénylők pénzét elsikkásztották, Dunatadványon I pedig a parcellázó földbirtokost csapta be egy szélhámos kereskedő. Gútán 4800 hold került felosztás alá, itt pedig csúnya politikai párt visszaélésekről rántották le a leplet. A csalló­közi cseh és szlovák telepesek súlyos helyzetbe kerültek a rossz gazdasági év folytán. Ekecsen a parcellázást úgy akarták végrehajtani, mint eddig, a magyarság teljes kisemmizésével. Jel­lemző a telepítési politika sötét céljaira. Kultúra. A magyar kulturális élet élén a Jókai Egyesület állott, mely 12 szabadoktatási elő­adást rendezett a Kultúrpalotában. Hangverse- 1 nyein a következők vettek részt: Bartók Béla j zongoraművész, a szlovák filharmonikusok, J Medek Anna operaénekesnő és a Rosé négyes. * Egyébb hangversenyeken közreműködtek* Farkas Márta hegedűművésznő (Népjóléti Köz­pont), aki Kassán és Ungváron is nagy sikere­ket aratott, a nyár folyamán pedig hangver­­senykörúton volt, a Zsidek-Mézes vonósnégyes (Ógyalla), a 12. gyalogezred filharmonikusai (Smetana emlékünnep). Művész földieink közül Schmidthauer La­jos Komáromban adott nagyszabású orgona­hangversenyt a Szt. András templom helyreál­­litott orgonáján. Simor Jenő földink Ameriká­ban gyűjti a babért és a dollárokat, Weisz (Sándor) Emma Győrött adott hangversenyt Zichy Ernő gróffal. Papkovách Elvira zeneszerző Budapesten és Münchenben több nagyobbsza­­bású kompozíciót fejezett be. A képzőművészet terén a JESzO mara­dandó sikerekre tekinthet vissza, mely álarcos báljával és kirakataival a népszerűség nagy fo­kára emelkedett. Húsvéti tárlata, fényképkiálli­­tása, a Harmos-iskola kiállítása és a téli tárlat, mely december 21-én zárult, hatalmas lépése­ket jelentenek és szinte a kisváros mértékét meghaladó módon és méretekben dolgozott kö­réje csoportosuló művészgárdájával. Müvészföldieínk közül Komáromi Kacz Endre ért el mély sikert kollektiv kiállításával. Feszty Masa uj képei nagy feltűnést keltettek és Vaszkó Ödön fiatal grafikus is szép sikert aratott. E mellett a Jókai Egyesület kölcsönkönyv­­tára a közmi vetődésnek hatalmas tényezője, nagy könyvgyűjteménye a tudományos kutatás nélkülözhetetlen fegyvertára, múzeuma és kép­tára az általános mivelődésnek a fejlesztője. Múzeumát húsz iskola látogatta meg és gyö­nyörködött annak gazdag anyagában. Felkeres­ték a szláv geográfusok is tanulmányutjuk során. Komáromban a következő könyvek jelen­tek meg ezen évben: dr. Toóth Zsigmond : Mesél a csönd, Vásárhelyi Károly és Uhe­­reczky Géza: A csehszlovák tanügyi törvények és rendeletek gyűjteménye I, Bíró Lucián: Magyar helyes Írási szótár, dr. Alapy Gyula: Az illetőség jogvitája, Mészáros József: Véreim­nek, ezeken kivül több iskolai könyv. A város a színészetből az idén is alapo­san kivette a részét. A nyáron Földessy Sándor társulata jelent meg, aki azonban csekély pár­tolást látott viszont. Ennek oka nemcsak a nyári szezonban keresendő, hanem abban is, hogy a társulat múlt év szilveszteri szereplé­sével igen kihívta maga ellen a kritikát, mert a közönséget durván megsértette. Közben Pol­gár Károly kísérletezett „Kamara“ társulattal október 8 án, de kevés eredménnyel. Végül Faragó Ödön társulata, amely Érsekújvárból rándult át előadásokra igen szép pártolás mel­lett működött november hóban, de erre az elsőrangú társulat reá is szolgált. A hivatásos színészek mellett Komárom a műkedvelők városa. A Dalegyesület, a Katolikus Legényegylet, a Ref. Ifjúsági Egylet, Iparoskör, Katolikus Énekkar, nem is számítva az egyfel­­vonásos apróságokat, előadta a Karácsonyi álom, Debrecefibe kéne menni, Mézeskalács, Náni, A buta ember, Rokkant huszár, Gyimesi vad-FIÓKOKl BRATISLAVA Lőrlnckapu-utca 7 Széplakutca 66,* Dunautca 26

Next

/
Thumbnails
Contents