Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-30 / 149. szám
l«g9VM8t54fh évfslyan« 149* siti Kedd; I9S4. december 30. KOMAROMI POLITIKAI LA P. ßfie» ár CMfc-a*lovAJh ériéibe* > Ralybe* ét «tűikre p*stsf uéikMdiszel: érre Ki X, félévre 46 X, Begyedéire 80 XfilfdldS* 160 Xí. Egyes szám ára t 80 fillér. x. Komárom, — december 30. Az Idő kereke ismét egyet fordul és a távozó év határmesgyéjén megállva visszapillantunk reá, hogy megállapítsuk: van-e benne öröm, vagy csak a bánatgondokat növelte ez is, mint az előtte járók ? Filmszerűen peregnek le benne az események és talán nem árt, ha gondolkozunk felettük. Bizony van felettük gondolkodnivaló éppen elegendő. Kisebbségi nemzetünk sorsát vetíti ki ez az év is, ami ellen küzdünk: a sérelmeket és a fajunk megsemmisítésére törő pörölycsapásokat, amelyekben meg kell acélozódnia a magyar összetartásnak és akaratnak. Krónikási tisztünket akkor teljesítjük hiven, ha végigpillantunk minden terén a társadalmi, gazdasági és politikai életnek és megállapítjuk ezekben veszteségeinket és az alkotásokat, melyeknek önvédelmi harcunkban ma nem éljük idejét. Az olvasó ezekből meg tudja állapítani, hogy helyes-e az az út és irány, amelyen ma nemzetünk halad, lehet-e, van-e okunk arra, hogy ezen változtassunk vagy célkitűzésűnket revideáljuk ? Tanulsággal elég sokkal szolgál az ;924. esztendő, csak rajtunk a kötelesség ezeket levonni annak történetéből. Politikai életünk. Az 1924. évvel a politikai küzdelemnek uj, hatalmas frontja nyílt meg a magyarság előtt. Ennek az évnek az elején kezdődik az újabb, erős küzdelem az állampolgárság és illetőség ügyében, mely a magyarság százezreit érinti és fosztja meg évtizedek alatt békességben birt jogától, földönfutóvá tesz egész családokat és azokat megfosztja a megélhetés feltételeitől. A legfelsőbb közigazgatási bíróságnak ismeretes döntvénye, mely tévesen magyarázza a magyar községi törvényt, az év elején lépett életbe és gyakorlati alkalmazása különösen városunkban széles rendeket vágott a magyar lakosság soraiban, melynek állampolgárságát kétségessé tették a hatóságok. Komárom város állott az élére az országos mozgalomnak, mely innét indult ki a képviselőtestületnek a köztársaság elnökéhez intézett feliratával; dr. Kamrás József és dr. Alapy Gyula képviselőtestületi tagok álltak a mozgatna élére, melyhez csakhamar csatlakoztak ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. S'dszorktsztÖ; GAÁL GYULA dr Szerkesztő: 8ARANYAY JÓZSEF ér. Szlovenszkó városai és községei és nagy erővel támogatta a szociáldemokrata és kommunista munkásság is. Dr. Dérer Iván volt miniszter is nyilatko zott e kérdésben és a magyar jogi álláspont alapjára heiyezkedetl, utóbb egy törvényjavaslatot dolgozott ki az állampolgárságról és illetőségről, mely azonban még a parlament elé nem került. A helybeli járási hivatal elrendelte minden orvos, ügyvéd, kereskedő, italmérési és trafik engedélyes, iparos illetősége megvizsgálását, mely százával idézte elő a sérelmes döntéseket. A szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottsága a magyarság eme nagy sérelmét külön is beható vizsgálat tárgyává tette és a sérelmi anyag összegyűjtésével dr. Alapy Gyulát bízta meg, aki azt terjedelmes memorandumba fog lalta és hatalmas bizonyító anyaggal látta el az ország minden részéből beérkezett adatokból. A magyar pártok ebben az ügyben számos tiltakozó gyűlést tartottak és feliratokat intéztek az illetékes minisztériumokhoz és a nemzetgyűlésen is ismételve követelték a kiáltó sérelem orvoslását. E me.lett a nagy és életbevágó ügy mellett szinte eltörpültek többi sérelmeink, melyeket pártjaink állandóan felszínen tartottak. Politikai pártjaink élénk működést fejtettek ki. így a keresztényszocialista párt megalakult járási szervezete megnyitotta központi irodáját, és a komáromi járás mellett az ógyalfai járás is ehhez a központhoz csatlakozott. Nagy szolgálatokat tett tagjainak, de az egész közönségnek is egyes adóügyi sérelmek nyilvánosságra hozásával (jogtalan adókivetések), jogsegélyeket nyújtott száz és száz adóügyben. A nyitramegyeijjj megismételt választások előtt sietett a népet felvilágosítani a kormánypártok erőfeszítéseivel szemben. Képviselői Kürt, Ógyalla és Udvard községekben tartottak nagy beszámolókat. A kisgazda és kisiparos párt nagyszabású szervezési munkát végzett főleg az Ipoly völgyében. Füssy Kálmán képviselő Kürt, Muzsla, Komáromcsicsó, Kolozsnéma, Nemesócsa és távolabbi községekben is mondott beszámolókat. Körzeti gyűléseket tartott Komáromban (két ízben) és Érsekújvárt; de nagyjzabásu és országos jellegű volt Komáromban augusztus 31-én rendezett zászlőszentelési ünnepe, amelyen a környék és messze vidékek kisgazdái, sőt a távoli Ruszinszkó pártszervezetének küldöttei is megjelentek. A kisgazdapárt szintén kivette a részét az adók, vagyondézsma és más téren is tagjainak védelméből. A jogpárt, zstdópárt élete nem mutat fel nagyobb aktivitást. A szociáldemokrata párt egy nyilvános gyűlést tartott, a cseh nacionalista pártokban ellenben élénk pártélet folyt. A kommunista párt nagy agitációt fejtett ki úgy Komáromban, mint a vidéken. E tervszerű munka egyrészt a drágaság ellen, másrészt a 3*erfce*2trt«éjt él kiadóhivatal: Nádor-«. 28,, hová úgy a lap ixellemi rónát illető közlemények, t*!*t a hirdetésiek, elöfixeté*i éa hirdetőn dijak itb. kflldeuáSk Kéziratokat nem adunk rissza. lagjelaaik hetankiat háromszor: kídrt<"i, uitirtikün is sankahi választások kierőszakolására és a miütarizmus ellen irányult. Komáromban mintegy tiz népgyülés volt, továbbá május 1-én és Lenin halála alkalmával nagyobb felvonulásokkal kapcsolatos gyűlések voltak. Képviselőink több interpellációt intéztek a magyar sérelmek ügyében a miniszterekhez. Így Füssy Kálmán az ényi iskola eiszlovákositása, a hontkiskéri töldigénylés ügyében, Palkovich Viktor az anyakönyvi kivonatok magyarsága, a katolikus papképzés, elmozdított tanítók, a bírósági hirdetmények nyelve és más ügyekben fordultak kérdésekkel a miniszterekhez, főbb esetben eredményesen. A parlamentben is többizben felszólaltak érdekeink védelmére. Földessy József parlamenti szerepléséről hiányoznak adataink. A magyarság elleni kormányakciók is szakadatlanul folytak annak meggyöngitésére. Nagy agitációt fejtett ki a Csánki párt, újabban pedig egy uj párt, a Mikié paraszt párt a magyar pártok megbontására. A magyarság gyöngitésére irányuló attakok folynak le a választási névjegyzékek körül melyből a cseh pártok százával töröltetik a magyar választókat, a felszólamlás pedig szintén nem eredményes, mert a csehszlovák pártok azokat tömegesen utasítják el. A város választóinak száma 10558 volt, ele az egyre apad a törlések következtében. A közös ellenzéki front megerősítését célozta egy intézőbizottság választása, mely azonban a keresztényszocialista párt vétóján meghiúsult Újabban ez a párt dolgozott ki az egységes vezetésre nézve javallatot a pártok autonómiájának érintetlen hagyásával. Komáromban merült fel az egységes magyar párt megalakításának terve. Ivánfy Géza (keresztényszociálista) vetette fel az eszmét, amelynek Koczor Gyula, dr. Kamrás József és dr. Weisz Miksa pártvezérek nyilatkozataiban támadt kedvező visszhangra. Az 1924. év eseménye, a nagymegyék bizottságainak megalakulása, nagyon siralmasan végződött. A közigazgatási reform felesleges adóteherrel (megyei, járási pótadók) rakja meg az adózók vállait és meghamisítja a választók akaratát a kinevezett tagok működésével, kiknek a népben nincsen gyökerük Az év elején a különféle panamák és közéleti visszaélések eseményeitől volt hangos a közélet. Városunkban megalakult a Szlovák Liga, melynek elnökségében csehek vannak többségben. Politikai ágensek is megfordultak a városban az emigránsok közül és Göndör Ferenc valamint Veér (Werner) Imre tartottak magyargyalázó előadásokat, amelyhez azonban nem kaptak hallgatóságot. Miniszterjárás kevesebb volt: Kállay szlovenszkói miniszter látogatott el Komáromba és tett ígéreteket, melyek azonban még mindig nem teljesültek, ezen kívül Srobár Lőrinc, a Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. VajdaXNifira 22 PÁROVSKA 22. Teljes polgári berendezések. Hálószobák, ebédlök, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútoroké
