Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-27 / 148. szám

I«gvv»i6t5^ik ivffttlyaas* 148. uAm. Szombat» 1924. december 27. EíMzefé«! ár cs$b-«iovák értékbe* t Mslybei (« vMékrt «stkildímí: Sgísa évre 60 1, félévre 40 I, negyedévre 80 *■ KttUSldO. 160 K& Egye» nán ára t 80 ff fiér „ I» O TU IT I ££ AI I- A P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főazsrkesztő; GAÁL GYULA ár Szerkesztő: 8ARANVAY JÓZSEF dr. HierkeutAié| él kiadóhivatal: Nádor-«, 29., hovi agy > lap ixellemi ré»ét illető köaleményak, ■!*; a hirdetőiek, előfiietén él hirdetési dijak itb. kflldeoifk Kéziratokat nem adunk vissza. Mogislsnik helinkiiri báramnor: kstf-M cs^törtfiMüa éi tzmkttu A politika karácsonyának angyalfia a Svehla kormány távozását hozza hírül, ami egy csöpp meglepetést sem jelent az ellenzék számára A parlament feloszlatá- : sát sem merik elrendelni és felelőtlen i hivatalnok kormányt tologatnak a helyükre a cinikus Svehla-Benes-Strbrnyék, mely természetesen a petyka játékszere lesz még sokkal hatványozottabb mértékben, j mint a mostani kormány volt. Hogy a politikai helyzet teljesen megérett a gyógyításra, ez bizonyításra j nem szorul. A koalíció marakodása a | színfalak mögül a politikai aréna porond­jára is kikerült már és Benes elérkezett­nek látta az időt a cseh néppárt elleni aknamunka helyett a nyílt harcra is a Vatikán és a katolikusok elleni durva j támadással, mely pártjából indult ki. A cseh néppárt nem fog adós maradni j ezért, de a szlovenszkói ellenzéki pártok is válaszolni fognak és megértetik majd Európa köz ismert frondőrjével, hogy a csehszlovák köztársaság fennállásának hatodik éve időszerü-e kultúrharc beve­zetésére ? A kormány távozása a centralista abszolutizmus fokozottabb és kíméletle­nebb alkalmazását jelenti, amely annyival kényelmesebben alkalmazható, mivel hi­vatalnok kormányt a parlamenti ellenőr­zés sem igen feszélyezi. A demokrata alkotmánynak a hírhedt császárparagra- \ fussál való kormányzati tevékenysége a külfölddel szemben bizonyára nem fogja j igazolni az eddigi kirakatpolitikát, mely Európának a parlamentáris demokráciát ! harsogta a fülébe fanfárjaival. Fényesen fogja igazolni ezt a parlamentarizmust az ellenzék kivonulása a parlament mind- ‘ két kamarájából, azé az ellenzéké, mely a választók többségét képviseli, s amely ! ennek a kormánynak, amely a kisebbségi jogok állandó arculverésével kormányzott j eddig, nem hajlandó költségvetést adni s vele szemben a végletekig bizalmatlan. A hivatalnok kormány fogja elbocsá­tani a felesleges hivatalnokok tízezreit, ez |Og ráfeküdni a közvéleményre a válasz­tások előkészítésénél egyik kezében a rend­törvénnyel, a másikban az uj sajtótör­vénnyel s a mögötle álló csendőr és rend­őrhadsereggel. De azt megakadályozni nem fogja tudni, hogy minderről Európa is értesüljön, hogy megtudja, mi készül és mi történik kellős közepében. = Hlinka és a magyarok. A P. M H munkatárs* a karácsonyi ünnepek aika mából m ginterjuvolta Hlinka Andrást, a szlovák nép­párt vezérét, akihez Sí’ovenszkó au onómi­­ájáa&k ügyében intézett kérdőit. H inka kije lentette, hos-y törh-tetlenü! rag módik Sz o­­venszkó autonómiájához, am )yn-k kivivása képezi neki és pártjának legfőbb poiitikti prog­ramját. A magyrrokuak az autonom S loven­­szkóhan való helyz téiől szóivá, Hlinka And­rás kijelentette, hogy a magyarok az autonóm Silovmszbóban az ők= t m gilletö jogokat fog­ják élvezni, mert a szlovákok minden nemze­tiségűek elismerik jogait. = A Svehla kormány bukása. A prágai lapok karácsonyra azt a hirt közölték, hogy a kormány rövid ideig marad helyén. Svehla és kormánya állítólag már az év vég^n beadja le­mondását, hogy átadja helyét egy hivatalnok kormánynak, amelynek élére Gsernyt akárják állítani. Azt is írják a lapok, hogy a hivatalnok kormány fogja előkészíteni az uj választásokat, bár ezt hivatalosan leplezik ami annál nagyobb tápot ssolgáltat arra, hogy a hivatalnok kormány feladatául az uj választásokat je ö!jék meg. A viiágbéke alagút ja. A La Manche esatornán építendő alagút húsz millió fontba Tterülne. Harcok az alagút Icörül. Földrajz, történelem és politika beleid g­­zette a köztudatba a „spl ndid i-olalion“ fogal­mát. Anglia a nagy európai kontinens észak­­nyugati szélén, a cUrékföldtöl elválasztva ten­gerek és csatornák által, nyugodtan fejlődhe­tett és míg Európa törzsét vészes háborúk dúl­ták, addig Ang'iát már hosszú évszázadok óta nem érik ellenséges inváziók, földjén mm pusztított idegen hóditó. A népvándorlás vi­harai óta háborítatlanul frjlödh*!. Még a mo­dern technika korában is megvédi sziget hely­zete és a mostani világháború megmutatta, hogy Conan Doyle rémlátását a tengeralattjá­rókkal való blokádról nem lehet valóra váltani, mert ehhez olyan nagy tengeralattjáró hajőr> j lenne szükséges, amelyet egy elleaséges állam sem állíthat eló. Anglia lappangó félsziget. Szigethelyzetém k tehát csak előnyeit látta Anglia, amely az újkori hajózás kifejlődésével legközelebb érte a világtengereket és igy a leg­első kereskedelmi és gyarmatosító hatalommá, v.iigbirodalommá fejlődött. „Anglia csak a m kiszálló állomásunk, de a tulajdonképp An­giit az egész világ!“, ezt a mondást a tények igazolják. M"gis a 31 milliós területű biroda­lom részeire hu l&ua, ha magva, az angol szi­getek valaha idegen uralom alá kerülnének. P di< Anglia valamikor a geológiai őskor­­b n nem is volt sziget, hanem hozzátartozott a derék tóidhoz. A délkeleti angol síkság fel­­épitésób-n teljesen egyezik a párisi medencé­vel. A doveri pírt azonos felépítésű a calaisi francia parttal, bizonyságául annak, hogy a két partot egykor krétarétegek kapcsolták egybe, meiyrt a tenger állandó ostroma kirá­gott. A kel-ti p rt széleit mosó Északi tenger is későbbi ereF tü, errefelé a germán alfölddel függött ö>BZ8 Anglia. Ennek a tengernek az át­lagos mélys ge mindössze 50 m., sőt a heriDg­­fogásról hires Dogg< r pad mindössze 13 mé­ternyire van a viz színe alatt. Ha a tenger ta­laja csak 30 métert emelkednék, akkor Anglia és a kontinens szárazföldi kapcsolata újra lét­rejönne. Ezért nevezi a nagy francia geográ­fus, B clus, Angliát lappangó félszigetnek. A csatorna jelentősége. Angliára különösen fontos történelmének egész folyamán a csatorna melletti fekvése, mi­vel a csatorna átlagos 31 km. szélessége mel- 1 tt Angliához itt esik legközelebbre a száraz­­fö d. Az áthajózás az európai partokról mind­össze másfél óra. A csatorna keskenységo okozta, hogy mindkét partján normannok tele­­p^dt k le, ami először Anglia és Franciaország dinasztikus kapcsolatát hozza magával, később évszázadokra m nö harcokat és ellenségeske­dést hozott létre Anglia és Franciaország között. Es a tény irányította Nyngatenrópa egész történeti fejlődését. Napoleon agy akarta megsemmisíteni a gyűlölt ellenséget, hogy a csatorna európai partjának minden sztratégiai pontját kiépíti Anglia ellen. Különösen Ant­werpent tartotta fontosnak, amely francia ka­tonai kézben „állandó tör lenne Anglia szive ellen.“ A két ellenség között a súrlódási felü­letek a legújabb korban megszűntek, a leg­utolsó ellentét a Faschoda puccs alkalmából vo't, a két nagyhatalom között politikai szö­­vettség fejlődött ki. A csatorna sztratégiai je­lentősége tehát szünóben van és a kereskedelmi kapcsolatok kerekednek felül. Az angol parlament az alagút építéséért. Néhány héttel ezelőtt MacDonald az alsó­­háznak mintegy 400 tagú küldöttségét fogadta, amely joggal hivatkozhatott arra, hogy az egész Anglia kívánságát tolmácsolja, amely a caatoraa-alagut megvalósítását várja. Ezzel a d putáeiózáss&l, amely a legtiu­­nepélyesebb keretek között ment végbe, & 100 évűéi idősebb terv a megvalósulás döntő stá­diumába lépett. Napóleon vetette fél a tervet. Egy évszázaddal ezelőtt Angliának leg-Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. Viszontelárusitók és magánosok legol­csóbb bevásárló helye. Kívánatra ár­jegyzéket14 kü lelökj

Next

/
Thumbnails
Contents