Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-16 / 143. szám

J924. december 16.

Komáromi Lapok.

5. óidat.

aálják a köztársaság és hatóságainak ilyen meg nem engedett megjelölését, ajánlatos, hogy a felelős-szerkesztőt figyelmeztessék erre és ha ezután is ragaszkodik hozzá, megfontolandó a folyóirat visszatartása is.

Ezt az igazságügymíniszteri rendelet kOzli a vármegyei hivatalos lap e heti száma, egy zsupáni rendelet keretében, a következő megjegyzés kíséretében:

— Amikor a fenti igazságügyminiszteri végzést tudomásul adom, kívánom, hogy az ottani közigazgatási kerület felelős szerkesztőit figyelmeztessék államunk megjelölésének e meg nem engedett módjára. Az újságok cenzúrájának végrehajtásakor e végzés szerint járjanak el, egységesen az állami ügyészségekkel.

A Móni az iskollan.

— Gyűlöletre nevelik ax ifjúságot. —

A Carnsgei-alapitvAny bizottsága a napokban egy könyvet adott ki, amely a használatban levő iskolakönyvek szellemét vizsgálja meg, hogy mennyire alkalmasak a nemzetközi j együttműködés gondolatának ápolására. A bi- j zotteAg tanulmánya egyelőre a francia, angol, » olasz, belga, osztrák és bolgár iskolák tan- i könyveit dolgozza föl.

A frsnrii könyvekből vett idézetek azt | matatják, hogy a francia tankönyvek valósággal ! gyűlölettől izzanak a németek ellen. A legtöbb \ iskolásköoyv éles színekkel festi a németek \ barbárságát. Németország agy különbözik Franci-országtól, mint a sátán az Istentől, vagy Arimsn Ormnzdtól. A franeia középiskolák egyik tankönyve hangsúlyozza, hogy a békeszerződések érvényességét nem szabad két- j légbevonni, majd igy ir: „A győzelmes szövetségesek Németországgal szemben olyan nagylelkűséget tanúsítottak amelynek a világtörténelemben Dineden példája. Nem vezette őket a bossznállás sut Dem*, ami pedig igen természetes lett volna, nem fizettek meg Németországnak bűneiért, hanem az igazságosság békéjét és a nagylelkű jóvátételt alkalmazták vele szemben."

A német alkotmány 148. szakasza imperative kimondja, hogy az iskolákban a tanításnak abban a szellemben kell folynia, amely ! a népek békéjét szolgálja. Az alkotmánynak ; ezt a rendelkezését azonban a legtöbb német iskolában mellőzik s a tankönyvek főleg a ■ Hohenxollernek kultuszát szolgálják és a német í nép nagy kulturmnnkájának jelentősége egészen eltörpül a hatalmas hadigyözelmek fölrorlása j mellett. Bendkivü) érdekes, hogy a mai német j köztársaság iskoláiban a köztársasági állam- \ formák t önének mondják az össseomlást s j hevesen kritizálják a mai német álkotmányt. ;

Az olasz tankönyvek legnagyobb része I nemes hangon szól az emberi ideálokról, a népek megértéséről és az áldásos békéről. 1 Mégis hangsúlyozzák, bogy Olaszország a ] békeszerződésekben igen kevés eredytsnyt ért j el és különösen azt fejtegetik, hogy Dalmáciának olasznak kell lennie s az olass ifjúságra vár a föladat, hogy Dalmáciát megszerezze.

Az angol tankönyvek óvatosan tárgyalják a világháborút. Az iskolai utasítások szerint a nemzeti és nemzetközi szempontoknak lehetőén összhangban kell lenniök. A népszövetség gondolatának szükségességét minden tankönyv hangsúlyozza. A történelemoktatás céját egyébként igen érdekesen fejti ki a hivatalos iskola utasítás: „A gyermekeket meg kell arra tanilani, hogy mi minden népet tisztelünk, akár barátunk volt, akár ellenségünk, mert valamennyivel kereskedelmi összeköttetésben vagyunk, vagy leszünk s a kereskedelmi összeköttetés eredményeinek a kölcsönös tisztelet és szimpátia az előfeltétele.*

A bolgár iskolakönyvekben szerbgyülölet lángol s nem rejtett céljuk az ifjúságot a revanshábomra előkészíteni.

Az összes európai iskolakönyvek között az osztrákok a legtárgyilagosabbak.

A Carnegie-alapítvány érdekes kötete mindenesetre sok értékes adatot tartalmaz sz egyes népek közoktatási szelleméhez, de nagy hiánya az, hogy az iskolák.tanítóinak és tanárainak szóbeli előadásairól nem tartalmaz adatokat. Az pedig a tankönyveknél még érdekesebb lenne.

Eliad&sok kszdtts bttkBziap ssts

y éi'1,9 irata

MODERN MOZI KOMÁROM

TISZTI PAVILLON

Elíadások kezdete vasár- és iaaepeap

dl2,l,6,ÉS'|:9É.

Kedden, december 16-án

Lia de Putty: Szép Ilonka

A megkapó dráma felvételei kb. két év előtt városnak vidékén, főleg Hetényee készültek. A kilíDÖ film egyik főszereplője Rauscher György festőművész földiek. A filmen fellép még Lévai Dezső, az Otthon kávéház volt cigányprímása teljes zenekarával.

Szerdán és esiitSrtökSn, december 17-én és 18-án Jobb mint Harry Piel I Jobb mint Luciano Albertini!

leid (Idilli bajiereszli líllaiioiísi

Szenzációs kalandordráma a földön, vízben és levegőben. _______________Fö-zer pb*n Carlo Aldlni és Msdda Yernos,_______________

Előzetes jelentés. Szombat és vasárnap lynnTlíi «yo in n ylr f

páratlan filmattrakció: blIiai K l

HI Rf t

Női fehérnemüek legolcsóbb bevásárlási alkalma aTA USKT cég, Bratislava karácsonyi vásárja / — Ez alkalommal az egész éven át el nem adott kelengyékből visszamaradt és az utazói mintagyüjtemény ékből kiselejtezett női fehérnemüek modelljei 30—ó0°\o-al olcsóbban lesznek elárusítva !

— R ndkivüü közgyűlés. Komárom város községi képviselőtestület», december 17-én, szerdán délután 5 órakor & városi székház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya a kommunista párt beadványa & váróéi munkások béremelése ügyében.

— Uj segédlelkész. A komáromi ref-1 egyházmegye esperese Galambos Zoltán komáromszentpéteri segédlelkészt, volt budapesti ref. vallástanárt a komáromi ref. egyházhoz segédlelkésznek nevezte ki. Az uj segédlelkész, aki az újabb lelkészi generáció egyik legalaposabban képzett s külföldi egyetemet végzett tagja, a múlt héten kezdte meg Komáromban működését.

— A Jókai cantennárium előkészületei.

Már csak rövid két hét választ el a Jókai centennárium évétől: Komárom nagy évétől. A Jókai Egyesület lázasan dolgozik az ünnepek és a Jókai emlékét megörökítő munkálatok előkészítésén. A Jókai Egyesület alkalmi költemény pályázatára 18 pályamű érkezett, melynek bírálati eredményét karácsonykor teszi közzé az irodalmi bizottság. A műkedvelő gárda szervezése most van folyamatban, városunk legkitűnőbb műkedvelő erőit kéri fel az egyesület, hogy az Aranyember előadásában vegyenek részt, mely az országos ünnep bevezetője lesz. A napokban összeülő centennárium bizottság véglegesen megállapodik az országos ünnepély programját illetőleg. Az országos bizottság felhívása a napokban már eljut Szlovenszkó minden részébe.

— Halálozás. Tóth Imre nyugalmazott városi kamarás élete 69-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult negyedszázadot töltött a város szolgálatában, melynek lelkiismeretes és hűséges tisztviselője volt. Halála széles körben kelt őszinte részvétet, aki a megboldogult egyenes jellemét és nyílt természetét ismerték és azért szerették. Temetése múlt vasárnap, december 7-én ment végbe általános részvét mellett.

— A „Juli#“ bemutatója. Szijj Ferenc dr. nyug. polgármesternek, a Jókai Egyesület kiváló ügyvezető elnökének „Julis“ c. 3 felvonásod vidéki történetét az Országos Ms gyár Kisgazda, Földmives és Kisipampárt 1923. évi népszínmű pályázatán a bírálóbizottság első helyen dicsérettel tüntette ki, mint a pályázatra beérkezett müvek legsikerültebb darabját. A magyar falusi életből merített pompás népszínművet december 26 án, karácsony

második ünnepén mu'atja be Komárom legügyesebb műkedvelőiből alakult gárda, mely nagy lelkesedéssel készülődik az előadásra. A dhrab főbb szerepeit Zsidek Manci, Kelemen Juliska, Sebestyén Mariska, Cukás Tinike, Szaday Mariska, Csukás Ilonka, Wánkay László, Langschádl Lijos, ifj. C ukás Lajos, Ruzicska József, Blahó L jós, Széles László, Kathona Tibor, Prágai István játszák, akiknek e téren elismert kiválósága a legteljesebb sikert biztosítja. A darab énekszámai epytöl-egyik Petőfi dalok, amelyek hangulatossá és rendkívül vonzóvá teszik a megkoszorúzott müvet. A bemutató a kultúrpalota színháztermében lesz, a dalokat a Dalegyesület kitűnő zenekara kiséri. A próbák a darabból a jeles szerzű személyes felügyelete mellett, szorgalmasan folynak. A bemutatóra még visszatérünk.

— Elesett hősők emléke Búoson. A háborúban hősi halált halt katonák gyászoló kedvesei Búcson, a ref. templomban emléktáblát állítottak fekete gránitból gyönyörű vaskerettel, melyet Harmos Károly a kiváló festőművész terve alapján Török András komáromi kiválóan képzett mülakatos készített el. Az ösmagyar diszités jellegzetes vonásai mesteri módon vannak feltüntetve rajta. A svéd gránitlapot Löffler Lajos komáromi jóhirü kőfaragómester szállította. E hó 23-án történt az emlékmű felavatása ünnepi istentisztelet keretében, melyen Mokos Kálmán madari lelkész prédikált, megrázó vonásokkal festve a nagy veszteséget s könnyekig meghatva a gyülekezetét. Utána Földes Lajos bátorkeszi lelkész mondott gyönyörű felszentelési imát, majd Soós Károly helyi lelkész vette az emléktáblát, melyen 41 hős katona neve van megörökítve, a gyülekezet gondviselésébe s tett jelentést az adakozásról. Az egyházi énekkar szép éneke után Erdélyi Sándor, árva ifjú, az alant közölt alkalmi verset szavalta el, zokogásra inditva a hallgatókat. Fekete ruhás árva lányok megkoszorúzták az emléktáblát s a gyülekezet éne kével záródott a megható ünnepély.

Hol pihen? . . -Véres harcok után

Hol pihen az apám?

Hol domborul sirja?

. . . Csak az Isten tudja.

Én úgy képzelem el: zöld erdő árnyában,

Hol vadvirág nyilik, zendiil a madárdal:

Hol koszorút az ég angyalai fonnak;

■ol nincsen járása a búnak, a gondnak;

Hol uj élet támad minden év tavaszán, —

Óh én úgy képzelem: ott pihen az apám.

Én úgy képzelem el: búza termő földben,

Hol életcsira van minden kicsiny rögben; Búzavirág alatt, pacsirta szavánál,

Hol én árva lelkem tán rá se találnál,

Hol termést hoz a nap minden sugár után, —

Óh én úgy képzelem: ott pihen az apám.

Én úgy képzelem el: templom közelébe,

A hol áhitat száll mindenki szivébe;

A hol szól a harang, felhangzik az ének; Naponként imára járnak ifjak, vének;

Hol megnyugszik a szív Isten akaratán, —

Óh én úgy képzelem: ott pihen az apám.

Véres harcok utá*.

Hol pihen az apám?

Hol domborul sirja?

, . . Csak az Isten tudja. S. K.

I