Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-20 / 140. szám
2. «(dal ß ß jes száz százalékában fognak megállapítani, irasz százalék levonásával, amint ezt már a múlt évben keresztülvitték. Ezt a pótlékot két részletben: november végén és karácsony előtt fogják kifizetni. Eeyidejüleg az összes állami alkalmazottak rendkívüli segélyben ré szeműinek. A helyi pótlékokat az őszi ü'éa> szakon fogják újonnan megállapítani, melyek busz százalékkal magasabbak lesznek. IKomáromi IpaüeslQlef a szabad torgalomért. — Felirat a kereskedelmi miniszterhez. — A Komáromi Ipartestiilet elöljárósága, mely az ipar vitás kérdésiben oly sokszor felemelte és hallatta szavát, ismét mgragadta az alkalmat, hogy a Magyarorszá?gal kötendő kereskedelmi szerződés tárgyalásának előesté jén felhívja a kormányt Szlovenszkó iparának lehetetlen és főleg a határmenti lakosságnak elviselhetetlenné vált helyzetére. Az Ipartestület érd-mes elnöke rámutatott az egyedüli megoldásra, amely nem lehet más, mint a szabadforgalom helyreállítása. A felirat, amely ezt tüzetesen megokolja, így hangzik: Miniszter Ur! Azon, immár elviselhetetlenné váló ipari és kereskedelmi pangás, mely úgy az iparost, mint a kereskedőt tönkremenéssel fenyegeti és a legrégibb cégeket is alapjukban megingatja s az ennek következtében előálló nagy munkanélküliség, amely egyaránt sajtja ngy az ipari, mint a kereskedelmi munkásokat s mely különösen a határmentén kétségbeejtő állapotokat teremtett, indít arra, hogy a Komáromi Ipartestület nevében, mint annak elnöke megkeressem Miniszter Urat és különösén most a M igyarországgal folyó kereskedelmi tárgyalások alkalmával felhívjam figyelmét azokra az eszközökre, melyekkel a mai állapotokat, ha nem is egyszerre megváltoztatni, de legalább enyhíteni lehetne. A határmenti vidékek és főleg azok városai agy kereskedelmi, mint ipari forgalmak nagy részét', de legalább felét a mai Magyarország térülőiéről nyerték. A földrajzi fekvés nél fogva ezen vidékek lakosai most is szívesen jönnének szükségleteiket nálunk beszerezni, de az elzárkózottság rendszere ezt lehetetlenné teszi. Pozsony, Komárom, Párkánynána, a Danamentének ezen három főforgalmi pontja ma is, mint & múltban, hidakkal van ö<szekötve a Dana jobbpartjával, melyek a maliban az ipar és a kereskedelem fó útvonalai voltak, de ezek az utak, bármily hihetetlenül hangzik is, kihaltak, az élet, a forgalom szünetel rajtuk. Ezen az állapoton minél sürgősebben változtatni kell, mert nyugodt lelki ismerettel állíthatom, hogy az ipar és kereskedelem pangása és a tűrhetetlen, ezreket nyomorba döntő munkanélküliség mindaddig enyhülni nem fog, míg ezeken a vonalakon a forgalom, meg nem indal. Meg kell értetni mindazokkal, akik a forgalom szabaddá tété lének ellenzői, hogy ez nem politikai kérdés, hanem szimplán gazdasági kérdés, melytói ezreknek és ezreknek mindennapi kenyere függ s mely határozott befolyást gyakorol az állam belső életére is, mert ha az állam fatartó lakosság anyagi ereje meggyengül, az egynttal az állam erején-k meggyengülését is jelenti. Meg kell szüntetni tehát a vámhatárokat, életbe léptetni a közlekedési szabadságot, árusítsa mindenki terményeit ott, ahol legjobbnak látja, ahol legjobb piacát megtalálj*, dolgozzon minden iparos ott, ahol munkaalkalmat talál. Egyszerű, de őszinte minden gondolatunk, melyet előterjesztek s melyek azon kötelességérzetemből erednek, hogy ismerve a kereske„Kömitrorr»! f »no**-,>e 4. nevembe1- 20 Háló és ebédlő mesés kivitelben» a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban» chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban» matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! M6 delmi éj ipari élet mai lezttliésH, egyrészt rámutassak annak okaira, másrészt p dig olyan sürgős intézkedések megtételét kérjem, melyek a nevezett államfentartó erőket a pusztulástól megm-nthetik, mig nem késő. Átérzem a Miniszter Ur nehéz helyzetét a kü önféle irányú törekvések között, de mégis bá orkodom azon reménynek kifejezést adni, hogy erős akarattal és határozott intézkedésekkel a mai állapotokon még nagyon sokat lebet segitmi és sok értéket lehet megmenteni. Nem idézem azt a nyomort, pusztulást és romlást, amely a mai állapotokból fakad, de ismételten tisztelettel kérem felterjesztésem megszivie'ését, a jelen állapotok megjavítására szolgá'ó intézkedések életbeléptetését, hogy az állam legerősebb biztosítéka, az ipar és kereskedelem a pusztulástól m^góvsssék és ezzel az állami élet virágzása biztositassék. Megbecsülésem kifejezése mellett vagyok Komárom, 1924. nov. hó 17-én teljes tisztelettel: Czirja Kálmán, Boldoghy Gyula, jfpy*ö. ipartest. elnöke. Dr. Pless Gyula RÖNTGENINTÉZETE Tel. 596. Bratislava, Stefanik út 25/a. Tel. 596. Átvilágítás és felvétel tadß-, szív-, -gyomor-, bél-, vese-, hólyag-, epekő-, tö- 713 rés-, ficam-, izületi megbetegedéseknél. —- Rendel naponta 8—10-ig, 2—4-ig. A komáromi fa- és szénkereskedelem ellenőrzését tűzte ki programjául az ármegállapitó bizottság legutóbbi ülése Soltész Pál szolgabiró javaslatára és ismertetése után. Soltész szo’gabiró bejelentette a bizottságnak, hogy egyes komáromi fa és p .énkareakedök ellen több panasz merült fel, jogy a szállított tüzelőanyag súlya és minősége nem felel meg a kisérő lapon feltüntetett súlynak és minőségnek. Jelenti, hogy ezek után a komáromi fa és szénkereskedelmet a legszigornbo ellenőrzés alá fogja venni a hatóság és íötörekvéss lesz, hogy a visszaélésekkel szemben a fogyasztókat megvédje és hogy a vizes fa fogalmát egyszer és mindenkorra kivonják a kö(tudatból, hiszen nem egyszer azt se tudja a vevő, hogy vizet vett-e drága pénzen vagy fát. Ismeretes, hogy a fa és a szén rengeteg vízmennyiséget képes beinni. Ez éppen olyan eljárás, mint mikor a hadseregszállitók sós takarmánnyal jóltartott és erre rengeteg vizet megivott marhákat adtak és adn^k el drága pénzen. Éppen így van ez a vizes fánál és a szénnél. Vizet vesz a fogyasztótözönség és éghetetlen tüzelő sz-rt. Visszatérve a tárgyra, bejelenti az elnök, hogy a fa- és szénkereskedöknél is épp. ngy fognak razziákat tartani, mint a többi fogyasztási cikkeket elárusítóknál, hiszen a fa és szén is egyike a legszükségesebb fogyasztási cikkeknek, különösen ilyenkor, télen. A hatóság azonban e razziáknál nem áll meg és nemcsak azt ellenőrzi, hogy az illető fa- és széakeresk-dő mérlege pontos-8 és a fája, szene nem vizes-e, hanem tovább megy és az utcán a szén- és f.hordó kocsikat a rendőrség embereivel megállittatja és két esküt tett ellenőr jelenlétében a hatósági mérleg n ellenőrzi, hogy a súly m-gfelel-a a kísérő átadó jegyzéken feltüntetett súlynak és ha pár deka*eltérést állapítanak meg, már büntetni fogják a céget. Á büntetés három fokozatú lesz. Először pénzbírság, másodszor pénzbírság és a helyi sajtóban a közönség megrövidítése miatt megbüntetett szén- és fakereskedő nevének leközlése és ha ez a kipellengérezés se használ, akkor a hatóság az utolsó eszközhöz nyal és az iparengedélyétől fosztja meg az illető céget. Az elnök kéri a sajtót, amely erre a legalkalmasabb, hogy támogassa a hatóságot ebben a nemes törekvésében, bogy a közönséget a lelkiismeretlen, vagy hanyag kereskedőit túlkapásai ellen megvédhessek. Soltész Pál szolgabirónak, mint elnöknek ezen kijelentését úgy a bizottsági tagok, mint a hallgatóság a legnagyobb megnyugvással vette tudomásul és ezek révén a nagyközönség értesülvén ez üdvös újításokról, a legnagyobb várakozással néz az nj rendszabályok elé, mert hiszen a közönség joggal elvárhatja, hogy a szén és favételnél se szenvedjen senki megrövidítést. A hercegprímás aranymiséje Komárom, nov. 19. Cseruoch János hercegprímás, 1852 jnnius 18. született Szakolcán, egyszerű iparos családból. Az élénk kis fiacska már az elemi iskolában feltűnt tanítóinak nyílt és eleven eszével. A tanítók biztatására a szülők gimnáziumba adták: — Legyen pi»p belőle. Sok szegény tót gyereket emelt ki a szegénységből az esztergomi -zeminárium és vezetett el az érvényesülés útjára. így lett Csernoch-ból is, akit Seitovszky hercegprímás vett fel növendékpapnak. Iskoláit Esztergomban végezte, ahol a teológiát is hallgatta. Simor hercegprímás 1874 nov. 18-án szent 4te áldozópappá. A fiatal papban azonban nagyobb ambíciók voltak, hogy sem egy kis fainban kápláni állást kérjen és tudta, hogy az érvényesülés útját a magasabb kiképzés nyitja meg. A prímás engedőimével tehát Bécsben, a Pazmaneumban, majd a Angnstiaenmban, ezekben a magasabb hittudományi intézetekben képezi ki magát és a teológiai doktorátust is megszerzi a bécsi egyetemen 1876 ban. EUő állomása a nyitramegyei F4sö Radosng volt, mely egy kis tót falucska Nyitrához közel, de onnan csakhamar Budapestre küldte a hercegprímás és ott két évig a krisz ina városi és terézvárosi plébániákon volt káplán. 1879-ban már teológiai tanár az esztergomi szemináriumban, de Simor éles szeme felismerte a benne rejlő nagy tehetségeket és bevitte az aulába titkárnak ; rövidesen pedig az irodaigazgatói teendőkkel bízta meg, amely a legfontosabb állás a primási udvarban, mert annak a kezében futnak össze a főegyházmegye személyi éB gazdasági igazgatásának a szálai. Budapest, Esztergom kibontja tehetségének szárny-it, hogy gyorsan emelkedjék velük pályáján. Látóköre szélesedik, emberismerete a nagy gyakorlat folytán kialakul és ettől kezdve egymást követték az egyházi téren való kitüntetései. Alig 36 éves és már esztergomi kanonok. Az egyházpolitika Csernochot is a sorompóba szólítja, aki a harcos egyaáz hive lesz, és Molnár János apát és Zichy Nándor mellé szegődik. 1896 ban a csacai, 1901 ben a szakosai kerület választja meg néppárti programmal képviselőjévé. A parlamenti él*tbm élénk részt vesz, mint szónok és feltűnik készültségével és dialektikájával. A politikai világ is uagyrabscsülte tehetségéért. A koalíciós kormány Zichy János gróf előterjesztésére 1908 ban Csanádi püspökké nevezi ki, már három év múlva kalocsai érsek
