Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-08 / 135. szám
4. oldal. „ Komáromi Lapok i*4'4 november 8 Weil Miklós dr. a bécsi ortopéd klinika (Lorenz tanár) volt ortopédoperatőrje testegyenészeti intézete Bratislava. Wlip-ot ül. sz. alatt. Rendelés: Iábelgörbülé8ek, 0- és X lábak, veleszületett csipőficamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdüléseb, láb* és kézfájdalmak, csont- és izületi S megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartási!, valamint egész- S. séges gyermekek számára is, individualizálva (egyen* jj kénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok j készítése, műtéti kezelés, villamos kezelés, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Rendelő órák: d. e. 10—12 ig, d. u 3—5 ig. Felhívás a szlovenszkói csehszl. áll. civil nyugdíjasokhoz. Sajnos tény, hogy a szlovenszkói csehszlovák régi állami civil nyugdíjasok közül még sokan most h a nyomorral küzd nsk. A csehszlovák köztársaság törvényhozása ezen nyagdijasok segítésére agyán már több ! ízben alkotott üdvös törvényeket, ám ezeknek végrehajtó a sok esetben és különösen a most már az államiakkal egy csoportba beosztott megyei nyugdíjasok tekintetében ezideig csak részlegesen történt meg, de a hosszantartó s újra növekvő drágaság, valamint a jövőre nézve sem kecsegtető kilátások egyáltalában a régi nyugdíjasok nyugdijilletményeiuek ujabbi rendezését teszik szükségessé. A szlovenszkői csehszl. állami civil nyugdíj s.sok most már törvényesen megalakult egyesülete tehát, hivatásának tudatában a csehszlovák köztársaság kormányához és a nemzetgyűlés elnökeihez újólag feliratot intézett, melyben a régi és az uj nyugdíjasok nyugilletményeiuek egyenlősítésére vonatkozó, már ígért törvényjavaslatnak az állami alkalmazottak járandóságainak szabályozásával egyidőben még a f. é. őszi ülésszakában való beterjesztését, illetve napirendre tűzését és letárgyalásának siettetését kérelmezi, egyben pedig az illetékes körök figyelmét arra irányítja, hogy a régi nyugdíjasok felsegitésére eddig alkotott törvények végrehajtása a Szlovenszkób&n ezideig sok esetben csak részlegesen történt, minek következtében az érintettek még most is a nyomornak vannak kitéve. — Az egyesület kérve kéri az illetékes köröket, hogy egyelőre legalább a fentebb említett eddigi törvények teljes végrehajtásáról gondoskodni méltóztassanak. Reméljük, hogy az egyesület ezen kérelme nem marad meghallgatás nélkül. Azonban, hogy az egyesület felszólalása kellő súllyal birjon és tagjainak szellemi s anyagi helyzete javítására vonatkozó egyéb tevékenysége kellő eredménnyel járhasson, szükséges, hogy a szlovenszkói csehszl. állami civil nyugdíjasok összességének bizalmával és rokonszenvével találkozzék, nemcsak a régi, hanem az nj nyugdíjasoknál is. Az egyesület igazgatósága tehát az őszszes szlovenszkói csehszl, állami civil nyugdíjasokat, ezeknek özvegyeit és árváit, amenynyiben még nem tagjai az egyesületnek, ezennel sürgésen felhívja, hogy az egyesületbe saját érdekükben minél előbb lépjenek be. Tájékozásul szolgáljon, hogy az egyesületbe való felvétel belépési nyilatkozat alapján történik, mely nyilatkozat vagy az igazolt gyűjtőnél, vagy közvetlenül az egyesület igazgatóságánál. Steckelhnber Béla nr ny. p. ü. titkárnál (Bratislava, Dobrovits Mihály-ntca 4.) megszerezhető. Ez a régi tagok által is pótolandó. A belépési nyilatkozat további felvilágosítást nyújt. Egyébként az igazolt gyűjtő vagy az egyesület igazgatósága egyéni kérdezösködésre szívesen válaszol. A nyugdíjasok társaikkal lépjenek érintkezésbe, nagyot b ismeretségekkel bírók jelentkezzenek egyesületi helyi képviselőknek, esetleg rendezzenek gyűléseket és ahol tagok elég számban jelentkeznek, alapítsanak egyesületi fiókokat. Megjegyzendő, hogy a beiratási dij ♦ egyszersmindenkorra 1 Ke, a tagsági dij pedig p az évi nyngdijilMmény minden 1000 koronája i vagy ennek töredéke után évi 50 fillért tesz ki. Pozsony, 1924 szept. 30. Az egyesület igazgatósága. Belépési nyilatkozatok átvehetők dr. Alapy í Gyula nyug. vármegyei fölevéltárosnál (Knltur í palota) minden hétfőn d. e. 10—12 órák közt. | Jókai-anekdőták. A nagy költő születésének száz éves évfordulójára összegyűjtötte dr. Orhók Atilla. A kötött könyv. Jókai Podmaniczky Frigyes báróval sétál- i gat a Kossuth Lajos utcán. Előttük megy egy i nagyon elegánsan öltözött hölgy és Podmaniczky f figyelmezteti Jókait: — Nézd, milyen remekül öltözött nő megy \ itt előttünk. Amire Jókai megjegyzi: — Úgy vagyok a nőkkel, mint a könyvek- jj kel. A kötés nem nagyon érdekéi, — hanem a \ tartalom. i A titokzatos ajtó. Egyszer megszólítja az utcáD Jókai Mór f Fekete Józsefet, a »Magyar Szalon* szerkesz- \ tőjét: — Józsi öcsém, szeretném, ha hoznál egy ! kis pénzt De a feleségemnek ne mondd meg. [ Szeretném, ha lenne egy kis titkos kasszám, s amiről az asszony nem tad. Fekete József, aki lapjában éppen akkor I közölte folytatásokban a »Lenci Fráter* című ; Jókai regényt, másnap beállított Jókaihoz ötszáz ! forinttal. Laborfalvy Róza fogadta és megkér- f dezte, hogy hozott- e pénzt, mert elkelne. Fekete í átadott a nagyasszonynak száz forintot, hogy j gyanút ne fogjon, aztán bement Jókai dolgozó- . szobájába. A nagy iró boldogan fogadta a hirt, = hogy négyszáz pengőt kap, amiről a nagyasszony j nem fog tudni. Fekete mindjárt leszámolta az asztalra a négyszáz forintot. Jókai az asztalon hagyta a pénzt és beszélgetésbe merült a szerkesztővel. : A szerkesztő egyszerre csak azt látja, hogy az egyik nagy szekrény magmozdul és lassan | csúszni kezd, majd a szekrény mögött feltűnik egy ajtó s az ajtón belép Laborfalvy Róza. Fekete figyelmezteti Jókait a veszélyre, de már késő — mire magukhoz térnek, a nagyasszony már elhozza a négyszáz forintot és ugyancsak rátámad a szerkesztőre: — Hát maga összejátszik az urammal ? Nem jól teszi, mert az uramnak iynkas a tenyere, nem tud bánni a pénzzel. Öt forintot kap tőlem minden napra és sohasem tud elszámolni vele! A legjövedelmezőbb irás. Balép egy politikus a Révai-fóle könyvkiadó vállalat irodájába és ott látja Jókait, aki az asztalnál ül és ir. — Mit dolgozol, Móric? — kérdezi. — A legjövedelmezőbb írással foglalkozom — feleli Jókai — váltókat irok alá. FIÓKOKI BRATISLAVA LöriftckapU'Utca 7 Széplakutca 66 . Dunautd 25 Az élet komédiája. Az életfának hull arany esője, Mosolyg reánk a bájos őszidő. Óh ne tekints rá, mint az elmenöre, Ki távozik és vissza sohse’ jő. Megérheted még többszőr is te dőre, Hogy nyár múltával tör az ősz elő, S még ősszel bánat, télre farsang vár rád, — Játszuk az élet nagy komédiáját. Bsb szép az élet csillogó folyója, Az ég, a nap, a rónák és hegyek, A holdas éjek csillagmilliója S nevetve síró hős embersereg! Vájjon ki lenne a megmondhatója, E pompás színmű még meddig pereg? Habzsolva isszuk minden búját — baját, — Játszuk az élét nagy komédiáját. Színészek jöttek városnnkba újra, Nemes gyönyörben lelkünk megpihen. Bár minden éjjel kelnek hosszú útra, Megjönnek ismét másnap sebtiben. Játékuk, mint az évszak változása, Derűt s reményt fest lankadó hiten. S otthon mi visszük a szin folytatását, — Játszuk az élet nagy komédiáját. Öreg szivünkkel vágyunk jobb napokra Viharvert kányák égett háztetőn. Eleget küzdttlnk még sem vittük sokra, Tekintetünk száll céstalan merőn. Fel a szivekkel, még ha Dante pokla Szakadna is ránk mindent elfedőn! Ne vessük el a dal vigasztalását, — Játszuk jól éltünk nagy komédiáját! Komárom, 1924. nov. 6. Komáromi Koboz. hírek. — Bódisa Jusztin emlékezete. A szent Bsnadekr^nd felejthetetlen emlékű tudós tag- I jának, Bódiss Jusztinnak, aki 1921. év nyarán Komáromban hnnyt el, áldozott kegyelettel a Migyar Tudományos Akadémia múlt hétfőn ; tartott ülésében. Bódiss az Akadémia levelezőtagja volt és úgyis mint tanár, ngyis mint tudós, egyformán dísze volt a magyar kultn- i rának. Mint rendjének egyik legképzettebb I tagja, nemcsak mint a bencés gimnáziumok és jj a pannonhalmi tanárképző főiskola tanára, a jj magyar ifjúság és a bencéstanárok kiképzésé\ ben szerzett nagy érdemeket, de emellett mint l a tudományos irodalom hivatott és nagytekin| télyü művelője tette maradandó becsű munkái:■ val nevét feledhetetlenné. Az Akadémia ülé' sén Csengery János dr. rendes tag, a szegedi • egyetem rektora nagyhatású, szép emlékbe- i szédben méltatta az elhunyt tudós érdemeit és I beszédében valamennyi volt tanítványának, tanárkollégájának és tndós társainak vélemé: nyét tolmácsolt», amikor kiemelte, hogy a tndós bencés professzor értékes munkássága bi-Izonysága az idealizmus szolgálatában, a minden köznapiságon főíül-melkedett nemes lelkesedésben eltöltött életnek. Az ülésen, kegyelete jeléül a szent Benedekrend, valamint a cisztercita és piarista rendek nagy számban képviseltették magukat. — Németh István ref. püspök temetése. A július hó végén elhunyt Nemeth István, dunántúli ref. püspök, volt komáromi ref. lelkész holttestét, utolsó rendelkezése szerint Komáromban, a ref. temetőben pihenő hitvese mellé fogják elhelyezni örök nyugalomra. A püspök tetemeit szombaton szállítják át magyar Komáromból városnnkba, ahol a ref temető halottasházában állitják föl a ravatalt és onnan fogják eltemetni A temetés vasárnap, november 9 én i. u. 3 érakor fog végbemenni, a dunai ref. egyházkerület képviselői, a komáromi ref. egyház hívei és a végtisztességtévő közönség jelenlétében. A gyászszertartást Balogh Elemér ref. püspök és Gyalékay László esperes végzik, a helybeli ref. énekkarok közremft nődéi ével. A ravatalra szánt koszorúk a temetőbe küldendők vasárnap délelőtt folyamán. — Mécs László Komáromban. Mécs László, Szlovéniákénak e tényleg reprezentáns költője, a Jókai Egyesület meghívása folytán december ’ 1-én hétfőn a kultúrpalotában szerzői estét
