Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-25 / 129. szám

8 „Komáromi JUajpm m*. október 26 erős srinérzéke egyaránt művészi készültségről tanúskodnak. A kiállítás Dagy erősségei Borúik Andor (Tátraszéplak) arcképei, melyek a tónusbeli összhangot és igazságot keresik. Művészi össz­hang és jellemző erő, karakter jelentkeznek e képeken, melyek közül nem egy muzeális ér­tékű. Angyal Géza (Körmöcbánya) Spanyol ' ntye a kiállítás legnagyohb vászna és legdrá- j gább képe (16 000 K), hatásában azonban nem j egyöntetű. A bravúrosan megfestett arc nem é! j lelki kontaktusban a testtel,melynek ruhája a hát- j térhez tapad és igy valőrbeli hatása sem egyen- j letes. Ellenben Öreg'embere nagyszerű tanul- \ many eredménye, a tónusok és a karakter ki- • egyensúlyozott hatásával lepi meg szemlélőjét. ( Köszeghy Elemér képei nagy világítási és l levegő problémákat oldanak meg és térbeli j hatásakkal szinte lenyűgöző tetszést érnek el j Festőjük a fényhatások kiemelésével nagy tér- ( beli távolságokat tud érzékeltetni. Képein a \ szín, fény és forma mint önálló müvészetbeli \ értékek összhangja ömlik el s ez az ellentétes l szempontokat sikerrel egyenlíti ki. Emellett j dekorativ hatásokat is képes elérni; ezek a í tátrai képek megannyi művészi élményt jelen- [ tenek. Köszeghy a szlovenszkói művészek egyik 5 legerősebb egyénisége ) Tichy Kálmán (Rozsnyó) a legtehetsége- f sebb grafikusok közé tartozik. Ötletgazdagsága, j humora kimerithetlen ősforrásokból táplálja 1 művészetét, E mellett ez a művészet a népme- l sék naiv hangjába beleéli magát és mintegy I nem is tud magáról, mikor a Kacsalábon forgó 1 várkastély-1 vagy a Feledés várát varázsolja > szemeink elé, a szlovenszkói művészet fejlődésé- j nek uj perspektíváját nyitván meg. Mousson Tivadar (Nagymihály) fejlett j technikával dolgozik, szinesen festett vásárjele- j netei nem mentek ugyan prespektivális téve­désektől, de témái igazságra törekszenek és erős komponáló tehetséget árulnak el e fiatal festőnél. Flache Gyula (Besztercebánya) figurális képei erős szinérzékrői és kifejező erőről tanús­kodnak és dekorativ hatásokra törekszenek; szívesen alkalmazza a féltónusokat és a formák hivatott költője. Ijjász Gyula nagytehetségű fiatal festő (Ungvár) képviseli Ruszinszkót. Erős tehetség­nek látszik. Krisztusa átszellemült alak s az előtte térdelő alakok, bár formatartalmukban nem kifogástalanok, az élet mélységeinek igaz realizmusaiként hatnak. A jól megkomponált háttérbe helyezett ikonosztáz a kép dekorativ hatását kiemeli Gwerk Ödön (Selmecbánya) impresszionista képein nagy témák jelennek meg (És Un világosság), erős képzelőtehetsé­gével kifejező ereje párosul. A kisebb igényű képek közül Benczúr Béla (Jekelfalva) szinpompás tájai emlékeztet­nek halhatatlan testvére, Benczúr Gyula szín­­gazdag palettájára. Thain János (Érsekújvár) kedves és nagy intimitásu akvarelljei, Lesznai Anna (Körtvélyes) jó megfigyelésről tanúskodó tájképei, Longino Rafael (Gölnicbánya) frissen megfestett hangulatos képei, Makovits Jenő (Rimaszombat) erőteljes és levegős tájai mind tetszetős alkotások, Szóbél Géza két képpel szerepel. A grafikusok közül a már említett Har­­mos és Tichyn kívül a tehetséges Gergely Ti­bor (Körtvélyes) tűnik fel néhány nagy isme­retre és tudásra valló rajzával, Hermé'y Viktor (Körmöcbánya) rézkarcai közt is sok figyelem­reméltó darabot találtunk. Délszláv témái közt több abszolút értékű is akad Gerd Gusztáv (Losonc) hangulatos rajzai a mélyebb járatú mesterek mellett is megállja helyét. Az előbb említett Köszeghy Elemér (Lőcse) arcképrajzai muzeális értékűek. Szvetemi Antal (Sziiács) márványszobrán sok finom részlet van, mely izmos tehetséget árai el. Külön termet töltenek meg az iparművé­szeti tárgyak és elmondhatjuk, hogy itt Ko­márom vezet. Basilides Barnáné csodaszép Sijteménye általános csodálat tárgyai voltak. etneki csipkéi, gyermekruha tervezései kitűnő ízlés és elsőrangú tudás eredményei. Ackermann Mariska, Harmos Károly szintén értékes dara­bokkal vannak képviselve Lesznai Anna mű­vészi festései, Waüentinyi Ida batikja mellett a kassai hölgyek nemes ízlését és magyarságát tükrözik vissza a kiállított kézimunkák is. A kassai képzőművészeti kiállításon meg­ismertük Szlovenszkó művészeit- Komáromból maradt el egy-kettő (P. Feszty Edit, dr. Polony Béiáné, Rauscher Ferenc), nem állítottak ki a beregszászi Spolarits László és a losonci Cseh Lajos és Gyurkovics Ferenc. A szlovenszkói magyar művészekre büszkék lehetünk. Az elnöki megnyitónak igaza van: értéket jelentenek. A. Gy. FEÓK3K s mm &&r!8ickapu* *utca 1 Ssépiaítiilsa SS, n i? sí a y f « a 25 □ Feszty Mas# kiállítása. A mostanában Budapesten, az Ernst-Muzeumban megnyílt csoport kiállításon az újabb magyar festőmű­vészet legkiválóbb ifjú képviselői sorában Feszty Masa legújabb müvei láthatók. A fényes ta­­lentumu művésznő képeit a budapesti mübirá­­lók nagy elismeréssel fogadták és többek kö­zött a B. H. a következőképen emlékezik meg a kiállításról: Feszty Masa egészen egyedül halad saját utján. A komoly törekvésű Feszty Masa tavalyi sikeres szereplése óta ismét szé­pen fejlődött. Elsősorban arcképei tanúskodnak tudásának izmosodásáról. Nemcsak kitünően formálja a fejeket, hanem az áhrázolt személy karakterét is meglepően kihozza. Különösen Kallós Ede és Zübcis Hamid arcképe kiváló. Viszont képességének egészen más oldaláról s jól megfigyelt, határozott vonásu tájképei szá­molnak be. □ Chopin, Egy ilyen mélabus őszi napon | halt meg 1849 ben a világhírű zeneszerző Chopin. \ A halálát a negyvenéves férfi szerelmi csalódása ; és érzékenysége segítette elő a George Sand hires szép úezei közt, ahol már előbb egy nem kevésbbé hires művész, Alfred de Mussett kö zépig- szart szive is vérzett a velencei lagúnákban. Ctiopin ábrándos lelkű lengyel volt, akiben a George Sand hire nagy ellenszenvet ébresztett. < Ebből a gyűlöletig fokozódó érzésből nyílott ki • egy tízéves nagy szenvedély exotikus virága. I Dudovaut marqnisné értett hozzá, hogy irodalom­­j történeti regényeket csináljon szerelmi életének j különös válogatásban. A hires szerelem első | része szép és boldog évek beszámolója, de í Auróra — George Sand — itt sem tagadta meg \ a nőt: hűtlensége, szeszélyei, majd végül teljes \ elhidegűlése és a szakítás elősegítették a beteges Chopin halálát, a finom Müsset után a szlávosan lányos lengyel fin is egyazon nő áldozata lett. Chopin zeneköltői nagyságát nem kell ismertetni ma senki előtt. De annyit meglehet említeni, hogy a mazurt, a polonaiset ő teremtette zenei műfajjá. Nocturne i oly finom és leheletszerű művészet, hogy a szentimentalizmust is elbírják, amit füzfakOítőknól egyenesen bántónak találnak. Romantikus egyénisége termékenyitőleg hatott egy egész nemzedékre s a szláv iskola méltó igyekezettel törte magát a Chopin nyomdokaiba. Hirtelen, gyerekkorában felkapott nagyság volt, de csak külföldön hangversenyezett gyakrabban. Parisban ólt zoogoratanitásból, büszkén, szegé nyen, de előkelő környezetbe vonzó és gyöngéd lényével magaköré gyűjtve a születési és szellemi arisztokráciát, egy meleg, meghitt baráti körbe, ahol virtuóz játékával a zongorajátszás uj korszakát teremtette meg. Lelke és romantikus érzékenysége még ma is hatóerő a darabjai kedvelt és népszerű előadásaiban. S a nők tán I azért szeretik nagyon, mert egy nő ölte meg. □ Rembrandt halála. Bgy októberi napon 1669-ben hunyt el. A világhírű holland festő élete nem volt olyan víg és pazar kényelemben megáit élet, mint nagy kortársáé, Flammasd Rubensé, aki egész fejedelmi udvart tartott maga körűi, de a halhatatlanságban méltó és közösen egyformák lettek, nagyok, a legnagyobbak köz®! valók. Első képe 20 éves korából való. 23 éve« korában, 1630 ban már a virágzó Amszterdam­ban él, ahol csakhamar nagyszáma tanítvány gyűlik köréje és hírneve terjedni kezd. Elvette a képein oly sokszor megörökít tt Saskiát felesé­gül s ebből az időből valók a szentpétervári, drezdai, berlini, párisi és londoni képtárak fiatal Rembrandt képei. Az erősen és izmosán nate raísta Rembrandt legjellemzőbb sajátsága és újszerűsége volt a fénynek csoeáíatos láeresz­­tése a kápre, amit már első képein is észreve betűnk. A színek és fényhatások bátor alkal­mazása mellett olyan elsőrendű érzékkel tudta az arcok legfényesebb részét markáns kifeje­zéssé egyesíteni a kópeni, hogy egyes portréi ma is — a tiszta emberi vonások kihangsúlyozott­­ságával — hatásosak és megrenditők. Leghíre­sebb képe az Éjjeli őrjárat. Az amszterdami lövészegyletnek festette, tulajdonkép a lövészek kivonulását ábrázolja. 1642 ben élete delén volt. Ez évben meghal Saskia. E adósodik, csődbe kerül, keserűsége és szomorúsága képein is sö­tét szmeket keres. De a művész nem lankadt. Tájképei, történelmi, de leginkább bibliai tárgyú festményei életének utolsó korszakában a kife­jezés teljes birtokába jutott művész életen felfel álló szemmel látott vízióinak tökéletes megörö­kítései. A mogorva ember fiánál és szeretőjénél lakott a sötátebb öveiben, szakadatlanul dolgozva, míg nem Amszterdamban Őrökre lezárta fény­­látó két szemét Örök világosság van-e ott, vagy őrök sötétség? Vagy tán csak úgy, miDt képein : nagysz rü keveredébsen fény is, árnyék is. SZÍNHÁZ Fiiagó Hta Hittan. A magyar kulidra vándorai, a jobb sorsra érdemes magyar színészet harcosai a jövő hó­nap elején Komáromba érkrzDek, hogy nov. hó 4-én megkezdjék egy hónapra tervezett sze­zonjukat, a Kultúrpalota Ezinhazrermébm. Akkora síiutái\»u!a‘, aminö a Komáromba kerülő Faragó Odón pozsouy k&ssai színtársu­lata, hossza éveken át nem járt városunkba A háború előtti években nálunk szereplő Me­zei Béla és Kövessy Albert nagy társulatai­kon kívül ezelőtt 5 éve járt náiuuk asgy tár­sulat, Polgár pozsonyi társulata. Sajnos ahhoz a sz renesébe«, hogy ekkora I társulat jön megint hozzánk, nem a magyar j színészet rózsás hslyzafca révén jutunk, sőt | ellenkezőleg & magyar i-zinésses végső, két­ségbeesett vonagiása juttat bennünket a F&­­j rágó színtársulathoz. Lmaretea, hogy a magyar j kuUuraeilenes köröknek sikoiilt az itteni ma- 1 gyár színé-letet olyan helyzetbe juttatni, amely . egyenlő az agonisálással. N<gy társulatot ktV I vetőinek a koncesszióval bíró igazgatótól, de 1 a két nagy váró ba Pozsonyba és Kassára, : ahol ez a nagy társulat meg tudna élni, az évnek esak egy kis elenyésző részében enge­­■ dtk be, az év nagy részét pedig kisebb vidéki városokban kell kiiölteniök. Hogy ez egyese i sen végromlá&ba viszi a magyar színészetet, 5 as egészen kézenfekvő doioy. Most egy hóaspig Komárom város ma­gyarságára vár az a f lad t és magyar köte­lesség, hogy a magyar moészetet eltartsa. Komárom nehéz gazdasági helyzete miatt í szűkös anyagi gondokkal küzdő komáromiak magyar kultúrpártoíása erős próbakő előtt áll. Világért se jöjjön a társa st magas helyárakkal, | mert akkor az eLő napokban leég már a szezon» A mérsékelt helyáru telt ház mindig jobb, mint ‘ a magas helyárak melletti fires ház. Ha ezt tekintetbe veszi a társulat, Ko­máromnak magyar kötelességévé fogja tenni, hogy a rövid szezon alatt támogass-i Faragói­kat olyan mértékben, mint tavaly a Főldessy társulattal tette, annál is inkább, mert Faragö társulata nagy és fővárosi igényekre van szer­vezve. Fogadjak szeretettel és támogassuk er­kölcsileg és anyagilag minden erőnkből a hü> zeladfi színészeket a rövid szezon alatt*

Next

/
Thumbnails
Contents