Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-12 / 84. szám

4 «'dal »Komáromi Lapok« 1924. ioHos 12* a maga mezőgazdasági kivitelének és iparának biztosítására, Csehszlovákia viszont n<yanazt fogja megtenni ipari kivitelénél és a mezőgaz­dasági termelésénél. Misép a háború előtt még a vámkőzöMÓ? mellett is megtudtuk kölcsönö­sen védeni érdekeinket, nem kétlem, hogy mindkét oldalon hozandó áldozatok árán egy kis jóakarattal sikerülni fog a rég óhajtott kereskedelmi szerződést a két állam között létrehozni és ezt annyival inkább, m->rt örven­detesen megváltozott az atmoszféra Magyar­­országgal szemben dél felé is. (SHS és Romá­nia.) Érdeke lóvén Magyarországnak, hogy amikor szabályozza kereskedelmi forgalmát, a legnagyobb jptrral bíró szomszédjával, ugyan­akkor magnjí j aak a lehetőségei a magyar ipar százados forgalmát képszó piacai szá­mára is. Nem először emelem fel szavamat a Cseh­szlovákia és Magyarország közötti gazdasági viszony rendezése érdekében, első voltam, aki ezt 3 éve ugyancsak innen, Karlsbadból a prá­gai sajtóban szükségesnek hangsu'yoztam, ami­kor p dig sem itt, sem nálunk kezdeményezésem visszhangra nem talált. A megváltozott politikai légkörtől kedvezőbb eredmény várható, (r. b.) HeivoDom a szót. lilának nincs helye! Komárom, —julius 11. A köztársaság demokratikus levegőjében asznak ezek a szavak, melyek nem azért fon­tosak nekünk, hogy ki és hol mondta, hanem a végből, hogy a demokrácia nemzetiségeket osztályozó elfogultsága mellett, mely a kor­mányt és eszközeit, a közigazgatási hatóságo­kat eltölti mindennel és mindenkivel szemben, ami magyar, szabad-e és lehet e polgári jog­­egyenlőségről beszélni ? Ha egy szolgabiró, aki választók ügyé­ben beadott kifogások felett ítélkező bizottság­ban elnököl, egy fiktiv többségnek rozoga pil­léreire támaszkodva, az igazi többséget kép­viselő magyar pártokat megfosztja a kritika jogától, a szóbeli tárgyalás, a bizonyítékok mérlegelésétől: ez jogi kérdés, amely annyira tiszta, hogy ezzel az állásponttal vitatkoznunk is fölösleges. Hiszen ezzel a fáradsággal, a szolgabiró ur többsége minden komáromi ma­gyar választót törölhetne a választók névjegy­zékéből, ha még egy két ismeretlen helyről teg­napelőtt ideszakadt Vrkocs kifogást ad be elle­nük, mert a szolgabirónak csak azt kell biztosí­tani, hogy az esetek tőmegér szavazzanak, nem pedig egyes eseteket tegyenek a törvényesség szempontjából vizsgálat tárgyává, mint azt a törvény kivánja. Igazán srerencse, hogy csak ISO—200 kihagyást tudtak kibetüzni a városhaza ille­tőségi aktáiból, amely ugylátszik, korlátlanul rendelkezésére áll a cseh naeioualistáknak. Valamivel több fáradsággal ezer választót is ki lehetett volna hagyni, mert a felszólamlási bizottság nem kiváncsi reá, hogy kit és miért hagynak ki. Az tudniillik, hogy az elnök előadó azt jelenti ki, hogy ezek és ezek külföldi ál­lampolgárok, mert az illetőségük nem álla pit­­ható meg a közigazgatási bírósági döntés alp­ján, amelynek joghatályát a csehszlovák köz­társaság keletkezése, tehát szuverénitása előtti időkre negyven évre is kitolják a közigazgatási hatóságok, igazán nem lehet jogcím a törlésre. Nem pedig azért, mert senkit ezelőtt harminc vagy húsz évvel szerzett jogától nem lehet megfosztani döntvény alapján. Do hát ezen nincs vitának helye és a „megvonom a szót“ pótolja a jog, az indokolás hiányát. Legjobb volna azt Írni ki a tanácskozó terem bejárata fölé, amit egy őszinte cseh kormányhivatalnok árult el a kisebbségekkel szembeu való kormányálláspontról: Macht geht vor Rscht. így minden határozata a bizottság­nak alátámasztható volna a hatalom elvével. Da ez a jogforrás éppen olyan törvényes, mint annak a parancsnoknak a plakátja, aki egyäzer egy városban a város védtelen magyar lakosságát ezzel a kijelentéssel lepts meg: „in­kább porrá lövetem & várost ..." A bizottság álláspontja tehát jogi, szem­pontból a teljes és a legtarthatatlauabb módon megsértette a közigazgatásnak tárgyalási elveit, mert jogokat en block nem lebet tömegektől elvenni. De anyagilag vizsgálva az ügyet, még furcsább eredményre jutunk; a bizottság ülé­sén résztvett csebpártok 1894, a Csánki párt 1229, szavazatot képviseltek a járás területén, addig a magyar pártok 144S8, a kommunista párt 7984 és a szociáldemokrata párt 1089 szavazatot reprezentálnak a járás területén. Tehát a legkisebb pártok biráiták el a több­ségi pártok gyengítésére irányuló kortesfogá­sokat. Igaz, hogy & bizottsági tárgyaláson a jelenlevők határoznak, s ha a többségi pártok nem jel nnek m g az ülésen, a kisebbségi pár­­tokát illeti meg ez a jog, de a demokrácia elvei hol vannak? Hol van a méltányosság, j hol van a logika? A csehszlovák közigazgatás ] ezek hiányát nem érzi meg munkájában. Az alaki jog sohasem ii hiti agyon az i anyagi igazságot, mert ebben az est iben a közérdek szenved halálos sérelmet. Itt a köz­érdek a magyar lakosság mint, helyi többség­nek jogvédelme, ezt a lakosságot ettől meg- j fosztották. Tehát ennek a lakosságnak politikai j sérelme van, olyan sérelme, amely száz és né- • hány magyar embert po itikai jogától foszt; meg, azon jogelv alapján, hogy megvonom a j szót. Kár, hogy ezek csak a közigazgatási botanikus kart di-zvirágai koréban virulnak és a törvénytárba nincsenek elültetve. lai mmWi a mai helyzetet. Egy bécsi lap szenzációs cikke. Jókai a magyar Dumas, Bécsből jelentik: A Neues Wiener Jour­nal a következő érdekes cikket közli Jókai Mórról, a nagy magyar Íróról, akit egyébként magyar Dumasnak nevez : Jókai Mór túlszárnyalja a francia regény­írót, mert müveit segítség nélkül irta és írói tevékenységén kívül politikával is foglalkozott. A fiatal generáció nagyrésze nem is tudja, hogy a nagy magyar iró nemcsak képviselő volt, hanem egy nagy politikai napilap vezér­cikkírója. 1870-ben egyik vezércikke a német­­francia viszonyokkal foglalkozott és bámulatos éleslátással megjósolta a mai viszonyokat Többek között Jókai a következőket írja: — Ha a német nemzet a győzelem után mérsék­letet tanusit, bűn és öngyilkosság volna a francia néptől, ha nem sietne békét kötni. De ha a német nemzet a francia császár hadserege felett aratott győzelmét arra használja fel, hogy megalázza Franciaországot, akkor állandó ve­szedelme lesz ez egy egész világrésznek. Tisza Kálmánnak, az egykori magyar miniszterelnöknek irt levelében pedig a követ­kezőket Írja: Nem kívánnám, hogy Francia­­: ország területét megcsonkítsák. Egy ilyen i megalázó béke csak fegyverszünet lenne és ; azt hiszem, Európa érdeke, hogy ez ne történ- i hessék meg. Szerintem az összes semleges államoknak fel kell lépni Bismarck túlkapásai ■ ellen. A német egység nekünk esetleg jó, de a bismarkizmus egyeduralma Európában nem S áll érdekünkben. j A Sz. András templom j harangjainak megszentelése. — Saját tudósitónktól. — Komárom,—julius 12. Egyre szélesedik a hullám, melyet a Sz. András templom harangjainak megszentelése kelt a társadalom érdeklődésében. Elkezdve a harangoknak Komotauból való megérkezésétől, amikor a közönség százával sietett ki a vasúti állomásra, megnézni az uj harangokat, a szen­telés szertartásáig, egyre növekvő érdeklődésről beszélhetünk, ami annak a jele, hogy ez immár nem Komárom egyik vallásfelekezetének, hanem í magának Komárom városának lesz az ünnepe. A harangokat julius 1-én a múlt hét j keddjén tekintették át a katolikus egyház kép- I viseletében dr. Alapy Gyula egyházközségi el­­j nők és Dosztál Jakab templomgondnok, ez i utóbbi a harang anyag szakértőjeként is szere- 1 pelt. Ugyanezen alkalommal volt a harangok I hangpróbája is, melyet fizikai alapon állapított 1 meg Müller prágai kanonok. A nagy „András“ harangnak szomorúan I búgó, mély D. hangja van, melynek mellék­ei zöngéi is emelik az alaphang erősségét és biz­­tos intonációját. A harang hangja erősségével, | pompás színével megejti a hallgatót. A harang á tiszta bronzsulya 1939 kg. vasszerelésével 22 métermázsa. A kisebbik harang Imre herceg tisztele­tére szentelve, dr M&jer Imre apátplébános áldozatkészségét fogja hirdetni beláthatlan időkig. Ennek a harangnak csodálatosan zengő tiszta F. hangja megvesztegetőleg hat a fülre fényével és meleg színeivel. A két harang a legszebb együtthangzásban szól, mert a két hang D és F tercet ad és a most meglevő A. hangú haranghoz is alkalmazkodni fog. En­nek a próbája azonban csak a harangavatás után következik be. A harangok nagy érdeklődés és sokaság kísérete mellett csütörtökön este vonultak be teljesen csendben a városba, és a katolikus Majláth iskola udvarán vannak elhelyezve, áll sokan látogatják őket. Két napig vesztegeltek az állomáson. A komotaui Herold cég szere­lője, aki a harangoknak a toronyba való fel­húzását intézi, már pénteken megérkezett, A toronyban állványozás folyik Dosztál Jakab templomgondnok felügyelete alatt és az ács munkások serényen dolgoznak a harangokat tartó gerendázat biztosításán, melyre csiga­szerkezet emeli majd fel a harangokat. A harangszentelés szertartása a következő: A meghívott testületek, társulatok, egye­sületek vasárnap reggel 8 órakor gyülekeznek a Sz, András templom előtt zászlóik alatt. Meghívást nyertek a harangszentelésre a ható­ságok és hivatalok is. A harangokért fél 9 órakor körmenet indul a Majláth iskolába. A körmenetet a Legényegylet rendezői élén, akik fehér karszalagot viselnek, Király József, káp­lán rendezi. A felekezeti együttérzés kiemetendő pél­dája, hogy a hires komáromi lovas bandérium is résztvesz a harangoknak körmenettel a Sz. András templomához való kisérésében. Általá­ban a más valiásfelekezetüek is ragaszkodó érzé­sekkel fogadják a harangokat, virágokat aján­lanak fel díszítésükre, adományokat adtak és adnak költségükhöz, szóval a felekezeti béké­nek és összetartozásnak példás bizonyítékait szolgáltatják. A körmenet a harangokkal a Sz. András templom elé tér vissza, ahoi a rendet a Legény­­egyleten kívül a kordontvonó városi tűzoltóság is segédkezik fenntartani. Az utcák elzárásáról 1 az államrendőrség gondoskodik, a Baross- és Duna-utcáknál és a kultúrpalota mellett; a ha­rangok felhúzásánál a Nádor-utca nagy részé­nek szabadon kell maradnia. A harangavatást rövid beszéd előzi meg, amelyet dr. Alapy Gyula, az autonom egyház elnöke tart. Utána kezdődik a felszentelés szertartása, melyet dr. Majer Imre apátplebános végez teljes papi segédlettel. A harangokat csak a mise után húzzák fel a toronyba. A harangszefiteiés után az orgonaszente­lés szertartása következik a templom kereszt­hajójából, azután kezdődik az ünnepi nagy mise, melyet az apátplebános celebrál segéd­letével. Mise alatt a r. kát. egyházi énekkar vegyeskara Max Fiike D’moll miséjét adja elő saját zenekara kíséretével, mely fúvósokkal a katonai zenekarból van kiegészítve. Az evangéliumnál rövid szent beszédet tart Király József káplán az ünnep jelentőségérői. A harangokat a mise végeztével 11 óra­kor kezdik felvonni a toronyba, ahol azokat azonnal a helyükre szerelik. Ez körülbelül egy órát vesz igénybe. Így tehát 12 órakor szólal meg először az András harang, a háborúban elesett Komáromi hősi halottak emlékének szen­telve első hangjait, utána a második harangot húzzák meg, a Komáromban a harangok elrek­­virálása óra elhalt hívekért, végül a három ha­rang együtt hirdeti a katolikus egyház és a városnak is ezt a ritka örömünnepét. A harangszenteíés napján társasebéd lesz a Kát. Legényegylet nagytermében, amelyre előjegyezni lehet a plébánia hivatalban és a körözött iveken (teríték ára 12 K). Délután 5 órakor pedig Schmidthauer Lajos orgonahangversenye fejezi be a szép napot, amely árháború óta az első igazi ünnep­napja Komáromnak. A városunk története az utóbbi években a szenvedéseknek, csalódások­nak és a veszteségeknek sorozatos láncolata. A harangavatás az első lélekemelő momentuma a város élniakarásának és a régi tradíciókhoz | való ragaszkodásnak, amely minden nagy múltú városnak önmaga iránt tartozó kötelessége.

Next

/
Thumbnails
Contents