Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-25 / 129. szám
■i ©wStBáili gvf&Sfan» 129. isáni Szombati 1924« október 25« a—SB WM». v ^Ba■—— gg— KOMAROMI F* O 1L- I T I K A. 1 F-. A IR« fJHzäft&l Jar =*i»e&«ey*S*,’r§!k értékbe* 3 fteiyüM t* íiáékr* pstia! íiítkStőéess!: évre fel) £j félévre áS f, sisgy «Hévre 88 8 IttlföldS* 180 S2, Így«« sxím #?*? S© fülé?. 1 [ill leleli »Ui. Komárom, okt. 24. A cseh külpolitika tengelye, a kisaulant létrehozása, teljesen elveszítette azt a nagy jelentőségét, melyet ahhoz fűztek. Ez a francia barátkozásnak volt a természetes folyománya, amelynek katonai konvenciói a németek ellen irányúinak és a csehszlovák és lengyel támogatás pillérein nyagosznak. Ennek a kü politikának a tengelye azonban nem nyugaton, hanem keleten nyugszik és a legtávolabb gondolata a nagy szláv egység, az orosz birodalom végtelen határaihoz való közeledés Ennek a Magyarország ellen alakult kisantant egyik igen nagy akadálya volt. Oroszországgal szemben a kisantantbau úgy a cseh, mint a szerb szövetséges kimondta érdektelenségét és Románia körülbelül magára volna hagyatva egy orosz konfliktus esetén, amely tekintve az orosz hadsereg erős felkészültségét, egyáltalán kizártnak nem tekinthető. Az orosz szinpátiának azonban ára vau. Nem Oroszország, hanem a csehszlovák köztársaság részéről: ez a lengyel szomszédi viszony, amely ma körülbelül olyan, mint a Magyarországgal való viszony : hűvös és tartózkodó. Az oroszbarát politika Lengyelországban meglehetősen rossz hatást tett a közvéleményre, amely ismeri, hogy a lengyel területről származó ukránok egész légiójáéi Csehszlovákiában, akik Prágában egyetemet végeznek, de van ukrán gimnázium is az emigránsok részére, azonkívül igen sok emigráns szolgál, mint altiszt és tiszt a hadseregben. Hogy az ukránok milyen kedvezményekben részesülnek,csak Ruszinszkóra kell néznünk, ahol ezek az emigránsok foglalták el a hivatalokat, a tanítói állásokat és kiszorították a rutén őslakosság amúgy is gyér intelligenciáját. Ezek állampolgársága és illetősége, bár csak egykét éve laknak itten, sohasem áll vitán, nem úgy, mint a 40—50 éve itt élő magyaroké. A nagyszláv testvériség gondolata az alapja a C3eh imperialista külpolitikának, amelynek a be nem vallott célja az, hogy ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. ffanrkMstő; <MáL ŰYÖLA db Szerkesztő* BABAÜYAY JÓZSEF ár. | Ssefk8**tőség 6* iiadóbirtia!: ííádor-e. 88. ' hová úgy a lap exellemi részét ilM8 közlemények j*>«i * hirdetések, előfizetési és hirdetés dijak ath, küldeni!!*-' Kéziratokat mm adunk vissza. leojílsaik «kis! Mnarar: csSJSrtökSi át vttá&i a szlávság vezére legyen. Azt nem vitatjuk, hogy a cseh kuitura fejlett, de expanzív ereje nincsen és Így nem valószínű, hogy a nagysziáv álmok, melyek a cseh nemzetben élnek, valaha is megvalósuljanak. Az orosz barátságnak áldozatul esik a lengyel barátság. Az a törekvés, hogy az orosz piacot a cseh gazdaság uralja, beleütközik a németség világgazdasági törekvéseibe. A cseh nemzet általában gyakorlati és anyagias gondolkodású, de idealizmus is él benne, ha nemzeti törekvései megvalósításáról van szó. A most felnövő nemzedék egy részének Oroszország felé van szegezve a tekintete. Az intelligencia körében várható lúlprodukció orosz löidön fog elhelyezkedni, mint kereskedők és szabad életpályák intellektueljei. Oroszországban a bolsevik uralom alatt az intelligencia sorai nemcsak megritkultak, de csaknem teljesen elpusztultak. Megmaradt része mint emigráns tengeti életét Európa minden országában. A cseh nemzet egész kulturális hadsereget nevel Oroszország részére, ameiy ott fog elhelyezkedni. Ezzel az oiosz-lengyel ellentét még inkább kimélyüi, mert az oroszok a lengyel ellenes cseh befolyás alá kerülnek idők folyamán. De ennek a keleti külpolitikának a legmarkánsabb célkitűzése a cseh ipari krízisnek likvidálása. A német ipar fokozatos talpraállása folytán a cseh ipar el fogja veszteni jelentőségét Középeurőpában és a Balkánon is, mely Németországnak le-z a piaca, ezért kell Csehszlovákiának az orosz piacot a maga részére meghódítani és megszervezni, azzal káprázatos kereskedelmi perspektíva lehetőségeit nyitván meg részére. Az út azonban legrövidebben Lengyelországon vezet Oroszországba. És Lengyelországgal még nincs kereskedelmi szerződése Csehszlovákiának, amint nincsen sem Német- sem Magyarországgal; Ausztriával most van munkában. A tény tehát az, hogy a cseh külpolitikát a lengyel nép legnagyobb bizalmatlansággal kiséri és Benes sakkhuzásai a lengyel közvéleményben teljesen határ talanok. A dunai gazdasági konföderáció gondolatáról is úgy vannak a lengyelek meggyőződve, hogy az kizárólag a cseh nemzet gazdasági hegemóniájának a megalapozását jelentené. Hogy erre a konföderációra szükség van, azt mindenki érzi az utódállamokban; de ahhoz senkinek sincsen kedve, hogy gazdasági érdekeit ennek feláldozza. A lengyelekre ebben aligha lehetne számítani, mert ez a lengyel ipar kiszorításával volna egyértelmű. A konföderáció szláv alapgondolata Magyarországban is alig találna nagyobb lelkesedésre, amelynek zsenge iparát szintén védenie kell az erősebb gazdasági és ipari infláció ellen. A dunai konföderáció nacionalista alapgondolatok és tendenciák nélkül talán a gazdasági megújhodásnak feltételeit nyitná meg, de a Benes tervezte formákban általános bizalmatlanság nyilvánul meg vele szemben, mert senki se siet Benesék politikai járszalagjára kerülni. A cseh külpolitika keleti orientációi Oroszország felé mutatnak és ennek szívesen áldozzák fel, ha szükséges, a kisantantot is a dunai gazdasági konföderációval egyetemben, mert ez a nagyszláv tervek expanzivitásának a megvalósulását jelentené a cseh külpolitika óh nemzeti törekvések részére. Ennek akadálya legelső sorban a közvetlen szomszédságon kívül, amelynek ezzel ellentétesek az érdekei, a nagyhatalmak közül Olaszország, amely minden szláv terjeszkedésben a státuskvó megzavarását tekinti. Ezenkívül Németországgal kell számolni, melyet a csehkülpolitika egész a londoni konferenciáig csak magas lóhátról kezelt. A lengyel-cseh ellentét mérsékelheti ennek a külpolitikának az iramát, amely belföldön sem talál osztatlan helyeslésre és a nemzeti kisebbségek is ellene fognak küzdeni. = A szlovák néppárt feltételei A lapok legutóbb sokat, foglalkoztak az?al, begy a esek néppárt egyesülni kíván a szlovák néppárttal és iízsel kapcsolatosan a kormánynak az a szándéka, hogy fölhívja a szlovákokat a koalícióba való belépésre. A néppárt lapja, a Slovak hossza cikkben jelöli meg szokat a föltételeket, amelyek teljesítése u án szó Ehetne a koalícióban való együttműködésről. A lap szó rint a szlovák néppárt mindaddig mm léphf-t be a centralista kormányba, míg Masaryk ég Benes föl nem áüi'ják a szlovák antocómiá Modern és ölesé VajdalNitm TELEFON SZÁM iSO. 22PÁROVSKA 22. Viszoníelárusiték és magánosok legolcsóbb bevásárló helye. Kívánatra árjegyzéketw küldök. is# 1
