Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-23 / 128. szám
3. oldal. Komáromi Lapok* 1924. október iB Háló és ebédlő mesés kivitelbeny a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorbany chaislon, szalon és bőrgarnitúrák* ban, matracokban és gyermekágyak ban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni ioíiiháii.K8i[iiój8iai-y.l — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolási! uh antant-kö’csönnek és semmiféle felesleges tökét * aem hajlandó & kisanUntnál elhelyezni, amikor \ mitd a er?j t koncentrálnia kell, hogy a háború í óta elveszített oroszországi pozícióit visszaszerezze. tízért teljesen kilátástalan a román kormány nj .bb próbálkozása, hoty a francia pénzügyi kOrökot Romániában tökeelhelyezősre búja. = Költségvetés és külügyi expozé. Az október 30 áa megnyíló nemzet gyűlésen a kormány beterjeszti az 1925. évi állami költségvetést és Becka pénzügyminiszter ezzel kapcsolatosan hosszabb beszédet mond. A vitát esak akkor fogják megkend alá, hogyha a Lölt«égvetési bizottság már készen lesz a javaslattal. Ugyancsak az első ülésen mondja el Benes dr. kü ügymichzter is expozéját a külpolitikai helyzet: öl, ísms’y felett már az okfc. 31 én folytatandó gyűlésen megindul a parlamenti vita. I tárni Haiti} Társaság nepúsiáiata joltiia. (Kiküldött tudósítónktól) Kassa, — okt. 19. Nagysz&báí U irodalmi ünnepet ült a szlo* venszkói magyarsíg Kassáp, a Kazinczy Tárleság negyedszáz: dós fennállásának üauipén Országos jellegét kidomborította a szlovensstkói és rnszinszkói kuKúrális egyesületi-k kikft’döttfcinek a megj-lenéae és Ksssa város magyarságának részvétele. A tartalmában nemes, lefo- ■ lyáeában impozáns ünnepség a magyar baltára egységéről tanúskodik, melyet újonnan megvont országhatárok s?ét nem íagoihainsk s amely mellé oszthatónál és szét nem vá’aszthatóan kell felsors kozni a magyarság ma széttagolt tömegeinek. Az ünnip előtti napon érkeztek meg a sxlovenszkíi irodalmi és kulturáds egyletek küldöttei. Képviselve voltak a pozsonyi Toldy kör (Rajcsányi Gyala dr.) a komáromi Jókai Egyesület (Alapy Gjula dr.) a lévai Kaszinó és Reviczky társaság (Schubert Tódor), a losonci Madách Társaság és Dafcgyesfikt (Kövy Árpád,) a rozsnyói Közművelődé, i Egyesület (Markó Jánou dr.) a rimaszombati Polgári Olvasókör irodalmi t'rsasága (Márkus László) a beregszászi Irodalmi és Müpirtoló Kör (Kovássy Elemér), az ungvári Mozaik knltarszövelség (Rácz Pál), a ru zioszkói magyar fártok szövetsége, az eperjesi Széchényi Kör (Both Tamás dr ), továbbá a képzőművészek közül Tichy Kálmán (Rozsnyó), Kőszegiy Elemér (Lőcse) íjjász Gyuia (Uagvát), Schubert Gyula és Marinán József s mások. Az ismerkedő est a Savoy éttermében fe’yt le, melynek az a nevezetessége, hoty a tulajdonosa, dr. Dznrányi László, a Kassai Napló felelői szerkesztője. Az ünnepi közgyük*. Az irodalmi üncnp első része, tsz ünnepi közgyűlés, a Sshaikhás szálló négytermébtn folyt le, molyben díszes és előkelő közönség gyűlt őíszs. A meg jelenti k sorában voltak: Fischer Co brie Ágos! dr. kassai megyés püspök, Tost Barna epátkanonok, kasí&i dómpiobános, Pfeiffer Miklós, Hettova Andi ás kanonokok, Blanár Béla dr. volt képviselő, a Kazinczy Társaság .-luöke, Tőkést Gyula pi lgármesterkelyettes, Varga Kálmán várói tanácsos, Karsai Ervin dr. premontrei házfőnök, Áldorfay Benedek <Jr. premontrei lelkész, Mécs László, Gjőry W. D zső, Lakatos Ah alaé, Síiklay Ferenc dr., a Kazicczy Tárat Ság főtitkár», Rés József dr., Rácz Pál, Telek A. Sándor, Alapy Gyula dr. irók, Talléry Gyula, Katona Gyula, Tichy Kálmán, Polnisch Artur, Fodor Antal, és a helyi lapszerkesztők valamint az irodelmitár■aságok és kulturegyletek képviselő’, akik az elnöki emelvényen foglaltak helyet, Blanár Béla d\, a Kazinczy Társaság illusztris elnöke, aki klasszikus tömörségű megnyitójában jellemezte a régi és a mai időket, kijelölte a Társaság céljait, melyek végeredményükben a magyarság kulturális egységét átfogó szervezet létesítésére szélet ülnek Ü. Be-zédét a kővetkező szavakkal végzi: Kazinczy korát saját maga a kővetkezőkben jellemzi: „Készületlen minden és mi magunk irók és olvasók készületlenek vaj:yank, egészen készületjeinek — de ez igy volt máshol is s a dolog máshol is ment, ná’unk is mennie kell»“ „Mennie keiitw, az adott neki erőt, hogy működését emberidet! i fáradsággal az egész országra kiterjesztő a a inmzetmüvelódésre képes összes tagjait működé i körébe vonta. Ez legyen a Kazinczy Társasíguak a célkitűzése is fennállásának 25 éves évfordulóján. Felkutatni s összefogói, működé A körébe vonni a nemzet művelődd akaró, müve ödéire képes összes tagjait, írókat és olvasóközönséget. Teremtsen az olvasóknak jó Írókat, az íróknak jó olvasóközönséget adui s valamennyit a kultúra szolgálatában egye iteni.“ Zajos tapsok fogadták az elnök lelkes hangú megnyitóját és utána Sz kiay Ferenc dr. főtitkár tartotta meg szép előadását, melyben összefoglalta a Társaság 25 éves múltját. 1898. január havában alakult meg a Kazinczy Kör, mdy egyúttal a Hírlapírók Otthona is volt. Jó hangzású irók álltak élén és a magyar közélet számos jelese. Mikor a hírlapírók kiváltak, a kör társasággá alakult át, A háboiu alatt segített a társadalmi sebeket kötözni, az államfordulat után a magyar iskolák ügyében foglalt éllásfc, erre az akkori polgármester bezáratta. Azután három év múlva alapsí abá’yait jóváhagyták és azóta rend sen n űködik és nemcsak Kassa művelődés történetébe irta be nevét, de országos mozgalmak indításával is szerzett igen nagy érdemeket. A szép ősszt foglalást lelkes éljenzés fogadta. Üdvözlések. Sziklay íótitkár ezután felolvassa a Magyar Tudományos Ak;»démis, Kisfaludy Társaság, Magyar Filológiai Társaság, Eötteényi Nagy Olivér a Társaség volt elnöke, Puky Endre egykori elnök, a poz?onyi Toldy Kör, a lévai Katolikus Kör, a komáromi zsidó hitközség, a pozsonyi Kaszinó, a munkácsi Kaszinó és számos egyesület üdvözlő táviratait. Majd Rajcsányi Gyula dr. lelkes hatású szavii után, a pozsonyi Toldy Kör üdvözletét, Alapy Gyula dr. a komaromi Jókai Egyesület nevében az üdvözlés után meghívta a Kazinczy Társaságot és a jelenlevő kulturegyletek kípvise ölt a komáromi országos Jókai ünnepre. Hajmásy Józsii a Szepesm?gyei Történelmi Társulat, Kövy Árpád a losonci Madách Társasé g, Marké János dr. a rozsnyói Közmivelődési Kör, Kovássy Elemér, a beregszászi Irodalmi Kör, Márkus László a rimaszombati Olvasókör irodalmi társasága, Schubert Tódor a lévai Kazirczy Társaság és Both Tamás dr. az elnémított i perjogi Széchényi Kör tsg jiának üdvözletét tolmácsolták gynj'ó hatású beszédekben lelkes tapsok közt. Telek A. Sándor, rimaszombati kőlíö, Tompa szavaira hivatkozott talpraesett beszédében. Ezzel a közgyűlés lelkes hangulatban ért véget f.z elnök zajos éltetése mellett. A szlovenszkói képzőművészek tárlata. Az ünneplő közönség ezután a régi Rá. kóeíi Márnámba vonult, melynek négy termé b n 300 képűt állítottak ki szlovenszkói képzőművészik, A kiállítást Blanár Béla elnök szép szavai vezették be, aki nagy értéknt k nevezte a kiállítást és méltán, ezek az értékek a mii ink, a magyar loltára sdnvona’át tükrözik vissza és igy kétszeresen is értékig reánk nézve. A kiái itáson a pozsotyi Képjön ftvészek Egyesülete, a komáromi Jókai Egyetttlet tzépmüvészeli osztálya, a ezlovenszfeói képtönürésseti Egyesület és a kassá Kazinczy Társaság képzőa ft/ész osztálya vesznek részt, Szloveasskó reprezentáns magyar művészei közül Boraik Andor, Köszeghy Elemér, Harmos Károly, Tichy Kálmán, Lesznai Aon?., Angyal Géza, Hermá'y Viktor, Flache Gyűl», Basilides Sándor és B írna, Halász Elemér, Murman József, Schubert Gyula, íjjász Gyula, Gergely Tibor, Thaisz János maradandó bsesü aikOíiöíákkd jelentek meg. A magyar kultúra egysége. A Kazinczy Társaság délutáni ülésében a megjelent irodalmi társaságok lüdöUtin,k részvéteiével a Magyar Irodalmi S övttség Szlovenszkóban alepizabályait vitatta meg, amelyik mír a pozsonyi To’dy kör jub leama alkalmával elkészültek és elfogadást nyertek, da a kormányhatósági jóváhagyásig nem juthattak el. A jelenlevők mirdsgyike hsng&nlyozta a szoros kulturális eg] űftmilködés szükségességéi és a kassai Kantczy Társaságot bízták meg ennek keresztülvitelével. A hangverseny. Este a Sch&lhház gyönyörű termében tartott ünnepi hangverseny fejezte be a szép napot, me’yet a kassai zenekedvelők dalegylete vezetett te Szabolcska Grand Cafébea cfnű da’án&k íyönyötü n kidolgozott előadásává. A hires dalosok, akik Kecskeméten a« felsó országos dijat is elnyerték, Simkó Gusztáv karnagyuk vezetése alatt remek előadást produkáltak, sok és mpgérdemdt tapsokat arattak. Az est fénypontja Mécs László ezuvalata volt, aki fascináió hatást ért el Rohanás a tavaszba, Hajnali harangszó, Rabszolgák énekelnek című klasszikus szépségű verseinek előadásává*. Mées előadó EÜvísae*e m-ssze kinő t a nükedvalés keretéből és a szenzáció őri jével gyújt, lázba ejt és mámorossá taszi a közönséget. Lelkes óvációkban részesült. Kéthélyxné énekuűvészcő, a buds-pesti opera volt tagjának énekszámai (Weber: Obevon, Erkel: Hunycdi Lászlójából Mátyás nsgy áriéj») következtek, tki íüneményea és nagytorjadirlmü szopránjával meghódította a közönséget, a szünet után elmélyülő n fi vészi felfogással Aggházy, Nos dí. Brahm dalokat énekelt és nagyszerű énekt* chnikája, finom sgimzéga megérdemelten őszinte tapsokhoz és kihívásokhoz juttatta. Paulus Ákos gordoakemttvísí Dohnünyi gordonka versenymüvével: emekelt kong< niális kísérőjével Herz Ottó dr.-ral együtt. Viharos tapsokban volt rési ük. A hangverseny utolsó pootja nívós, hatalma s n üvésíi értéket képviselt. Goldmark kvintettjét (allegro, adagio, scherzo, allegro) adták eiö Herz Ottó dr. zongorámüvé»z, (ati az énekszámokat is a lej,megértőbb n kísérti) Schrdber Oszkár (Losonc), (első hegedű), Szóman József (másodh^gedü ), Sziklai Ferenc dr. (viola) és Paulus Ákos (gordonka). A gyönyörűen felépített és hangszerelt mű páratlan szépsége, melodikus tartalma a nagy magyar zeneszerző legszebb és legpottiknsabb alkotásai közé tartozik. Utolsó tételének n gyszatt kantalénája és rutinos befejezése gyújtó hatást tett a közönségre, mely egy szép ma^ytr ünnep emlékével és benyomásával távozott Rákóczi városából.