Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-18 / 126. szám

8. oldal,

»iAÁ»íX4&ionai Jutópaií

1*84 október 18

kis kaszinóban vidéki tanítók, jegyzők, papok kvalterkázuak.

A régi szolgabirói hivatal épülete elárvult, olt már alig vau élet. ..

Ha a tizennégyben már komolyan épített balassagyarmati vasú1 vonalat, kiépítették volna, ma Kékkő rohamosan fejlődik. De fejlődni fog igy is és ott, ahonnan magyar dalok gyöngyei maradtuk örökségül reánk, egy aj szí vák varos fog épülői, szlovák knltárával gócpont gyanánt: a magyarságnak szentelt ősi földjén.

Éi elbujdosík a várfalak közül a Balassák szelleme, mint végső, gyászos bomlásba vesző akkordok, fölhangzik a finis:

—»... hóval lepi be a tél... hóval lepi be a tél.. .* F. I.

IRODALOM.

A Jókai Egyesület körékői.

(Választmányi ülőn. — Faragd színtársulata a Kultúrpalotában. — November 4 én kezdődik a szezon * — A mérsékelt helyárak — Mozi iránti kérelmek, —• A téli hangversenyek — Világhírű művészek a Kultúrpalotában. — Az átalakítási munkálatok. — il Jókai Egyesület háznagyot választ.)

Amint már előző számunkban előre jeleztük, a Jókai Egyesület igazgató tanácsa csütörtökön délután 6 órakor,^ a kultúrpalota földszinti termében igazgató tanácsülést tartott, Szíj) Ferenc dr. ügyvezető elnök vezetésével. Az elnök üdvözölvén a megjelent igazgatótanács tagjait, megnyitja az ülést és jelenti, hogy pár fontos ügy előtérbe lépése tette szükségessé az igazgató tanács összehívását. Ilyen Faragó Ödön pozsony-kassai színigazgatónak kérelme a nagyterem átengedése iránt. Továbbá Bottay Zoltán komáromi lakos szintén egyik termét kéri a kultúrpalotának mozgószinház céljaira. Végül a művészeti osztály elnöke, Farkas Ferenc is kérte az igazgató-tanács összehívását, hogy a szakosztálynak az igazgatótanács-megadja a fölhatalmazást arra, hogy a föllépendő művészekkel tárgyalásokba bocsátkozhassanak és azokkal megkössék a szerződést. Majd Alapy Gyula dr, főtitkár ismerteti a beérkezett kérvényeket. Faragó Ödön színigazgató egy hónapi időtartamra kéri a kultúrpalota nagytermét és a hozzátartozó helyiségeket. A szezont november 4-én kezdi meg és december 4-énél tovább semmi esetre se fog tartani. Előbb azonban joga van a szezont befejezni.

Dr. Szijj Ferenc elnök felolvasta a színigazgatóval megkötött bérleti szerződést és kéri annak ratifikálását.

Az igazgató tanács a szerződést teljes egészében jóváhagyta és elfogadta

Dr. Baranyay József egyesületi pénztáros arra kér felhatalmazást, hogy Faragó Ödön színigazgatónak megadhassa azt a jóindulatú tanácsot, hogy tekintettel Komárom mindegyre súlyosbodó gazdasági nehéz helyzetére, tulmagas helyárakkal ne jöjjön, mert akkor a szezon már az első héten le fog égni és úgy jár a társulat, mint Polgár Károly volt pozsonyi színigazgató kamara színháza, amely a két estére hirdetett előadásai közül az elsőt a tulmagas helyárak miatt nem tudta megtartani, s a második, est megtartása, csak úgy sikerült, hogy a helyárakat leszállította. Dr. Baranyay József pénztáros arra kér felhatalmazást, hogy ezt a tanácsot, ne mint a maga véleményét, hanem mint az igazgató tanács jóakaratu figyelmeztetését is megadhassa Faragó Ödön szinigazgatónak. Az igazgató tanács ehhez készségesen hozzájárul.

Majd Alapy Gyula főtitkár felolvassa Bottay Zoltán kérvényét, amelyben a kultúrpalota muzeum helyiségeiből kér bérletre mozgószinház céljaira megfelelő termet. Az igazgató tanács a kérvényt elutasította azzal az indokolással, hogy annak idején a város hasonló kérelmét sérti volt módjában teljesíteni. Az akkor fenforgó akadályok még ma is fenáilanak s igy a kérelmet nincs módjában az egyesületnek teljesíteni.

Bálint István aziránt intéz kérdést az elnökséghez, hogy a tervezett javítási, átalakitási munkálatok milyen stádiumban vannak ? Dr. Szijj Ferenc jelenti, hogy úgy az üvegfal felépítése, mint a nagyterem szinpadjának átalakítása iránt a szakértők megkerestettek és

a tervek egy része már készen is vannak. I Annak idején az elfogadott tervek alapján jj szükebb körű pályázatot fognak majd eszkö: zölni. Egyben jelenti az elnök, hogy a kultur- i palota hatalmas épülete szükségessé teszi egy ; hozzáértő szakembernek a kultúrpalota ház] nagyává való megválasztását. Erre a tiszt* f ségre ő már felkérte Schleisz Géza építészt, ! városi kamarást, aki ezt a tisztet készséggel í elvállalta. Az elnök kéri a tanácsot, hogy • addig is, mig a közgyűlés ezt a szerencsés ; választást szankcióval elláthatja, hagyják jóvá I a háznagyi tisztség betöltését. Az uj háznagy I az átalakítási tervek kidolgozásánál, a beérke■ zett tervek, pályázatok elbírálásánál s maguk| nak a munkálatoknak ellenőrzésénél is nagy í szolgálatot fog tenni az egyesületnek. Az J igazgató tanács ezt örömmel veszi tudomásul j és az uj háznagyot melegen üdvözli

Majd galántai Farkas Ferenc, a művészeti ; osztály elnöke szólalt fel és jelentette, hogy í az igazgató tanács összehívását azért kérte, hogy megkaphassák a felhatalmazást a téli szezonban tervezett hangversenyek rendezésére. Kéri dr. Polony Bélát, a művészeti osztály titkárát, hogy tegye meg javaslatait.

Dr. Polony Béla javasolja, hogy a szokásos kisebb, úgynevezett házi hangversenyeken kívül három nagyobb szabású hangversenyt rendezzen az egyesület a közeledő téli szezonban, amelyeken elsőrangú világhirü müvé- I szék fellépte maradandó sikereket biztosit a Jókai egyesületnek. Javasolja, hogy egy vonós,

I egy ének és egy zongora hangversenyt ren! dezzenek. A vonós hangversenyre ajánlja a i világhirü Rose vonósnégyest, akikkel ő már el is keidte a tárgyalásokat. December első hetében hajlandók Komáromban hangversenyezni. A zongora hangversenyre Dohnányi világhirü zongoraművészt ajánlja megnyerni. Az ének hangversenyre nézve szintén világhirü művészekkel tárgyal. Az igazgató tanács felkéri dr. Polony Béla osztálytitkárt, hogy ez irányban szíveskedjék az eddigi agilitással | eljárni és első sorban is december elejére igyekezzék a Rose kvartettet leszerződtetni.

Dr. Baranyay József pénztáros indítványozza, hogy ezekre a nagyművészeket szerepeltető hangversenyekre a Jókai Egyesület tagjai kedvezményt kapjanak a belépő dijaknál.

Egyéb kisebb ügyek elintézése után az ülés 7 órakor véget ért.

I Anaíoíe France halálára.

Az a csodálatos aggastyán, aki már ha- 1 lőtt,-néhány hónappal ez - ött részt vett egy í banketten a Troeadero palotában, amit tisztfí Jetére rendeztek üsítelői abból az alkalomból, hogy a Nobel dijat neki is odaadták. Az el: hangzott pohárkö-izöatök után Auatole Franee, az ünnepeli, szólásra emelkedett. Da — már | akkor is betegen és nagyon fáradtan — nem telt egy beszédre való az erejéből, kezében a pohárnál, végig nézett barátain s fáradt szájjal c»önd s-n mondott valamit. „Békét“ — mondta nagyon ciöad ^sen a aztán nségegyszer: „Békét“. S leült és nem szólt többé semmit.

Az újságok azt Írják, hogy mielőtt elvesztette volna öntudatát, még mondott néhány | szót a környezetének s derült volté* nyájas s aztáu nagyon gyöcge lett és azóta nem tn : dott & külvilágtól.

Anatole France, kót embergeueráció leg■ nagyobb tanítómestere s elkövetkező nemze' dékeknek ez a nagy ajándéka már halott; de , ez a hir nem markol a lélekbe, nem ráz m>>g, 1 inkább v-lami farc*a alázattal és megbékéj léssel tölt el mindenkit: ez az élet azzal a nagy előkelőséggel és tartózkodással búcsúzik, amivel megtörtént. A hosszú, hosszú élei, amit i leélt, n«m esik a természet durva balfogásainak áldozatául: AnatóleFranca elfáradt, ereje elfogyott s most abban a tiszta és szelíd i csöndben pih ni örök álmát, amiben élt.

Hí semmi masnim maradna utána, csak | az a két szó, amit utolsó nyilvános szereplé- I sén mondott: az a két szó is elég lenne arra, E hogy az t-mberiségat megtanítsa az igazi életre.

France régig élte az élet minden indulatát, harcolt, volt hangos, szkep ikus, odaadó és váhsetékosau elküiönzött. 8 mire az élete megtelt tartalommal, egyetlen szóban adta oda az embereknek, akikről nem volt soha jó

véleménye; s ezt mióta ember emberhez szól, a legfi omabb formában mondta meg mindig nekik.

Utolsó könyvének cime ez volt: „Virágos élet“. Micsoda virágzás volt. S most ebben a e*öades és nagy őszben halt meg csöndesen, Toursbair

A Bonnard Sylvester vétke eimü könyvében Anatoie Franee ezeket írja:

„— A nagy Goethe, aki rendkívüli életerővel volt felruházva, valóban azt tartotta, hogy az emb-r csak akkor hal meg, mikor maga is akarja, vagyis amikor minden emerzsia, ami ellene szegül a vég-ö feloszlásnak és aminek összessége a tnlajdonképeni élet, az utolsó cseppig kimerült.

Más szóval, azt gondolta, hogy az ember esek akkor hal meg, amikor már nem ud élni. Nagyon h-lyes! Csak meg kell érteni és Goethenagyszerű gondolata, kellően felfogva, ugyanazt mondj i, mint Lt PaliäSe nótája.“

A kis Noziére ben a kővetkezőket irta a halálról:

„— A baj Mf*m sz, hogy megeszik az embert. A baj az, hogy ezt az «-mher tudja. A ka sának S’jteim* sincs róla. Mindnyájunkat elnyel a sir. mi emberek ezt tudjuk. A bölcsesség az, hogy m-gfeledkezzüak róla."

(*) Ibsen Henrik és a magyarok. Az

1848—49 Ui magyar szabadságharc iádéit Euiópa népeinek figyelme a Uéroszi küzdelmet folytató magyarok felé fordáit. Az az álUláaos részvét, ami akkor a magyar nemzet gyászos sorsa miatt keletkezett, Ibsen H úrikét, az akkor még ifjú költöt is megihlrite, aki „A magyarokhoz“ címmel ódát irt. Eüt az ódát ma t Lázár Béla magyarra fordította, melyet szószerint alább közlünk :

A magyarokhoz I

Nem zug már csatazaj magyaroknak földjén,

Haldoklók sóhaja zord zajba merülvén,

Megtört ajkaikról panasz hat az éjbe :

»Magyarok harcának vége immár, vége !*

Szabadság hősein győztes lett az erő,

De szabadsággyilkos, zsarnok lett a nyerő !

Vérbiboros zsarnok, nosza ülj ünnepet A levert szabadság holtteteme felett 1

Szegény föld! Hogy omlék néped szive-vére,

Nemes küzdelmidnek mártirság a bére,

Elszánt hőseidben bizott Európa,

S lengyel sorsra jutsz tán, korán elpusztulva . . .

De ragyogó hajnal lesz majdan az éjből ;

; Ölni, bosszút állni hősi tábor kél föl;

És majd egyesülnek szent ügyért küzdőkkel,

; Német földön akik áldoztak éltökkeL ; Ha egykor lángra gyűl az ifjú nemzedék, i Hogy a zsarnokságot szélvészként szórja szét,

| A hősi magyar név írva zászlójára,

: Tör elő győzelmes diadalutjára !

j MŰVÉSZET.

| mm a Kultuipaloiai.

S/,ép látogatottságnak örvend as a gaz| dag kép és rajy,kiállítás a Kuli árpalotában,

1 amely szerdán nyílt meg és kedd estig lesz ' nyitva. A hátralevő pár napot bizonyára fal ; fogja használni közönségünk és megtekinti az ‘ értékes és érd-kas kiállítást.

A gazdag tárlat két részből áll. Az egyik j rész Hannos Károly neves festőművész tan| folyama növendékeinek kiállítása, ahol igen i sok szép é*'biztató alkotásban gyönyörködhe| tik a szemlélő.

? Nam egy festmény előtt szívesen tölt a néző hosszabb perceket, hogy tovább nézhesse a sokat ígérő tehetségek nem mindennapi alkotását.

Már maga ez a tárlat is egy beszédes jele annak, hogy Hamos Károly festőművész tanfolyama miiyen m 'gbecsüieudő haladást jelent városunk művészi fejtödésében, a helyes irányba terelt ízlés előrehaladásában. Aki tiz évvel előbb meg merte volna álmodni, hogy Komáromban valamikor képkiáilitások is lesznek évente többször is é3 pedig nem idegenbői jöttek alkotásaiból, hanem komáromiakéból, bizonyára még Alomnak is merésznek és as ezeregyéj meséibe valónak tartotta volna,

A helyes irányba való terelése a tehetségeknek, a lappangó, a felcsillanó tehetségek kif-jlesztése, a tehetségek megtartása a kellő valóság magaslatán, amely kizárja a hiú és kizárólagos ábrándokat, a baképzelések, a túl-