Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-16 / 125. szám
1134, október 16 * Komáromi Lapok« 8. oldal. Háló és ebédlő mesés kivitelben) a legmodernebb sülben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni Református templomnak nemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! NI Bernyák jegyző szabadlábon. Múlt számunkban részletesen megírtuk, hogy az izsai földosztás körül nagyobb bonyodalmak támadtak. A földhivatal semmit se tud az izsaiak befizetett pénzéről, amely 175 ezer K-t tesz ki. Szombaton éjjel az izsai jegyzőt, Bernyák Józsefet prágai megkeresésre a komá romi ügyészség letartóztatta. A dolog jelenlegi állása ar, hogy a komáromi vizsgálóbíró Bérnyák József izsai jegyzőt okt. 14 ón szabadlábra helyezte. Bernyák jegyző ugyanis igazolta, hogy a pénzt nem ő, hanem Berger dunaradványi vállalkozó vette át, aki viszont a jegyző előtt aanak idején a földhivatal cégnyomásos hivatalos pecséttel ellátott papirján kiállított hivatalos nyugtával igazolta, hogy a 175 ezer koronát a földhivatalnál lefizette. A nyomozás szálai tehát Prága felé vezetnek. Azt kell kideríteni, ki vette fel a pénzt s joga volt-e a pénz felvételére az illetőnek. Nagy kérdés az is, hogy a Berger által felmutatott nyugták nem hamisak-e? Az egész bonyodalmas ügyre csak az tudna világosságot deríteni, ha Berger előkerülne ? Berger azonban nyomtalanul eltűnt. Az egész dologból az látszik, hogy a nagyon is fontos és egy falu anyagi sorsára döntő befolyású ügyben a nyomozás nagyon is kezdetleges stádiumban van. 175 ezer K-ról léven szó, sürgősen meg kellene a nyomozást indítani a legnagyobb aparátussal. Ha itt panamáról, csalásról van szó s a tettest és a pénzt nem tudják időben előteremteni, Izsa virágzó község jórészt koldusbotra jut, mert igen sok gazda összes vagyonát odaadta, hogy azon birtokot vehessen é8 a jelek arra mutatnak, hogy a pénz valami módon eltüot. Itt csak sürgős nyomozás segíthetné a titokzatos ügyről a fátyolt föllebbenteni. Jön! Carmellini» Kék—arany—piros szinü szalagot visel a nyakán az a bájos hölgyalak, aki a „Marica grófnő“ c. operette hangjegy-füzetének címlapján mosolyog felénk és amelynek Szlovenszkó területén való árusítását, a csehsajtóiroda j lentése szerint, a miniszter most megengedte. Kálmán Jenő, a hírneves magyar zeneszerző legújabb szerzeményéről van szó, mely diadalmasan járja be a világot és amelynek hangjegyeit hamarosan elkapkodták mindenfelé. A hangjegyek persze a köztársaság területére is megérkeztek és a kereskedő sekben áraim kezdték. Azonban rettenetes lázitó kép volt a címlapján. A hölgy, akinek bájos arcát a címlapon látni lt hetett, olyan szalagot viselt a nyakán, amelynek színe már magába véve is forradalmat jelent, sőt iredentizmus, mert tessék csak elképzelni, a szalag három féle színből volt összetéve és pedig piros, fehér és zöld színből. Nem vagyok bizonyos benne, hogy egymás mellett leírva o három színárnyalatot, nem fogja-e ezen cselekedetemet államellenesnek véleményezni a cenzúra, de az bizonyos, hogy & teljhatalmú miniszter a „Marica grófnő“ hangjegyeinek első kiadását Sziovenszfeó területén elkoboztatta és amint azt hivatalosan kifejezni szokták: megvonta tőle a péstai szállítás és terjesztés jogát. Most azonban, hogy az udvarias, de íőképen élelmes kiadó a címlapról eltüntette az izgató színeket, a mi. niszter nagylelkűen beboesájtja Szlovenszkóba is az operette kottáit és megengedi, hogy azokat nyilvánosan is árnsitsák. íme, ez a különböző szinek hatásai A kék, arany, piros szín nem hívja ki a teljhatalmú miniszter tilalmát, de a másik hármas szin egész Szlovenszkó területéről száműzi Marica grófnőt. De csak Szlovenszkóból! A köztársaság egyéb területein, a történelmi országokban nem ötlik a hatóság szemébe sem ez a három szin, mely a magyar nemzetnek az egész világ előtt elfogadott és kölcsönösen tiszteletben tartott színét képezi, ott nem sérti a fület a magyar bymnusz hangja. Prágában .például Szent István ünnepnapján a templomban összesereglett magyarok a lélekemelő ünnep áhítatával énekelhették. Szlovenszkó azonban kivétel, mint ahogy mindenben kivétel, ami a teljhatalma kormánnyal kapcsolatosan életében előfordul. A prágai kormány teljhatalmú helytartója szigorúan őrködik a felett, ho?y Szlovenszkó területén smmi olyan ne történjék, ami izgassa a kedélyeket, igen vigyáz arra, hogy az a veszedelmes három szin; a piros, fehér, meg a zöld ne keltsen nyugtalanságot és csendháboritást, mert ezekkel a színekkel veszélyeztetik a köztársaság biztonságát, főnmaradását és boldogságát, épen azért tüzzel-vassal arra kell törekedni, hogy azokat kiirtsák még az emlékezetből is. Annak idején, amikor —- betiltották a Marica grófnő kottáit, azt hittük, hogy azért történt ez, mert az operette tárgya és zenéje telivér magyar, azonban mo3t már látjuk, hogy sokkal nagyobb oka volt ennek. Hiába, a szinek összerakása a fő! Külön, külön mitsem árt, de egymásmellé rakva forradalmi érzéseket kelt, veszélyezteti a közbiztonságot és az állami rendet... Már tudniillik Szlovenszkóban, a köztársaság e súlyos területén. Sohasem hittük, hogy ez a három szia ilyen hatást válthat ki, ha egymás mellett jdenik meg egyszerre. De hát a hatalom szava dönt és minden szentimentalizmnst széjjel oszlat rideg szabályaival és rendeletéivel. .. Ti*zta szerencse, hogy a teljhitalora nem terjed odáig, hogy a nagytermészetet is meg lehessen rendszabályozni. Azt az ominózus három szint a kertekből, mezőkről és erdőkből nem lehet kitiltani, de még ki sem irtani, azok bizony egy magasabb hatalom rendeléséből ott virulnak a virágokon, fákon, növényeken, sőt ha úgy fogjuk fel, mint a miniszter ur, ott hirdetik az irredentizmust háborítatlanul és megfékezhetetlenül. Irtsák ki a kerteket, vágják ki az erdőket, égessék föl a mezőket, rendszabályozzák meg a nagytermészetet, ha olyan gyűlöletes ez a három ártatlan szin. Da amíg ezt meg nem tudják cselekedni az efajta rendeletek csak mosolyt keltenek és semmiképen sem érik el céljukat s csak azt igazolják, hogy kevés bölcsesség kell a világ kormányzásához ... A naptár. Irta: Beke Manó ny. egyetemi tanár. A közelmúltban arról értesülünk, hogy Gö* rögország bevezeti a Gergely féle naptárt, azun. Gregoriánus naptárt. Oroszország néhány évvel ezelőtt tette meg ezt a lépést. Alapjában nem nagy jelentőségű, hogy valahol milyen mértékkel mérik az emberek a hosszúságot, a terű' letet, a térfogatot, a súlyt, az értéket, vagyis, hogy minő kalendáriumot használnak az időszámításra és mégis örömmel töltött el ben nüuket ez a csekélyke hír. Egy lépéssel, hacsak kis lépéssel is, előbbre mentünk az emberi intézmények, az emberi gondolatok egységesitésóben. Eggyel kevesebb lett az, ami az embel reket egymástól elválasztja. Európában — a Balkán államokat kivéve — az időszámítás egyöntetűvé lett. Az a folyamat, mely a naptár reformálása terén, három és fél évszázaddal ezelőtt megindult, Európában most fejeződik be. Es ebben, akárminő kis dolog legyen is, Orosz* és Görögország elhatározása, az európai kultúrtörténet szempontjából tekintve, ebből az emel* kedettebb nézőpontból ítélve, mégis nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk e lépésnek, mint amilyennek első pillanatra látszik. Érdemes lesz talán e kérdésre fató pillantást vetnünk és egyben rámutatni azokra az újabb törekvésekre, amelyek a naptár reformálása tekintetében időről időré mindig felmerülnek. A kalendárium az egész világon mindenütt a csillagos ég jelenségeihez kapcsolódott: a nap, és nagyjában a hónap, valamint az esztendő csillagászati időket jelentenek. A nap nagyjában a nap egyik delelésétől a másikig vagy fiz egyik napnyugtától a másikig terjedő időközi vagy kissé tudományosabban, de nem éppen érthetőbben és nem is pontosabban mondva: az az idő, amely alatt a földünk az ö tengelye körül egyszer megfordul. A tulajdonképpeni kalendárium mindig vagy a nap, vagy a hold járása szerint igazodott, miért is a különböző népeknél napjárása, vagy holdjárásu időszámítás fejlődött ki. A mindnyájunk jó anyja, a természet, mindig segítségére volt az embernek a testi és lelki élete felépítésében. A naptárt is neki köszönhetjük. így például Kgyptomban majdnem bz óramű pontosságával mindig akkor kezdődik a Nílus termékenyítő áradás, midőn Sothis, a ma Sinusnak nevezett fényes csillag a nappal egyidöben kelt. Valamikor az ősidőkben ezzel kezdődött az esztendő, melyet 12, egyenkint 30 napo3 hónapra osztottak és pótlásul még minden évbea 5 pótló nápot számítottak hozzá. így tehát az egyptomi év 365 napos volt. Ez kissé rövid év volt. Ennek az időszámításnak a hibája hamarosan nyilvánvalóvá lett. A Sothis csillagnak a nappal való kelése minnig jobban eltolódott az évek folyamán, úgy, hogy ami egykoron az esztendő első napjára esett, az bizony az óv minden napján végig vándorolt. Ennek, mint naeyon jói tudjuk már mai napság, az az oka, hogy a föld n«m éppun 365 nap alatt teszi az ő DHpVörüii útját, h&uem 365 nap, 5 óra, 48 p. és 4617 másodpnrc a körüljárás, tehát az év átlagos tartama, vagyis az alatt az idő alatt, amíg a föld a nap körüli pályáját befutja, a tengelye körül n8m éppen 366-ször fordul meg — hanem az a hatalmas pörgetyü ez alatt 365- szőr egészen megfordul és még egy fordulatának majdnem a negyedrészét is elvégzi. Az egyptomiak meg is korrigálták a naptárukat, midőn Kr. e. 230 körül elhatározták, hogy minden negyedik esztendőben az 5 pótló naphoz méer egy hatodikat is csatolnak. Ez volt a majdnem 200 évvel későbbi jnliannsi naptárnak is az alapgondolata Ugyanis a régi római naptár, mely szintén 365 napos évet számlált, Julius Ciesar idejében már igeD jelentékeny eltolódást mutatott. A tavasz kezdete, ami Egyptomban a Sothisnak a Nappal egyszerre kelési idejének felelt meg, az évek során már 60 és néhány nappal eltolódott, ami kellemetlenül hatott. Képzeljük csak, minő kellemetlen volna reánk nézve, ha a tavasz júniusban, vagy júliusban kezdődnék, holott tudnók, hogy elődeinknek márcins volt a tavasz kezdete. Julius Caesar Sosigenes egyptomi csillagász segítségével megreformálta a naptárt. Elrendelte, — hogy minden neeyedik év szökő év legyen 366 nappal. Ha a fő d éppen 365 nap és 6 óra alatt tenné meg az útját a nap körül, akkor ezzel minden rendben is volna, mert akkor 4 év alatt éppen 1 napra rúg az évi 6 órai többlet. De sajnos, a föld nem 365 nsp és 6 óra alatt, hanem valamivel kevesebb idő alatt Írja le a nap körüli pályáját. A különbség nem nagy, miad-Az inai Itatás bonyodalmai.
