Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-14 / 124. szám

Ü94. október 14. U. old*!. »Komáromi Lapok« Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák­ban, matracokban és gyermek­ágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Keform&tu« templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!1 éií Én bizony nem is vetfom volna komo­lyabbnak a találkozást, ha egy pár nap múlva egy jugoszláviai magyar napilapban, már ke­rekebb beggyel ismét a szemem elé Dem ke­rül. Itt már hosszabb volt. Megtudtam tőle. hogy Boiovics a nisninovgorodi kerület egyik faluja, egy orosz kúriába.« akadtak a kézira­­toki a, csak úgy, vélettenségbő). Ejnye, — go&doltam, — érdekes egy szezon ez a mostani. Nem régiben Olaszor­­szágbél jelentették, hogy hires, eredeti Liviusi kéziratokat találtak, ami nagy szenzácto volt, de hamar kisült, hogy svindü az egész. Aztán már Mózes fredeii kéziratát is megtalálták londoni birek szerint, valahol egy Sionhígy ■ alatti kövön, erről azonban még csak most fog kitüliii, hegy humbug, mert Ö ugyan nemigen volt beiüvítő ember. Hát mott meg Puskin­­kézirat, furcsa, furcsa. Da még mindig rém tudtam, hogy mi fáu terem ez & dolog. Val&bogy nem igy emlékez tem vissza Puskinra, hogy a husras harmincas években született, akkor már valami szer.n­­csétlsn párbajban pmz'ult el. Megnéztem a lexikont. — Heuréka! 1799 ben született és száz évá már az Anyegin Eagénen dolgozott. De még fel sem eszmélt m. jön egy szlo­­venrzkói top. Ez már arról is tud, hogy hogy hívják azt az orosz urat, akié a kastély volt és hogy Napóleonról szólnak a versek. — Ahá, a kacsa — rrnrt most már tudtam, hogy az — kezd kövéredni. Tovább figyeltem és vártam a kedvező ajkaimat, hogy ráfogjam a — toliam. Magyarországi topokban is láttam a ju bile um hírét. Ma aztán bi téit a pohár* aka­rom mondani, már egész jól feihizott a kacsa, egy lusziaszkói lapban láttam meg teljes egé­szében és pedig igy: A százéves Puskin. A köze i he­tekben üonepiik Oroszországban Puskinnak, a kö tőnek százéves születésnapját. Csaknem ezzel egyidejűleg találták mfg Boroviaaban, amely a nizsnijnovgorodi kerület egy kis faluja, Puskinnak tíz ismeretlen kéziratát. Ez<*k régebben egy Poiiíow nevű orosz ur birtokában voltak és öt közülök francia, öt pedig orosz ny Íven Íródott. Az egyiket pé'­­dáui francia nyeívtn kezdto Írni é3 omz nyelvt-n f-jozta ba a költő. A kéziratok kö­zött vaun k versek, amelyek N poleon egyiptomi hadjáratait dicsérik, mások viszont forradalmi karakterű katonanóták, amelye­ket I Miklós cár idejében irt a hir*s orosz költő.* Ez rém elég? A tegnapi lapokban már 2 hasábos cikke két láítom, szignálva az iro dalmi mellékletekben. A „százévts“ Puskinról! Sorokkal mérve már ötvetifz resre nőtt a kacs». íme, megragadom a k; dvezö alkalmat. Gondolkoztam ugyan, hogyne hagyjam-e nyu­godtan tovább repülni és tovább bízni, de el­ragadott a v dászsz^nvtdély: n m. Elég sz«:p pályát futott már meg. Jöjjön uj. Lelövöm. A császár hétköznapja. A császár ö császári és királyi fenségének ■ Rudolf neje trónörökösnének Bécsien. Legforróbb köszönet leveledért. Mama nagyon fog öry. ndeni, hogy 3-án Gödöllön lát­hat s felajánlja neked, hogy itt töltsd az éj­szakát is. Lakás a budai várban magától ér­tetődik. Szívből ölelünk benneteket. F. J. Elküldetett QöüöilÖ, 1887 november 28, délelőtt 9 órakor. Gizella bajor hercegnőnek ezt táviratozta Budapestről: Az osztrák császár Gizella bajor hercegné öfenságének München. A kis lovak közül az egyik külső sérülés folytán k*z<lés alatt vsd, azért is csak nyolc nap múlva mehetnék Münchenbe. Az érkezés nspját és óráját herceg Taxis snuak idején megtelegrafáJja Perfanak. Szívből ölellek ben­neteket. Bnd&pe&t, 89.15/3.dó!den 12 óra 15 p,F. J. E! lebet képz Ini, milyen fontos megbízás volt ez Taxis hercegnek. Milán szerb király és felesége 1881-ben m glátogatták Ferenc Józsefet és fel akarták keresni a Prágában tartózkodó Budo’f trón­örököst is. A császár ezt irta a látogatás előtt Rudolfnak: A császár Rudolf trónörökös őfensénének Prága. Milán király és felesége tiszteletüket altatják fonni nálatok is Prágában és ju'ius 8 én érkeznek oda. Tudni szeretnék, hogy a Hradsin vápában lakhatnak e, vagy pedig szál­lodában? Táviratozz azonnal, lakhat-6 a Burg­­ban, ami kívánatos volna és helyesnek taláiod-e ezt ? A fojtdelemuek három, a fej .delemnének két kísérője van. Ischl, 1881.1/7. d. e. 9 ó. 15 perckor. F. J. Ferencz József keresteti Orth Jánost. A Hsbsburg-ház nagy szenzációja volt snuak idején Orth János esete. A főherceg, aki lemondott rangjáról, egy tengeri utazás alkalmával a Magé Iraen csatorna táján elittől. Ferenc József mindent elkövetett, hogy Orth Jánost felkutassák, d? persze minden hiába­való volt. A császár rögtöa a tengeri szeren­csétlenségről érkező hír jelentése után ezt itta a kmügymiafoztéiiuin osztályfőnökén;k: A császár Szögyény osztályfőnöknek Becs. T^legrafáltak-e Orth János dolgában az amtiikai tengerpart más pontjaira is? Testvére azt kívánja, hogy Montevideofca is kérdést in­tézzenek, nem indult-e esetleg onnan száraz­földi aira? Gödöllő 890 9/11. reggel V*8 éra. F. J. Mont-videóból, arrikor megérkezett az első részletes jel nté3 az udvarhoz, Ferencz József az alábbi kvélbtn értesítette Károly Salvátor főherceget: A császár Károly Salvátor főherceg őfenségének Arco. A császár és a főáilamügyész. Bosznia okkupációját a monarchia részé­ről Magyarországon nem kisérte valami nagy lelkesedés és amikor nemsokára a megszállás után zendülés tőrt ki Boszniában, a magyar lapok jórésze az okkupáeió ellen éles cikkeket írtak. A togszenvedélyesr-bben Verehovay Gyula topja, a FttggRlensóg hadakozott, amelynek egyik tulbátor vezércikkét a kabinetiroda Fe­rencz Józsefnek is lefordította. A császár nemké­­sett Tisza Kálmán minszter<kököt figyelmez­tetni a veszedelemre: A császár Tisza miniszter elnöknek Távirat siffrirozva. Budapest. Ámbár előre tudom, hogy mitsc-m fog használj;i, mégis kötelességemnek tartom önt a Fíiggetlmség tegnapi 57 >k számának vezér­­cékkére figyelmeztetni, ami mellett még külö­nösen tekintetbe veendő, hogy a felkelés szín­helyén épp n most sok magyar csapat is hasz­nálatban vau és ilyen körülmények között tel­jesen lehetetlenné válnék a fegyelmet f<na­túrt? ni. Ez alkalommal inditatva érzem magomat újólag felhívni önt annak megfontolására, hogy nem volna e iít végre ideje, hogy a feladatának meg nőm felelő főállamügyász személyében változás történjék? 882, 27/2. d. u. 3 óra 35 perc. Bécs. FJ. A íőáltomüayészt természetesien nyugdí­jazták, a lapokat azonban nem sikerült msg­­rt mtozabálj ózni. Tovább izgattak . . . A román irredenta . . . Ferenc József mindig nagyon jól tudta hogy a momrehia fennállása sokban függ attól­­hogy a nemzetiségekkel szemben okos és to, kráas politikát folytassanak a bécsi és buda­pesti kormányok. Mikor 1883-bsn Trefort Ágos­ton nyílt lev. let intézett » szamosujvári görög katolikus püspökhöz, amelyben úgy beszélt az erdélyi románoktól, mint Pribicsevics szokott a jugoszláviai magyarokról, Ferenc József, a kiyel ismertették Ttefort levelének tartalmát, nagyon fílháborodott. Ezt táviratozta Tiszának: A császár Tisza miniszterelnöknek Siffrirozva. Budapest. Trefortnak a szamosujyári püspökhöz in­tézett éppen olyan szükségfoltn, mint tapin­tatlan levele kellemetlenül érintett. Hová jutunk, ha minden miniszter saját politikai nézeteit világgá hireszteli? FJ. A poézis mezején. Erzsébet királynő éppen ellentéte volt felséges arának, aki száraz volt, mint egy jói­­n veit, de minden lendület né'kül való katona. A királynő, aki sokat tartózkodott Svájcban, művészetek iránt érdeklődő, szenzibilis asszony­nak mutatkozik leveleiben és Svájcból nem egyszer szentimentális hanga üzeneteket kül­dött Ftrenc Józsefnek. A császár egy alka­­lomniNl — talán udvariasságból — megpróbál­kozott a poézissel és ezt irta a királynénak, aki akkor a tengert járta: A császár a császárné őfelségének Miramárban> Trieszt mellett. (Politika és irodalom Ferencz József leveleiben. Ferencz József leveleiből — amely eket foly­tatólagosan tovább közölnek a prágai, bécsi és budapesti lapok — kitűnik, hogy a császár figyelme a legkisebb dologra is kiterjedt. Az uralkodás nagy elfoglaltsága mellett kicsinyes türelemmel intézkedett néha apró családi vagy udvari ügyekben — akár egy bécsi kispolgár — akinek arra is volt gondja, hogy — amint az alábbi levél bizonyítja — Rudolf trónörö­kös feleségének a budai várban lakást rezer­váljanak : Monfovideoba már október 29 én távira­toztak és csak mintán az ottani ügyvivő érint­kezésbe lépett a buenos ayresi főkonznlátássa), érkezett az utóbbi válasza, hogy St. Margaréta fedélzetén, Orth Jánossal, onnan julius hó 10-éu kifutott. Most tetografálni fognak a dél amerikai partok ama pontjaira, amelyeket a Sf. Margaréta esetleg érinh. tett. Tegnap Írtam nekíd. 890, 9/11. délután 5 óra 30 perc. F. J. De a tenger mm adott felelet a császári és királyi táviratokra. Pompás időben szerencsésen megérkezve Landekronba, gondolataim nálad járnak s Téged kísérnek a kék tengeren. Exp. 894. szept. 2. reggel. FJt Mikor ez a távirat elment Triesztbe, a csá-zár előjegyzési ivén valószínűleg a követ­kező feljegyzés állt: „Ma kö tői távirat Sai­­saintk.“ Mert a költői levelek is igy készültek a Burghan: előírás szerint, akár a legszára­zabb állami táviratok.

Next

/
Thumbnails
Contents