Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-10 / 83. szám

9»gyvm5t5lik Avtalyaa« 83. száma. Csütörtök. 1924. Julius 10« OLITIKAI LAP. £llfii«iSS*3 á? ffise&^Bsievák értékbe# l Heíyfce# is vidékre yeetai szétklldéeeei: Xf&te évre 89 K, félévre 49 X, aegyedérre 20 X. Sül főidő. 160 Ed. Egry®* jssíai ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. V8sz«rkesstfí; GAÁL GYULA (Ír. Szerkesztő: 3ABÄ8YÄY JÓZSEF dr. filffili, MS 11 Komárom, — július 10. A város terhes tartozásainak konver­zióját jelentette be a városbiró a képvi­selőtestület ülésén bizakodó hangulattal, mint egy természetes folyamatát az adós­­ságcsináiás eddigi politikája likvidálásának. Oly bizonyos volt a dolga felől egy bank­nak távirata alapján, hogy a bankköl­csönből előálló konverziós eredményül kétszázezer koronát vétetett fel a költség­vetés bevételei közé és ezt a kommunista oldallal meg is szavaztatta. Ezt a fedezetet elfújta most egy rideg prágai szellő, hogy azt ezek után is fen tartják-e a város bal­oldali vezetői, arra még kiváncsiak se vagyunk ezek után, mert mi csak a reális eshetőségeket mérlegeljük. Mi ugyan a konverzió lehetőségében egy pillanatra sem bíztunk, hiszen nagyobb városaink mind külföldi bankcsoportokkal tárgyalnak Svájcban, Amerikában kölcsön felől. Megállapíthatjuk, hogy kár volt a küldöttség prágai utiköltségeért. De ne sajnáljuk ezt a haszontalan kiadást, mert hasznosíthatjuk élettapasztalatban: magyar város ne reméljen itt támogatást sem az állam, sem a befolyása alatt álló bankok részéről. Ha pedig bankajánlatot kap, mint a Légióbank részéről, úgy legyen óvatos, mert a bankajánlat mögött mindig a baukra nézve előnyös üzlet rejlik. A város pedig súlyos és kilátástalan pénzügyi helyzetében tényleg hagyjon fel a nagyzolássaJ, ne utánozza Pozsonyt és Kassát, de gondoljon állandóan a kor­mánytörekvésre, mely innen csak elvisz mindent s a határmenti városból falut Visszajöttek Prágából, üres kézzel, ígéret nélkül. Máskor legalább Ígéretből hoztak egy pakkláskára vaíót, most még azt se kaptak. Visszajöttek kölcsön-kon­­verzió nélkül és igy abból semmiféle ha­szon elő nem irányozható többé, ennek konzekvenciáit vonja le a városbiró úr és többsége. A mai helyzet tehát az, hogy a város részére megközelítően kétmillió ko­rona függő kölcsön vált esedékessé, amelyért szorongatják az eddig türelmes hitelezők, a helybeli pénzintézetek és a türelmetlen hitelező, az állam, a gyám­pénztári kölcsönért. Ez után a város csak ötös kamatot fizet és ennyiért az állam is szívesen vállalja az adósságot, tehát elveszi a várostól és felmondja a hitelt. A konverziót magunk is szükséges­nek tartanok, hogy a város megszaba­duljon terhes adósságaitól. De csak kon­verzióra kivánnók azt felhasználni és nem beruházásokra. Tudniilik a beruházásokkal is megjárták, mert a két szükséglakás után a városnak járó háromszázezer ko­rona államsegély is makacsul késik és csak zsupáni Ígéret annak a garanciája. Mert ifjú államunk kormánya, amiiy le­leményes az állami pénzek, követelések behajtásában, amikor pénzutalványozásról van szó, minden fürgeségét elveszíti, in­tézkedései ólomlábakon járnak és az Ígé­retek bőkezűen osztogatott csokrait elher­vadni engedik. A kölcsön deputáciő üres kézzel jött haza, ígéretek nélkül, mert egy komoly pénzemberrel tárgyalt, aki leplezetlenül jelentette ki nekik, hogy nem olyan idő­ket élünk, hogy Szlovenszkóban bank-ki­helyezéseket eszközölhetne. Majd az új pozsonyi bank, az fog vele foglalkozni, ha a viszonyokban változás áll be. Majd. így beszélt az őszinte cseh bankdirektor és ez a nyers őszinteség zuhanya jobban esik a hazug Ígéretek langyos fürdőjénél. csinál, iparát, kereskedelmét elsorvasztja, munkaalkalmakat nem teremt, de bősé­gesen fizet ki bennünket az Ígéretek apró­pénzével, mely soha sem fogy ki a kor­mány bőségszarujából. = Tavaszi ülésszak — őszi ülésszak. A j képviselőhöz, mint ismeretes, a múlt hó végén j hirtelen elnapolta magát anélkü1, hogy a tavaszi j ülésszakot befejezte volna. A tavaszi ülésszakot jj tehát majd ősszel folytatják; szeptember 9 én ? tartják a legköze'ebbiü'ést s mintegy három hétig ; fog még tartani a tavaszi ülésszak, ami szep­tember utolsó napjaiban ér csak véget. A ta­vaszi ülésszak berekesztésével azonnal meg­nyitják az őszi ülésszakot. Szeptemberben a képviselőház még több fontos pénzügyi törvényt intéz el, októberben pedig megkezdi a költség­vetés tárgyalását. Ami a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot illeti, kormánykörökben csak októberben lesz letárgyalható és pedig azon idő alatt, mig a költségvetési bizottság tartja a költségvetést előkészítő üléseit. = A csehszlovák-olasz szerződés. A cseh* szlovák és olasz kormányok között kötött po' lilikai szerződést julius 5 éu Írták alá a két kormány képviselői. A szerződést most tették közzé és pontjai a következők: 1. Á magas szerződő felek megegyeznek a közös érdekek biztosítására szőlő rendezsbá'yokban arra az esetre, ha egyértelműen megállapítják, bogy vagy fenyegetve vannak, vagy fenyegetve lehetnének. 2. A felek kölcsönösen kötelezik magukat a kölcsönös támogatásra és együttmű­ködésre, hogy fentartsák azt a rendet, amely azokon a békeszerződéseken alapul, melyeket Saint Germain en Latéban, Trianonban és N u­­illyben kötöttek, valamint, hogy biztosítsák a nevezett szerződésekben lévő kötelezettségek tiszteletben tartását és azoknak végrehajtását. 3. Ezen szerződés fennállásának időtartamát öt évien állapítják meg. A szerződést egy év­vel annak lejárta előtt vagy felmondják, vagy megújítják. 4. Ezt & szerződést a paktum 18, § a alapján a népszövetségnek beterjesztik. Ratifikálás után a ratifikációs okiratokat Ró­mában kicserélik. A ratifikációs okiratok ki­cserélése ntán a szerződés életbe lép. A szerződést két eredeti példányban Mussolini olasz miniszterelnök és Eeybal csehszlovák ró­mai követ irta alá. SieikesxtSiég és kiadóhivatal: Nádor-#. 29, hová úgy a lap izellemi részét illető közlemények, osIbI a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik heienkint háromszor: kedfin csütörtökön is siónkat* = Bezárják Angliában a kommunisták iskoláit. Ang iában munkáskormány áll az or­szág élén, annál érdekesebb tehát az a határo­zat, amelyet az angol felsőház hozott a kom­munisták iskoláinak bezárására nézve, a felsö­­ház a napokban második olvasásra utalta a lord Danneafort által benyújtott törvényjavasla­tot a kommunisták által feutartott iskolák meg­szüntetéséről. A vita során megállapították, hogy ezekben az iskolákban a tanítók a gyilkosság jogos voltát tanították és az istentagadást hirdet­ték. Ugyancsak az aDgol felsőházban második olvasásban 162 szavazattal 20 ellenében elfo­gadlak egy törvényjavaslatot, amely szerint min­denkit f egyházzal büntetnek, aki lázitő és isten­­gyalázó elméleteket terjeszt, valamint mindazokat, akik 16 éven aiüi gyermeknek felforgatásra irányuló közléseket tesz, = A kisant&nt bomlása? A kisantant pénteken kezdi m-g Prágában konferenciáját. Bukarestből érkező hírek szerint lehetséges, hogy egy kis megl. púéssel fog ez a konferen­cia a világnak szolgálni. A román kormány ugyanis hosszas tanácskozás utáu elhatározta, hogy a konferencián tzöv-tség-s társait hatá­rozott nyilatkozattételre fogja felszólítani, hogy szögezzék 1- magatartásukat egy esetleges orosz­­román konfliktus esetére. A belgrádi román kövot ugyanis nyomatékosan hangoztatta kor­mánya előtt, hogy Jngosz ávia egy orosz­­román konfliktus esetén semmiesetre se nyúj­tana segítséget Romániának. Csehszlovákia ily irányú magatartása pedig, mint ismeretes, sohasem volt kedvező Romániára. A prágai ta­nácskozáson tehát nem tenn* meglepetés, ha Románia bejelenti a kisantantból való kilépését, ami természetesen a kisantant felbomlását je­lentené. = A népszövetségi ligák a lefegyverzés­ért. A népszövetségi ligák lyoni konferenciája most foglalkozott az általános lefegyverzés kér­désével. Az általános és részletes vitában Pékár Gyula, a magyar delegáció képviselője többiz­­ben felszólalt és kiemelte, hogy a legyőzött ál­lamok lefegyverzése után a világ a győzők lefegyverzését várja, ami a népszövetség alapitó levelében is kifejezésre jut. A konferencia Pékár felfogását magáévá tette és kimondotta, hogy a győző államok lefegyverzése is sürgős feladat. Itt j gyezzük meg, hogy a népszövetségi ligák ülése alkalmával nagy népgyüléseket rendeztek. Az első népgyülés szónokául az unió Pékár Gyulát kérte fel, aki sok ezer hallgató előtt, nagy tetszés mellett ismertette azokat a kap­csolatokat, amelyek a magyarokat és franciákat közö3 érdekeikben összefűzte. Határ bejár ás. (A csehszlovák-magyar határ bizottsági bejárása.} Bella Metód dr. pozsonyi zsupán a kö­vetkező hii detményben teszi közzé a csehszlo­vák-magyar határ bizottsági bejárását: A csehszlovák-magyar határmegállapitó bizottság csehszlovák és magyar delegációinak közös megállapodása alapján a mellékelt tárgy­­sorozat szerint az államhatárnak Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria hármas államhatár pontjától az Ipolynak a Dunába való torkola­táig eső szakaszában egy bizottsági bejárás lett kitűzve. Ezen politikai bejárásnak célja egyrészt, hogy a helybeli hivatalok és érdekel­tek megismerjék a határt, másrészt, hogy meg­állapítsák azon közös- és magánjogokat (szolgal­mak) és hogy meghallgassák a lakosságnak azon gazdasági jellegű kérelmeit, amelyek a ha­

Next

/
Thumbnails
Contents