Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-25 / 116. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok.' I MODERN MOZI KOMÁROM I -SS 7 6! Inkir. 1 tiszti PAviLLOM 15.769iraIoi EUiMwk kozdoto OofltOrtökön, szeptember 95 -én Gaumont-nagyfllm Gaumont-nagyfilm A gyermek őfelsége Kisérő műsor: Megkapó dráma. Címszerepben a kis Sigrist. __Gaumont-hét és vígjáték. A 7 órai előadás gyermekeknek is engedélyeset«« — Határidőnapló 1925. évre ügyvé iek, hatóságok, községek és hivatalok részére topható: SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkeresktdésében Komárom, Nádor u. 99. Ára 40 korona. — Magazurta agy lány miatt. A Dana. szerda h»ly melletti Lidertejed község békés lakésaága szomorú jfleattnek volt tanúja f. kó 21 én. A Merte Jtdi korcsmában tárctnulatság Tolt, melyre elment Kobári István nagy* magi csizmadia is. Mulatozás közben egy leány miatt összeszólalkozott Tóth Nándor 80 éves lidertejedi legénnyel s hirtelen haragjában kétszer megszarta Tóth Nándort a szive tájin, majd felhasitotta a gyomrát. Az első segélyt Dr. Perlblum Lipót dnnasssrdaheJyi orvos nyújtotta. Tótbot a hajnali vonattal Br&tislavába szállították, de az öten a sok vérveszteség következtében maghalt. Mohárit letartóztatták. 4TlSlAN 1 Jiiisser-uUa 14, II. hl (Haltér mellett) 4*1 — A Bábel és Bibel kérdés felujuíása. A kilencvenes érek legnagyobb irodalmi vitáját kétségkivttl Hamurabi törvénykönyvének fölfedezése okozta. Most a nagy törvényhozó levelezését is megtalálták és a párisi Lonrro múzeuma nemsokára közzé teszi az iratokat, melyek nem ke vesebb mint negyedfélezer évvel ezelőtt adott gazdasági utasításokat tartalmaznak. — A kik szemek mint rossz jelek. £gy világhírű statisztikus megállapította, hogy a kókszemű emberek szörnyen veszedelmesek. Napóleonnak, noha olasz földön ringott bölcsője, kék ueme volt A bóditó természetű és másokat el nyomó népek túlnyomó részben kék szeműek. Vakmerő kalandoroknak is csaknem kivétel nélkül kék a szeme, de a nagy gonosztevőké is. Az ókor, középkor és újkor móregkeverő asszonyai mind világos szeműek. Lmdru is kékszemö volt. Rasputin szintén, Vaquier, akit gyilkosságért a közelmúlt napokban végeztek ki Angliában, fekete szemű volt s ez a fekete szem is érv az ártatlansága mellett, amelyet az utolsó percig hangoztatott. A statisztika szerint huszonhárom ezer elitéit gonosztevő között tizenkilenc ezer kékszemű volt Az asszonyok seörülhetnek nagyon kékszemü férjeiknek, mert a rendőrségi feljegyzésekből kiderül, hogy a kékszemű férjek kilencven százaléka kirúg a hámból. A kókszemtteknek ezzel szemben csak egy vigaszuk lehet, hogy eat a kedvezőtlen statisztikát egy rosszmája feketeszemű ar állította össze, hogy elterelje magáról a figyelmet. A kékszemüek tehát siesleiek és gyűjtsék össze a szükséges ellen bizonyítékokat. — Trenesérben is hallatszik még magyar szó. Treneaón még mindig sem szlovák város — írja a „Slovensky Dennik". Osák Máté v&roaábaa még ma is magyarul beszélnek. A lakosság nagy része ma is magyarul beszél és magyar újságot olvas ás sehogy sem tnd megbarátkozni a csehszlovák knlturával. «SÍÉÜL- KÁVÉ FIÓKOK: BRATISLAVA M£riitckapu*u!ca 7 S^éplakutca 66. S u n a u t t a SS Olvassa el figyelemmel 44 Memben. w W W W V W 27 Kí-tól 00 » 1? > ao » iS » 22 > áő # 70 » 10 > 15 > S'M » 60 » »a > la > í » 10 » ff diratáraháza őszi idény- olcsó árait Fehér férfi ing Színes férfi Ing 2 gallérral Köpper alsónadrág Leányka kötött kabát Női ing jó minőség Fiú gyapjú svetter Férfi gyapjú svetter Férfi gyapjú mellény Keses-lábas gy. trikó Lábsiárvédé gyapjú Kötött őszi sekni Nél kötött kabát Szőrme, boa (ériási raktár) Hői és leányka fekete alsónadrág Patent harisnya Flor női harisnya Dús raktár gyermekkocsi, utazó kosár és Vulkáa fiber Bórösd, ritikül, esőernyő, Jumper pamut, mosó és glae« bőrkeztyü, Nil gyapjú mellény, bella flór és Trama selyem női harisnya stb. — ÜGYELJEN á PONTOS CUULKI — WWW WW WWW WWW KÖZGAZDASÁG. A termelés szervezettsége A termelés és fogyasztás rendjében mindinkább az az irányzat látszik dominóiénak, amely az individuális munkát teljes érdeme szerint jutalmazandó, a kis termelő produitn mait központi szervezettség és irányítás alapján kívánja lehető legjobban értékesíteni. A szövetkezeti eszme hatalmas térhódításai a gazdasági életben, különösen a mezőgazdaság területén izemmel láthatóan ely lendületről tanúskodnék, amelyek a szövetkezeti mozgalom jogosságát, helyességét legfényesebben igazolják. Ma a szövetkezetek már világszövetséget alkotnék, bizonyságul annak, hogy a világgaz-MEpttiBber W mm*'- .^v'i«aBun<mBS»iiiwm^iitzmnL'ii«B>ii»su. im uw» un iwntoiuihw v -daaág, a világtermelés és világfegyasziis nagy komplexumában jelent ős, sít vezető helyet foglal el. Szinte kézenfekvő is, hogy a termelés rendjében valamely öraöritő, centralizáló törekvésnek kell érvényesülnie, mert az ár fluktuáció igen gyakran % termelés mennyiségével a szükségleti cikkek t ömegével szemben abnormális tüneteket matat éppen asért, mert a cikkek síétszórédettsága, az egyes termeié individinmok, a kis gazdaságok életviszonyai, ezerféle szükséglete idézhet ésének lehetőségei és sok más apró, de haté ok a termelés és fogyasztás f egy mással teljesen egybevágó és egymást kiegészítő kölcsönhatásait életre kel* teni nem engedik. Tnlajdonképen az egész termelés-fogyása tás alapja a megélhetés biztosítása szempont jából nem más, mint a kényszert masks, amelynek nem oktalen r.övdésérs, mint inkább lehető csökkentésére törekszik mindenki. A termeiéi, a j*vak produkálása aanj az emh-rszeretet motívumaitól merít erőt, hanem a legegyénibb önzésből, tnaely vakságában ige* gyakran csak legszűkebbre szabott kit körben fejt ki sokszor emberfelettinek n&vaahetö Kínkát és kis körből kívánja az életigényak mrvms mamát legtöbbször feivarskedai. A társadalmi szsrvezet, h&ialmon nyugvó társadalmi rend, törvényekkel kirakott hatalmas épületbe szorítja a divergáló erőket, mert erőszakkal is rá kell vinni az embereket annak belátására, hegy csak Snös munkája, csak ezeatrikas tevékenység« nem ni&gélhétéit biztosítana magák számára sem, hanem a legysds>bb harcot jelentené a betevő falatért. A szövetkezeti mozgalom tnlajdonképen a civilizáció és knltnra j*gyéb«n végzi hasznos munkálkodását, mert az egyesek jólétével a tömegek jólétét is emelni igyekszik. A szövetkezet oly óletstandsrt kíván biztosítani a banne tömörültek számára, amely az egyeseket jobb, gazdaságosabb, éssitztrübb tevékenységre tanítja, neveli, s erzel kapcsolatosan az emberibb és általános jólét alapjaié rakja le. A szövetkezetekkel szemben bizonyos ellenszenv nyilvánult mag hossza ideig, különösen a kisipar termelő szövetkezeteknél s jócskán a fogyasztási szövetkezeteknél is, e ez az ellenszenv igen gyakran volt jogosult. A szövetkezetek vezetői igen gok esetben <rak a maguk hasznát keresték, s a szövetkezeteket spsknlláeiós üzletekbe rántották. Ott, ahol becsületen és a sző vetkezeti gondolattal tisztában levő önzetlen emberek kerültek a szövetkezetek élére, a kis kezdetből hatalmas épületeit tudták építeni a szövetkezeit munkának. Csodálatra és követésre méltó tevékenységet fejlett ki e téren a .Band der Landwirte“ (Gstzdsszövétség) a történelmi országokban, s hatalmas szervezettségét mutatja, hogy 1800 szövetkezetük működik, s a politikai életben is j-dantös szerepet játszik, mert a parlamentben 10 képviselője foglal helyet. A Gazdaszövetség rájött már arra, hogy ti árni*Kövfctkez«t és pénzsriivetkfezet közössége nem vezet jóra, mert a spekulációra ad tápot azok részéről, akik a szövetkezet hatalmas raktárait rizikós vállalkozásokba ránthatják. Jelenlegi szervezettségében a Gazdaszövetség már ketté választotta az ár nszö vetkőz etet a betéthitel*Eöv*-tkez*ttöl, s a szétválasztás bámulatos eredmények prespektíváját nyitja mrg agy a kisgazdaságok, mint a kisipar számira. A szövetkezetek nem bénítják meg a legkisebb mértékben sem a tisztességes és legális kereskedelmet, de igenig hathatósan eredményezik a sek felesleges, cstk árfelhajtó közvetítés kikspcseláiát. A Band der L’ndvirte, szlovenzkói osztályának főnökét Angermayer Biehárdet bizta meg azzal, hegy a szlovenszkói gazd&közönség szövetkezeti szervezését meg. kezdje s mint tőle tudjak, a szövetség központja hathatós támogatással indul neki a szervezésnek s rövidesen megindul sí árnszövetkezetek, valamint azok mellett, de külön igazgatással a betét és hitelszövetkezetek felállítása. A szövetség nem politikai alapon áll, célja a termelés fokozása és oly értékesítAse, amely a fogyasztás érdekeit nem sérti, sőt előmozdítja. Számítani is lehet arra, hogy az érdekelt gazdasági osztályok a szövetkezetek kiépítésében magúk is segítőtársak lesznek, a a maguk összefogott er»]éval ia anyagi erörekapá* fukft, megizmosodásukat előmozdítani fogják. A német gazdaszövetség évi kimutatásaiból a
